Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. október 12-én (138. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2804

[…] végelszámolónak átadni. A végelszámoló a tevékenységet lezáró mérleg adatai alapján végelszámolási nyitó mérleget készít, amely alapján a végelszámolás alatt álló cég megnyitja könyvviteli nyilvántartásait, rögzíti a gazdasági eseményeket az általános számviteli előírások szerint. Új előírás, hogy a végelszámoló jogosult a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait felülvizsgálni a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése során, és a megállapított eltérések, módosítások alapján korrigált végelszámolási nyitó mérleget készíteni a tevékenységet lezáró beszámoló átvételét követő 75 napon belül. A felülvizsgálat során a végelszámoló dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról. Ezen eltérésekről, módosításokról a végelszámoló tételes jegyzéket készít. A tételes jegyzék alapján az eltéréseket, azok eredményre gyakorolt hatását a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzíteni kell. Új előírás az is, hogy a vitatott hitelezői igények fedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési, iratmegőrzési kötelezettségek rendezésére lekötött tartalékot kell képezni. Korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítése esetén a végelszámolás első üzleti évéről – a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül – készült beszámoló sajátossága az, hogy – mérlege külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, a végelszámoló megállapításai miatti módosításokat, eltéréseket, a korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, továbbá az adóellenőrzés, illetve a korrigált végelszámolási nyitó mérleg elkészítése után az önellenőrzés, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos jelentős összegű hibái miatti módosításokat, valamint az üzleti év záró adatait; – eredménykimutatása az előző üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza az adóellenőrzés, illetve a korrigált végelszámolási nyitó mérleg elkészítése után az önellenőrzés, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos jelentős összegű hibái miatti módosítások eredményre gyakorolt hatását, továbbá a végelszámoló megállapításai miatti módosítások, eltérések eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ez utóbbi két oszlop összevont adatait. Részletesen szabályozásra kerültek a végelszámolás megszüntetéséhez, illetve a felszámolás elrendeléséhez kapcsolódó számviteli és adózási feladatok is. A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás utolsó üzleti évéről a végelszámolást lezáró beszámolót készít az Szt. előírásai szerint, és azt a jóváhagyásra jogosult testület elé terjeszti. Amennyiben a forintban lévő pénzeszközökön kívül egyéb eszközök, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségeken kívül egyéb kötelezettségek is szerepelnek a végelszámolás befejezésekor a könyvviteli nyilvántartásokban, akkor azokat a végelszámoló köteles tételesen piaci értéken értékelni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet pedig a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között – még a könyvviteli számlák zárása előtt - elszámolni. A végelszámolás befejezésekor a cég tulajdonában lévő eszközöknek a tulajdonosok részére történő átadásakor – általában – áfafizetési kötelezettség is keletkezik, amelynek összegét vagy a kötelezettségek […]