Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

69 találat a megadott végelszámolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Végelszámoláskor értékcsökkenés

Kérdés: Végelszámoláskor el kell számolnia a végelszámolónak az arányos értékcsökkenést a tárgyi eszköz értékesítéséig?
Részlet a válaszból: […]szűnik meg egy adott eszköz rendeltetésszerű használata, hiszen a végelszámoló feladata a cég tevékenységének a megszüntetése is. Nyilvánvaló, amíg a cég tevékenysége befejezéséhez használja az adott eszközt, akkor a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolnia. De csak addig! Lehet így olyan időszak a végelszámolás folyamatában, amikor az adott eszközt már nem használják, a tevékenység végzéséhez arra már nincs szükség, de még nem került értékesítésre. Erre az időszakra természetesen nem indokolt terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, annak összegével a végelszámolást lezáró eredményt csökkenteni.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8658
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján - a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során - a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszból: […]kérdésben egy ilyen eszköz van, az épület-ingatlan, amelynek a piaci értéke 30.000 E Ft, a könyv szerinti értéke 0 Ft. Könyvelni kell: T 123 - K 9692. Az egyéb bevétel elszámolása miatt a végelszámolás alatt álló társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, amit szintén könyvelni kell: T 891 - K461 (ha más nincs, akkor ennek összege 2700 E Ft).A vagyonkimutatásban az előbbiek alapján bekerül:-eszközoldalra: épület-ingatlan 30.000 E Ft-forrásoldalra: adókötelezettség 2700 E Ft, eredménytartalék: 27.300 E Ft (ami a tulajdonossal szembeni kötelezettség).A tulajdonossal szembeni kötelezettség a 3000 E Ft saját tőke és a 27.300 E Ft eredménytartalék (a vállalkozásból kivont jövedelem ez utóbbi lesz a társaság cégjegyzékből történő törlését követően).A végelszámolás alatt álló társaság az Szja-tv. szempontjából kifizetőnek minősül, ezért meg kell állapítania a magánszemély tulajdonosnak az Szja-tv. 68. §-ának (1) bekezdése szerinti vállalkozásból kivont jövedelme személyi jövedelemadóját (27.300 E Ft 15%-a = 4095 E Ft), a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 15,5%-os szociális hozzájárulási adót (az adófizetési felső határig) (27.300 E Ft 15,5%-a = 4231,5 E Ft), az adókötelezettségeket be kell vallania és be kell fizetnie a társaságnak (4095+4231,5 = 8326,5 E Ft). Atársaságnak azonban erre nincs elegendő pénze, a társasági adó befizetése után 300 E Ft marad, tehát elő kell írni a magánszeméllyel szembeni követelésként az adótartozásokat (T 368 - K 462, 463-8), amelyet a tulajdonosnak még a végelszámolás előtt pénzügyileg rendeznie kell. (Azért kell a tulajdonossal szembeni követelésként előírni, mert az adókat a kiadásra kerülő ingatlan értékéből nem lehet levonni!)Az adók pénzügyi befizetése után a társaságnál a tulajdonossal szembeni kötelezettség: 3000+27.300 = 30.300 E Ft, amely rendezhető a 30.000 E Ft piaci értékű épületingatlan átadásával és a meglévő pénzmaradvány (300 E Ft) kifizetésével.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8546
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Visszavásárolt üzletrész a végelszámoláskor

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű kft. visszavásárolt 750 E Ft-ért ugyanennyi névértékű üzletrészt. Most elhatározta, hogy végelszámolással megszűnik. A végelszámolás keretében hogyan kell a visszavásárolt üzletrészt kezelni?
Részlet a válaszból: […]mutatható ki. Ezeket a tételeket a piaci értéken történő elszámolás előtt a könyvviteli nyilvántartásokból - egymással szemben - ki kell vezetni.A hivatkozott jogszabályi előírások összeolvasásából az következik, hogy a kft. megszűnése miatt a visszavásárolt üzletrésznek a piaci értéke nulla, így azt a könyvviteli nyilvántartásokból ki kell vezetni, nem maradhat a könyvekben, nem kerülhet be a vagyonfelosztási javaslatba sem.A visszavásárolt üzletrészt a 373. számlán indokolt a visszavásárlási értéken kimutatni (T 373 - K 384), a visszavásárlási értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. A visszavásárolt üzletrészt alapvetően a jegyzett tőkével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8127

4. találat: Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszból: […]készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.)Ha viszont egyéb követelés, a mérlegfordulónapi értékelés során az értékvesztés összegét az Szt. 55. §-a szerinti adós- (a végelszámolás alatt lévő bank) minősítés alapján kell meghatározni, és az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kimutatni. Nem lehet a pénzügyi műveletek ráfordítása az így elszámolt értékvesztés összege, mivel az Szt. 85. §.-ának (6) bekezdése szerint a részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését lehet elszámolni.A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8060
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszból: […]értékű jog bekerülési értékében figyelembe kell venni, beletartozik.A Ptk. előírása szerint a haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (jelen esetben a kft.) a más személy (a kft. tulajdonosai) tulajdonában álló dolgot (ingatlant) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja, és hasznait szedheti. A haszonélvező (a kft.) a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át!A végelszámolás megkezdése előtt az adott ingatlan tulajdonjoga a kft. magánszemély tulajdonosait, az ingatlan haszonélvezeti joga pedig a kft.-t illeti meg. A kft. végelszámolásának befejezésekor a haszonélvező kft. megszűnik, a haszonélvező kft. jogutód nélküli megszűnése esetén pedig a haszonélvezet is megszűnik. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot (az adott esetben az ingatlant) a tulajdonosoknak visszaadni. A haszonélvezeti jog megszűnésével, a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlésével (az ingatlan-nyilvántartásból való törlést a kft.-nek kell kezdeményeznie) viszont megnő az ingatlan tulajdonának az értéke.Felmerülhet a kérdés, hogy ezt az értéknövekedést a magánszemély tulajdonosoknál a saját nyilvántartásukban "keresztül kell-e vezetni"? A válasz lehet igen is, meg nem is!Egyszerűbb a "nem" válasz. Ha nem vezetik át, akkor az ingatlan későbbi értékesítésekor realizálhatják az eladási árban a haszonélvezeti jog megszűnéséhez kapcsolódó értéknövekedést, az esetleges adófizetési kötelezettséget a későbbi értékesítés időpontjában kell rendezni. A kft.-nél pedig a végelszámolás befejezése előtt a haszonélvezeti jog terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett értékét a haszonélvezeti jog megszűnése miatt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Az egyéb ráfordításként elszámolt összeg viszont csökkenti az adózás előtti eredményt, végső soron a tulajdonosokat megillető saját tőke összegét.Az "igen" válasznál valójában abból indulunk ki, ha a haszonélvezeti jognak a kft.-nél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8030
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bizonylatmegőrzés a végelszámolás után

Kérdés: Végelszámolás után törlik a céget. Meddig kell a bizonylatait megőrizni?
Részlet a válaszból: […]legalább nyolc évig.A 2006. évi V. törvény (amely törvény a végelszámolásról is rendelkezik) 112. §-ának (1) bekezdése szerint:A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratanyagőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Csőd-tv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.Természetesen a cég iratanyaga magában foglalja a cég számviteli bizonylatait is azzal, hogy azok megőrzése időtartamának a meghatározásánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7833
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszból: […]értékesítenék, amelyik hajlandó elvégezni a későbbiek során esetleg felmerülő garanciális javításokat, olyan áron értékesítenék, amely eladási ár meghatározásánál tekintettel vannak az eladásra kerülő követelésekkel kapcsolatosan várhatóan felmerülő költségekre is. A garanciális visszatartás miatti követelések vevője lehet a "B" kft. is.A követelésértékesítés jogi szabályait a Ptk. 6:193-6:201. §-ai tartalmazzák "Engedményezés" címmel. A kérdéshez kapcsolódóan néhány előírását kiemeljük:A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés és a követelés engedményezése szükséges. A szerződéssel az engedményes az engedményező helyébe lép.Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével, vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. (Nyilvánvalóan több követelés engedményezésekor ezen követelménynek követelésenként külön-külön kell teljesülnie!)Az engedményező köteles - főszabályként - a kötelezettet az engedményezésről, az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve, írásban értesíteni. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét stb. tartalmazza.Az engedményezéshez a kötelezett hozzájárulására nincs szükség.Az engedményezés könyvelése az engedményezőnél (jelen esetben az "A" kft.-nél):- az engedményezett követelés ellenértéke: T 368 - K 962;- az engedményezett követelés könyv szerinti értéke: T 862 - K 31-33.Könyvelés az engedményesnél, ha az Szt. hatálya alá tartozik:- az engedményezett követelés vételárán: T 3651 - K 4799, 384.Ha a garanciális visszatartásból származó követelést értékesítik, akkor az eladási áron az "A" társaságnál követelés lesz; ha a vevő a "B" társaság lesz, nála ugyanezen értéken kötelezettség. Az értékesített követelések eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet az "A" társaság eredményét terhelő veszteség. A kérdésben felvetett szándék érdekében további lépés csak a végelszámolás befejezésekor, a vagyonfelosztási javaslat elkészítésekor lehetséges. (Lehet előbb is, ha "B" társaság az engedményezett követelés ellenértékét pénzügyileg rendezi még a végelszámolás befejezése előtt!)Elképzelhető esetleg más megoldás is. Például az "A" társaság visszavásárolja "B" társaságtól az üzletrészét. Ennek azonban alapvető akadálya az, hogy az "A" kft. nem rendelkezik a jegyzett tőkét meghaladó szabad eredménytartalékkal, amire az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint szükség lenne a visszavásárláshoz. (Zárójelben megjegyezzük a "B" társaság üzletrészének visszavásárlása, részbeni visszavásárlása, ha lenne szabad eredménytartalék, akkor az is, a magánszemély tulajdonos gazdasági érdekeit sértené!)A vagyonfelosztási javaslatba - a követelésértékesítés következő lépéseként - az eszközök közé kell beállítani a "B" társasággal szembeni, a követelések értékesítése miatti követelés összegét, a források közé a végelszámolás befejezésekor a végelszámolást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7675
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszból: […]befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni.A Korm. rendelet rendelkezik arról is, hogy a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet mikor kell- az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között elszámolni;- részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként;- befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve- részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kimutatni.A piaci értéken történő értékelés elszámolása előtt- a kimutatott értékhelyesbítést, értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni;- a követelésjellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, a kötelezettségjellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé kell átvezetni;- a bevétel-, illetve ráfordításjellegű időbeli elhatárolásokat a megfelelő bevétel-, illetve ráfordításszámlára kell átvezetni;- a céltartalékot egyéb bevételkénti elszámolással kell megszüntetni.Jövőbeni követelés is lehet, például a folyószámlán lévő pénzeszközök kamata a pénzeszközök tulajdonosok részére történő kiadásáig, amikor a várhatóan járó kamatot a hitelintézettel szembeni követelésként kell a kamatbevételek között kimutatni.A céltartalékot azért kell megszüntetni, mert az vagy piaci értéken értékelt kötelezettség, vagy olyan költségekre fedezet, amelyek - a jogutód nélküli megszűnés miatt - már nem merülhetnek fel.A forintban lévő pénzeszközökön kívüli egyéb eszközök közé tartoznak a devizában meglévő eszközök. A külföldi pénzértékre szóló pénzeszközök, követelések és kötelezettségek várható árfolyamának a meghatározásánál, használatánál különös tekintettel kell lenni arra, hogy a számviteli beszámoló mérlegfordulónapja és a vagyon kiadásának várható időpontja között akár 4-5 hónap is eltelhet.Gyakran előfordul, hogy a végelszámolás befejezésekor olyan eszközök is vannak a gazdálkodó tulajdonában, amelyekkel kapcsolatosan az előzetesen felszámított áfát a bekerüléskor levonásba helyezték. A végelszámolás befejezésekor (a megszűnéskor) azonban áfafizetési kötelezettség keletkezik, amelynek összegét az adókötelezettségek közé be kell állítani a tulajdonosokkal szembeni követelésként, mint számlázott, felszámított áfát.Magánszemély tulajdonosok esetén nem szabad megfeledkezni azon adóhatósággal szembeni kötelezettség könyveléséről és bevallásáról sem, amely ugyan a magánszemélyt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7667
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszból: […]végelszámolót kellett választania, de végelszámoló lehetett a cégvezető is, a tulajdonos is. Az új előírás szerint nincs szükség választásra, mert a törvény rögzíti azt, hogy a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég határozatának meghozatalától számított nyolc napon belül korábban köteles volt erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni, az új szabályozás alapján ennek tényét az adóhatósághoz kell bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti, a cégbíróság pedig elvégzi a végelszámolásra utaló toldat törlését.Nincs változás abban, hogy az egyszerűsített végelszámolás helyett mikor kell a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni (egyszerűsített végelszámolást kizáró okok). Változás abban az, hogy a kizáró okok bekövetkezésének időpontját követő 60 napon belül (korábban ilyen határidő nem volt) köteles a cég végelszámolót választani, és erről változásbejegyzési kérelmet benyújtani.A korábbi szabályozás nem rendelkezett az egyszerűsített végelszámolás befejezésével kapcsolatos feladatokról. Természetes volt, hogy ugyanazok a feladatok, mint a végelszámolás befejezésekor. Az új elő-írás szerint az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég - a 150 napon belül - az adóhatóságnál jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az e-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, az ehhez kapcsolódó határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el.Az adóhatósági értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság - a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén - törli a céget a bejegyzésekből.Az egyszerűsített végelszámolásnak nincsenek sajátos számviteli, adózási szabályai. A Cégtörvénynek sem a korábbi, sem a módosított előírása nem szól arról, hogy az egyszerűsített végelszámolásról a végelszámolásra való áttéréshez kapcsolódik-e számviteli, beszámolási, illetve adófizetési kötelezettség. Ebből arra lehet következtetni, hogy a végelszámolás első üzleti évének része lesz az egyszerűsített végelszámolás időszaka is.Milyen számviteli feladatok kapcsolódnak az egyszerűsített végelszámoláshoz?A tevékenységet lezáró beszámoló készítése, amelyet- a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal - mint mérlegfordulónappal - kell elkészíteni, a legfőbb szerv által elfogadtatni, jóváhagyatni;- 30 napon belül letétbe helyezni és közzétenni;- az üzleti évhez kapcsolódó adóbevallásokat is a mérlegfordulónapot követő 30 napon belül el kell készíteni, az adókat, járulékokat be kell vallani és be kell fizetni.Egyszerűsített végelszámolás esetén a korrigált végelszámolási nyitómérleg készítésére nincs elegendő idő. A kijelölt végelszámoló azonban jogosult a nyitómérlegben szereplő adatok felülvizsgálatára.Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a határozatnak tartalmaznia kell a végelszámolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7644

10. találat: Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszból: […]társaságnak ilyen eszköze, akkor azt a végelszámolás cégbírósághoz történő bejelentése előtt a tulajdonosok részére piaci értéken, az áfa felszámításával értékesíteni célszerű, az értékesített eszköz számlázott (áfát is tartalmazó) ellenértékének megfelelő összegű követelést be lehet számítani a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe (T 4792 - K 311).Ha készpénzzel, eszközök - előbbiek szerinti - átadásával nem rendezhető a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön miatti kötelezettség, akkor - magánszemély tulajdonosok esetében - szóba jöhet a tagi kölcsön miatti követelésükről való lemondás, a tagi kölcsön elengedése.A tagi kölcsön elengedését - a 2016. január 1-jétől hatályos előírások szerint - egyéb bevételként kell elszámolni (T 4792 - K 9643). Ez az egyéb bevétel ugyanolyan bevétel, mint minden más bevétel, az adózás előtti eredmény része, és ha emiatt (is) a korrigált adózás előtti eredmény nyereséget mutat, akkor társasági adót kell bevallani és fizetni.A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége - a Tao-tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint - legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkenéseként. (A kérdésben helyesen írják, ha más tétel az adózás előtti eredményt nem befolyásolja!) A végelszámoláshoz a veszteségelhatárolás kapcsán korrekciós tétel nem kapcsolódik! Kapcsolódik viszont a Tao-tv. 16. §-a alapján! Így a tagi kölcsön elengedése miatt valóban lehet társaságiadó-fizetési kötelezettség.A magánszemélyek által elengedett tagikölcsön-követelést az illetéktörvény vagyonszerzésnek minősíti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést