Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. október 26-án (139. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2842

[…] álló információk összefüggésében vizsgálható, annak összegszerűsége nem minősíthető utólag, a mérlegkészítés időpontját követően bekövetkezett, illetve megismert tények, információk alapján. A leírtak figyelembevétele mellett a várhatóan megtérülő összeg becslésénél kiemelt szerepe van annak, hogy az adott követelés behajtására (megtérülésére) milyen jogi lépéseket tett a társaság, és ezen jogi lépésektől mit vár el a társaság, mennyiben fogják azok az adott követelés megtérülését elősegíteni. Ilyen jogi lépések lehetnek megfelelő eljárás keretében a bírósági végrehajtás kezdeményezése vagy – ha feltételezhető, hogy az adós cégből "átmentik" a tartozások fedezetére szolgáló vagyont más társaságba (társaságokba) – csődbűntett alapos gyanúja címen feljelentés megtétele stb. A feljelentést követően az eljáró hatóságok megakadályozhatják a vagyon további "átmentését", és lehetőség van arra is, hogy – indokolt esetben – az érintett vagyon lefoglalásra, illetve zárolásra kerüljön. Súlyosabb esetben – büntetőeljárás keretében – az okozott kár teljes megtéríttetése is lehetséges. A fenti esetekben különös jelentőséggel bír a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csőd-tv.) 40. §-a (1) bekezdésének azon rendelkezése, amely lehetővé teszi a felszámolási eljárást megelőzően kötött szerződések, jognyilatkozatok bíróság előtti megtámadását, ha azok feltételezhetően az adós vagyonának csökkentésére irányultak. A megfelelő jogi lépések megtétele mellett a várható megtérülés esélyei – véleményünk szerint – jobbak és megalapozottabbak annál, mintha az adott társaság egyszerűen csak "elszenvedi" egy normál (polgári jogi) felszámolás következményeit. Ez az értékvesztés mértékének (nagyságának) megállapításánál […]