Ingatlanértékesítés részfizetéssel
Kérdés
Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 11-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3336
[…] értékesítés nettó árbevételét (az adott esetben az egyéb bevételeket) csökkentő tételként kell elszámolni. Az előbbiekből az következik, hogy az eladónak kell a helyesbítő számlát kiállítania a visszavétel időpontjára vonatkozóan, maximum az eredeti eladási ár + áfa összegben. (A visszavételkori érték lehet az eladási árnál kisebb érték is. Így például lehet a vevő még nem rendezett tartozásának az összege is.) A helyesbítő számlának negatív előjellel tartalmaznia kell az eredeti eladási árat és áfát, előjel nélkül pedig az eredeti eladási ár és a visszavételi érték különbözetét (ha van) és annak áfáját. (Könyvelése: T 961, 467 – K 311 és T 311 – K 961, 467.) Ha a könyvelés után a 311. számlának egyenlege van, akkor azt pénzügyileg rendezni kell. A leírtak alapján tehát az értékesített ingatlan visszavételének bizonylata az eladó által a visszavétel időpontjára vonatkozóan kiállított helyesbítő számla (alapbizonylata a meghiúsult adásvételi szerződés alapján a szerződés szerinti feltételek vevő általi nemteljesítésének a dokumentálása). Így a vevő nem számlázhat vissza, nem adhatja el azt, ami nem az övé. A visszavett ingatlant az eszközök között is állományba kell venni. Nincsen akadálya annak, hogy a visszavett ingatlant a készletek között vegyék állományba, ha kizárt annak a lehetősége is, hogy az eladó a visszavett ingatlant bármilyen célból, bármilyen célra is hasznosítsa. Az Szt. 50. §-ának (6) bekezdése alapján a részletfizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulás miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz (az adott esetben az ingatlan) visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Ha a helyesbítő számlánál figyelembe vett visszavételkori érték a piaci érték, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 11-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3336
[…] értékesítés nettó árbevételét (az adott esetben az egyéb bevételeket) csökkentő tételként kell elszámolni. Az előbbiekből az következik, hogy az eladónak kell a helyesbítő számlát kiállítania a visszavétel időpontjára vonatkozóan, maximum az eredeti eladási ár + áfa összegben. (A visszavételkori érték lehet az eladási árnál kisebb érték is. Így például lehet a vevő még nem rendezett tartozásának az összege is.) A helyesbítő számlának negatív előjellel tartalmaznia kell az eredeti eladási árat és áfát, előjel nélkül pedig az eredeti eladási ár és a visszavételi érték különbözetét (ha van) és annak áfáját. (Könyvelése: T 961, 467 – K 311 és T 311 – K 961, 467.) Ha a könyvelés után a 311. számlának egyenlege van, akkor azt pénzügyileg rendezni kell. A leírtak alapján tehát az értékesített ingatlan visszavételének bizonylata az eladó által a visszavétel időpontjára vonatkozóan kiállított helyesbítő számla (alapbizonylata a meghiúsult adásvételi szerződés alapján a szerződés szerinti feltételek vevő általi nemteljesítésének a dokumentálása). Így a vevő nem számlázhat vissza, nem adhatja el azt, ami nem az övé. A visszavett ingatlant az eszközök között is állományba kell venni. Nincsen akadálya annak, hogy a visszavett ingatlant a készletek között vegyék állományba, ha kizárt annak a lehetősége is, hogy az eladó a visszavett ingatlant bármilyen célból, bármilyen célra is hasznosítsa. Az Szt. 50. §-ának (6) bekezdése alapján a részletfizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulás miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz (az adott esetben az ingatlan) visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Ha a helyesbítő számlánál figyelembe vett visszavételkori érték a piaci érték, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
