Kiválás esetén a tulajdonos társaság részesedésének alakulása
Kérdés
A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 25-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3356
[…] 100 százalékos üzletrészét – az adatok alapján – teljes összegében nem a leányvállalat alapításakor szerezte (a 6 millió forint összegű üzletrésztőkének megfelelő üzletrész bekerülési értéke 20 millió forint). Az előbbiekből következően, ha a kiváláskor a leányvállalat jegyzett tőkéjének felét kapja a "C" kft., akkor az anyavállalat befektetésének (üzletrészének) is a felét, azaz 10 millió forintot kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni (T 885 – K 171). Amennyiben a kiváláskor a leányvállalat eredménytartalékából képezik meg "C" kft. jegyzett tőkéjét, akkor az anyavállalatnak a leányvállalatban lévő részesedése nem csökken, így üzletrészének az értékét sem csökkentheti, azaz nem számolhat el rendkívüli ráfordítást. Itt utalnunk kell az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontjára, mely szerint: az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (az anyavállalatnál) az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét kell rendkívüli bevételként elszámolni. A kérdésben szereplő adatok alapján a "C" kft.-ben szerzett részesedés értéke (3+7+100) = 110 millió forint. Abban az esetben, ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalatban lévő jegyzett tőke csökkenésével határozták meg, akkor a 110 millió forintot a hivatkozott 86. § (3) bekezdésének c) pontja szerint kell elszámolni rendkívüli bevételként (T 171 – K 985). A kiválásnak az anyavállalatnál az eredményre gyakorolt hatása (110-10) 100 millió forint, amely összeggel – kedvezményezett átalakulásnál – az adózás előtti eredmény csökkenthető. Amennyiben a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából képezik, akkor is az anyavállalat részesedést szerez a "C" kft.-ben, méghozzá 110 millió forint összegben. Mivel a kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem csökkent, az anyavállalat a "C" kft. üzletrészének megszerzéséért nem fizetett, azaz térítés nélkül jutott hozzá, a "C" kft.-ben lévő befektetésszerzést az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerinti értéken (110 millió forint) az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell állományba venni, azaz a rendkívüli bevételek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 25-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3356
[…] 100 százalékos üzletrészét – az adatok alapján – teljes összegében nem a leányvállalat alapításakor szerezte (a 6 millió forint összegű üzletrésztőkének megfelelő üzletrész bekerülési értéke 20 millió forint). Az előbbiekből következően, ha a kiváláskor a leányvállalat jegyzett tőkéjének felét kapja a "C" kft., akkor az anyavállalat befektetésének (üzletrészének) is a felét, azaz 10 millió forintot kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni (T 885 – K 171). Amennyiben a kiváláskor a leányvállalat eredménytartalékából képezik meg "C" kft. jegyzett tőkéjét, akkor az anyavállalatnak a leányvállalatban lévő részesedése nem csökken, így üzletrészének az értékét sem csökkentheti, azaz nem számolhat el rendkívüli ráfordítást. Itt utalnunk kell az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontjára, mely szerint: az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (az anyavállalatnál) az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét kell rendkívüli bevételként elszámolni. A kérdésben szereplő adatok alapján a "C" kft.-ben szerzett részesedés értéke (3+7+100) = 110 millió forint. Abban az esetben, ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalatban lévő jegyzett tőke csökkenésével határozták meg, akkor a 110 millió forintot a hivatkozott 86. § (3) bekezdésének c) pontja szerint kell elszámolni rendkívüli bevételként (T 171 – K 985). A kiválásnak az anyavállalatnál az eredményre gyakorolt hatása (110-10) 100 millió forint, amely összeggel – kedvezményezett átalakulásnál – az adózás előtti eredmény csökkenthető. Amennyiben a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából képezik, akkor is az anyavállalat részesedést szerez a "C" kft.-ben, méghozzá 110 millió forint összegben. Mivel a kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem csökkent, az anyavállalat a "C" kft. üzletrészének megszerzéséért nem fizetett, azaz térítés nélkül jutott hozzá, a "C" kft.-ben lévő befektetésszerzést az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerinti értéken (110 millió forint) az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell állományba venni, azaz a rendkívüli bevételek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
