Értékesítés Közösségen kívülről Közösségen kívülre
Kérdés
Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2591
[…] belföldön (a Közösség területén kívül) történik, így az ügynöki díj után belföldön nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amennyiben a magyar adóalany saját nevében lép fel, a termékértékesítések teljesítési helyét a láncügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. A termékértékesítés teljesítési helyének megállapítására az Áfa-tv. 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A 14. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a terméket az átadó, az átvevő vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, akkor teljesítési helynek az a hely minősül, ahol a termék – az átvevő nevére szóló rendeltetéssel – a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni a termékértékesítés teljesítési helyének megállapításához, amennyiben az értékesítendő/értékesített terméket nem adják fel, nem fuvarozzák, vagy a termék fuvarozására nem az adott értékesítésben részt vevő eladó és vevő közötti szerződés, megállapodás alapján kerül sor. A rendelkezés értelmében láncügyleteknél csak az egyik értékesítés teljesítési helyét lehet megállapítani az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján. Mivel a terméket ténylegesen csak egyszer fuvarozták el (adták fel) (ez a láncértékesítés lényege), csak az egyik értékesítés teljesítési helyét lehet megállapítani. A szabály értelmében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a terméket fuvarozásra feladták. Ezt a teljesítési helyre vonatkozó szabályt pedig ahhoz az értékesítéshez kell társítani, mely esetben az eladó vagy a vevő fuvarozott, vagy a fuvart a saját nevében megrendelte (amennyiben a vevő rendeli meg a fuvart, akkor releváns a részére történő értékesítés). Természetesen előfordulhat, hogy az ügyletben az adóalany egyszerre vevőként és eladóként is jelen van, hiszen továbbértékesíti a terméket. Ebben az esetben a törvény vélelmet állít fel amellett, hogy a fuvar megrendelését az adóalany vevői minőségében végezte, de lehetőséget ad ezen vélelem […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2591
[…] belföldön (a Közösség területén kívül) történik, így az ügynöki díj után belföldön nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amennyiben a magyar adóalany saját nevében lép fel, a termékértékesítések teljesítési helyét a láncügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. A termékértékesítés teljesítési helyének megállapítására az Áfa-tv. 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A 14. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a terméket az átadó, az átvevő vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, akkor teljesítési helynek az a hely minősül, ahol a termék – az átvevő nevére szóló rendeltetéssel – a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Az Áfa-tv. 14. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni a termékértékesítés teljesítési helyének megállapításához, amennyiben az értékesítendő/értékesített terméket nem adják fel, nem fuvarozzák, vagy a termék fuvarozására nem az adott értékesítésben részt vevő eladó és vevő közötti szerződés, megállapodás alapján kerül sor. A rendelkezés értelmében láncügyleteknél csak az egyik értékesítés teljesítési helyét lehet megállapítani az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján. Mivel a terméket ténylegesen csak egyszer fuvarozták el (adták fel) (ez a láncértékesítés lényege), csak az egyik értékesítés teljesítési helyét lehet megállapítani. A szabály értelmében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a terméket fuvarozásra feladták. Ezt a teljesítési helyre vonatkozó szabályt pedig ahhoz az értékesítéshez kell társítani, mely esetben az eladó vagy a vevő fuvarozott, vagy a fuvart a saját nevében megrendelte (amennyiben a vevő rendeli meg a fuvart, akkor releváns a részére történő értékesítés). Természetesen előfordulhat, hogy az ügyletben az adóalany egyszerre vevőként és eladóként is jelen van, hiszen továbbértékesíti a terméket. Ebben az esetben a törvény vélelmet állít fel amellett, hogy a fuvar megrendelését az adóalany vevői minőségében végezte, de lehetőséget ad ezen vélelem […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
