Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték
Kérdés
A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. január 10-én (166. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3478
[…] kiadni, de az eredménytartalék arányos összegét is (erről a kérdésben nincs szó!). Amennyiben a kft. veszteséges, akkor először a veszteséget kell rendezni, és csak ezután lehet a jegyzett tőkét tőkekivonással csökkenteni. Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ad) pontja alapján az értékpapír megszerzésére fordított érték olyan értékpapír (ilyen az üzletrész is) esetében, amelyet a magánszemély társaságból kivont jövedelmének megállapításánál az Szja-tv. előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál az Szja-tv. alapján irányadó érték. Az ac) pont szerint a társaság alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társaság részére az értékpapír átruházásáig (a kérdésben szereplő esetben bevonásáig, arányos csökkentéséig) igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társaság jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is). Bár az Szja-tv. szóhasználatai kissé eltérnek a számvitelben a Gt.-ben használtaktól, azok alapján azonban a következők megállapíthatók: A társaság alapításakor, illetve a jegyzett tőke felemelésekor a létesítő okiratban, a létesítő okirat módosításában tulajdonosonként rögzíteni kell a szolgáltatott vagyoni hozzájárulást. A létesítő okiratban, illetve annak módosításában azonban a szolgáltatott vagyoni hozzájárulást meg kell bontani a jegyzett tőkeként bejegyzendő összegre és az azt meghaladó – a tőketartalékba helyezendő – összegre. [Ez az Szt. 36. §-ának (4) bekezdéséből is következik!] A létesítő okiratban, illetve annak módosításában a tőketartalékba helyezendő összeg megjelentetése nyilvánvalóan az utólagos ellenőrzés lehetőségének biztosítását is szolgálja. Az üzletrész szerzési értéke tehát – alapításkor a létesítő okiratban rögzített névérték (jegyzett tőkébe helyezendő összeg) és a tőketartalékba helyezett érték együttes összege, – tőkeemeléskor a létesítő okirat módosításában rögzített névérték-növekedés […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*