Gépkocsihasználat, kiküldetés
Kérdés
Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 3-án (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3606
[…] elszámoltnak kell tekinteni, azaz a személygépkocsi-normaköltség alkalmazása mellett nincs lehetőség sem a gépkocsi használatával kapcsolatosan további számlával igazolt költség, sem az átalány szerinti értékcsökkenés elszámolására. Üzemanyagköltségként útnyilvántartás vezetése alapján kizárólag az üzleti célú futásteljesítmény költsége számolható el. Az üzemanyag-felhasználás költsége vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján, vagy igazolt üzemanyag-vásárlási számla alapján vehető figyelembe. 3. Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától. A külföldi kiküldetés minden esetére igaz, hogy az utazásra, a szállásra – amelybe beleértendő a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakás bérleti díja is – és egyébként a törvény által elismert költségekre kapott összeg után nem kell adót fizetni, ha arról a magánszemély bizonylattal elszámol a kifizetőnek, vagy ha ezeket a kifizető közvetlenül viseli. Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy az Szja-tv. nem ismeri el költségként az utazásra, szállásra fordított kiadást, ha a vonatkozó dokumentumok, körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolási szabályokról, a kiküldetés időtartamának meghatározásáról. A külföldi kiküldetés címén kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetés […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 3-án (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3606
[…] elszámoltnak kell tekinteni, azaz a személygépkocsi-normaköltség alkalmazása mellett nincs lehetőség sem a gépkocsi használatával kapcsolatosan további számlával igazolt költség, sem az átalány szerinti értékcsökkenés elszámolására. Üzemanyagköltségként útnyilvántartás vezetése alapján kizárólag az üzleti célú futásteljesítmény költsége számolható el. Az üzemanyag-felhasználás költsége vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján, vagy igazolt üzemanyag-vásárlási számla alapján vehető figyelembe. 3. Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától. A külföldi kiküldetés minden esetére igaz, hogy az utazásra, a szállásra – amelybe beleértendő a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakás bérleti díja is – és egyébként a törvény által elismert költségekre kapott összeg után nem kell adót fizetni, ha arról a magánszemély bizonylattal elszámol a kifizetőnek, vagy ha ezeket a kifizető közvetlenül viseli. Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy az Szja-tv. nem ismeri el költségként az utazásra, szállásra fordított kiadást, ha a vonatkozó dokumentumok, körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolási szabályokról, a kiküldetés időtartamának meghatározásáról. A külföldi kiküldetés címén kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
