Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés
Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 22-én (190. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3969
[…] személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. A Tbj-tv. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet. Az a foglalkoztató azonban, akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személynek járulékalapot képező jövedelmet juttat, a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a járulékok (tagdíj) levonását, befizetését és bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek. Ha a foglalkoztatott a belföldi foglalkoztatójával fennálló jogviszonyára tekintettel szerez külföldi jogi vagy természetes személytől járulékalapot képező jövedelmet (ún. anya-leányvállalat típusú juttatás), e szabály szerint a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékon felül a belföldi foglalkoztató átvállalhatja az egyéni járulékok (tagdíj) befizetését, bevallását is. A biztosított a külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 5. napjáig nyilatkozik foglalkoztatójának az átvállalt járulék megfizetéséhez és bevallásához szükséges adatközlési kötelezettség vállalásáról, egyidejűleg a személyi azonosításra alkalmas adataival együtt közli a járulékalapot képező jövedelem összegét és a jövedelem kifizetésének, juttatásának időpontját. Amennyiben erre az átvállalásra nem kerül sor, akkor maga a biztosított (társadalombiztosítási járulékon belüli) 24 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és a 9,5 százalék – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék – nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 22-én (190. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3969
[…] személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. A Tbj-tv. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet. Az a foglalkoztató azonban, akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személynek járulékalapot képező jövedelmet juttat, a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a járulékok (tagdíj) levonását, befizetését és bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek. Ha a foglalkoztatott a belföldi foglalkoztatójával fennálló jogviszonyára tekintettel szerez külföldi jogi vagy természetes személytől járulékalapot képező jövedelmet (ún. anya-leányvállalat típusú juttatás), e szabály szerint a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékon felül a belföldi foglalkoztató átvállalhatja az egyéni járulékok (tagdíj) befizetését, bevallását is. A biztosított a külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 5. napjáig nyilatkozik foglalkoztatójának az átvállalt járulék megfizetéséhez és bevallásához szükséges adatközlési kötelezettség vállalásáról, egyidejűleg a személyi azonosításra alkalmas adataival együtt közli a járulékalapot képező jövedelem összegét és a jövedelem kifizetésének, juttatásának időpontját. Amennyiben erre az átvállalásra nem kerül sor, akkor maga a biztosított (társadalombiztosítási járulékon belüli) 24 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és a 9,5 százalék – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék – nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
