Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. június 12-én (177. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3717

[…] taggyűlés időpontjában kell megtennie, amely nyilatkozatot az ügyvezetőnek 30 napon belül a cégbírósághoz be kell nyújtania. A leírtakból egyértelműen következik, ha a társaság likviditási gondokkal küszködik, tartozásait, kötelezettségeit nem vagy késedelmesen teljesíti, az ügyvezetőnek nem szabad javaslatot tennie az osztalékfizetésre, a taggyűlésnek pedig nem szabad az osztalékfizetésről döntést hozni. Közgazdaságilag értelmezhetetlen az a gyakorlat, mely szerint a taggyűlés dönt az osztalékfizetésről, bár annak a pénzügyi fedezete nem biztosított, és a döntést követően 5-6 évig vagy még hosszabb ideig nem történik osztalékfizetés, a mérleg forrásoldalán – az osztalék – nem a saját tőkében, hanem a kötelezettség között szerepel. (Számos esetben ezt a kötelezettséget elengedik, de ez 2008. január 1-je után már ajándékozásiilleték-fizetéssel jár!) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 210. számában – 2009.11.26.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 177. számában a 3717. kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan azt kérdezi, hogyan lehet a Gt. 132. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését leszűkíteni arra, hogy a taggyűlés csak az osztalék kifizetéséről (napjáról) dönt? Véleménye szerint a Gt. nem rendelkezik kógens formában, hogy az osztalékfizetésnek egy meghatározott határnapra kell szólnia. Ezért vissza kell térni arra a kérdésre, hogy törvényi tiltás hiányában a taggyűlés dönthet-e úgy, hogy az osztalékot a társaság csak megfelelő likviditási helyzet elérése esetén – később – fizetheti ki? A gazdasági társaságok mai működési gyakorlata ehhez igazodik. A valós gazdasági körülmények gyakran produkálnak olyan helyzetet, hogy az osztalék fedezetét képező követelés(ek) csak jóval az osztalék jóváhagyása után fog(nak) a társaság bankszámlájára befolyni, lehetővé téve az osztalék kifizetését. Véleménye szerint ezt a gyakorlatot szabályozta az Szja-tv. – 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezett – 66. §-ának az előírása is. Az Szja-tv. szövegkörnyezetéből is az következik, hogy a taggyűlés által jóváhagyott osztalék nem minden esetben egy meghatározott időpontban kerül kifizetésre. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Észrevételeire a válaszunkat a befejező részben lévő gondolatokhoz kapcsolódóan kezdjük. Sajnálatos módon a gazdasági társaságok gyakorlatára nem minden esetben mondható el az, hogy a hatályos jogszabályok tételes előírásai, illetve a jogszabályok szelleme, elvárásai szerint járnak el. Az Szja-tv.-re hivatkozás nem szerencsés, mivel az osztalék utáni személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást – jellemzően – a kifizetőnek az osztalék kifizetésekor kell megállapítania, levonnia és bevallania. Az osztalék utáni adó levonása, megfizetése tehát nem kapcsolódik az osztalékról való döntéshez. Az Szja-tv. hatályon kívül helyezett rendelkezéséből nem az következik, hogy a törvényalkotó elismeri a mai gazdálkodói gyakorlatot, hanem az, hogy nem kell a különböző években eldöntött és kifizetett osztalék adóját esetleg évenként eltérő módon megállapítani. Az észrevételben hivatkozott […]