Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. március 22-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3042

[…] illetve a szállítólevélen; – a vevőnél a beszerzést a számla, illetve a szállítólevél alapján – az általános előírások szerint – könyvelni kell, de elkülönített számlára, amelynek az elnevezése utaljon arra, hogy a beszerzett anyag, áru még nincs a raktárban, a boltban, azaz úton van (T 21-22, 26, 466 – K 454); amikor az úton lévő termék a mérelegfordulónapot követően megérkezik, akkor az úton lévő anyag, áru számlájáról annak értékét át kell vezetni a megfelelő raktári, bolti készlet-nyilvántartási számlára; – a számviteli előírásokkal összeegyeztethetetlen az olyan gyakorlat, amikor a szerződés szerinti teljesítés az eladó telephelyén megtörtént (a vevő a terméket átvette), a számlázás viszont nem történik meg. Úton lévő készletek az eladónál azok a vásárolt, illetve saját termelésű, de értékesítésként a mérlegfordulónapig még el nem számolt (el nem számolható) készletek, amelyeknél a szerződés szerinti teljesítés helye a vevő telephelye, az eladó a szóban forgó készletet a mérlegfordulónapig a telephelyéről (a raktárából) kiszállította, de azt a vevő a mérlegfordulónapig nem vette át, és így azt a vevő a raktárába, a boltjába nem vételezheti be. (Az eladott termék már nincs az eladó raktárában, telephelyén, de még a vevőhöz sem érkezett meg, a vevő azt nem vette át, az eladó készlete az eladó és a vevő között úton van.) A számviteli elszámolás ez esetben: – az eladónak a szállítólevél alapján (számlát még nem lehet kiállítania) a telephelyéről, a raktárából a mérlegfordulónapig már a vevő felé kiszállított termékét a készletnyilvántartásán belül elkülönítetten kell kimutatnia, a raktári készlet-nyilvántartási […]