Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2877

[…] ami Olvasónk szerint azt jelenti, hogy mely jövedelmeket kell számításba venni, de ebből nem következik az, hogy a vállalkozói járulék alapja a minimálbér kétszerese lenne. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 29. §-ának (1) bekezdése egészségbiztosításijárulék-alapként határozza meg a minimálbér kétszeresét, és nem vélelmezett jövedelemként aposztrofálja. Az észrevétel szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói járulékára nem vonatkozik a minimálbér kétszeresét kitevő járulékalap. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Ön a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésére hivatkozik. E szerint a társadalombiztosítási járulékot (ennek része az egészségbiztosítási járulék is) a biztosított egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban – 2007-ben – legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozó tényleges jövedelme ennél kevesebb, akkor az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalanyadó alapját képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet azzal, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A hivatkozott előírás nagyon egyértelmű, hogy milyen jövedelem képezi az egészségbiztosítási járulék alapját: főszabály, hogy a tényleges, de ha ez kevesebb, mint 131 000 Ft (2007-ben), akkor a minimum-járulékalap, ha az egyéni vállalkozó az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallásában bejelentést nem tett. (Ha tett, akkor is legalább a minimálbér.) (Itt jegyezzük meg, a Tbj.-tv. 20. §-a a foglalkoztatót, […]