Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. április 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3096

[…] szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A megfelelő alkalmazás azt jelenti, hogy értelmezni kell e kapcsolatot akkor is, ha – az adózóban egy másik személy, vagy az adózó másik személyben rendelkezik többségi befolyással. – a másik fél (akiben fennáll a többségi befolyás) nem rendelkezik jogi személyiséggel. A feltett kérdésre mindezek alapján elvi választ lehet adni, mivel nem ismertek a szavazati jogok, illetve a meghatározó befolyást jelentő körülmények. Ha a szavazati jogok azonosak a részesedéssel, és nincs meghatározó befolyást eredményező megállapodás a tagok között, akkor kapcsolt vállalkozási viszony a Tao-tv. szerint "A", "B" és "D" társaság között áll fenn. A kapcsolt vállalkozás "A" és "B", illetve "B" és "D" társaság között közvetlen módon, "A" és "D" társaság között közvetett módon áll fenn. Az Szt. a kapcsolt vállalkozási viszonyt csak vállalkozások között értelmezi, mivel jelentősége e kapcsolatnak a konszolidált beszámoló elkészítése szempontjából van. Az Szt. szerint vállalkozás minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet (vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem az államháztartás szerve, vagy nem egyéb szervezet az Szt. fogalmi rendszerében. Ebből következően az Szt. alapján például egy alapítvány által alapított gazdasági társaság és az alapítvány nem minősülhet kapcsolt vállalkozásnak. Az Szt. előírásai szerint kapcsolt vállalkozás az anyavállalat és a leányvállalat, illetve a közös vezetésű vállalkozások, továbbá a társult vállalkozások között áll fenn. Leányvállalatnak az a vállalkozás minősül, amelyben egy másik vállalkozás (anyavállalat) – a szavazatok többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy – a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy – a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. Anyavállalat az a vállalkozás, amely rendelkezik az említett jogokkal. Közös vezetésű vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont […]