Vállalkozási tevékenység az önkormányzatoknál


Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak arra, hogy az önkormányzat vállalkozási tevékenységét milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől? Mi a kritériuma, feltétele annak, hogy az adott tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősüljön? Alapvetően milyen tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 5-én (191. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3984

[…] az önkormányzatnak elsődlegesen nem fő feladata a vállalkozási tevékenység végzése, külön szabályzatban kell rögzítenie a vállalkozási szerződéskötés rendjét, számlarendjében pedig – elkülönítetten – a vállalkozási tevékenység bevételi, illetve kiadási előirányzatait, tényleges bevételeit, kiadásait, eredményének megállapítását. Az Ámr. 64. §-a szerint a vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatait terheli e tevékenységet szolgáló valamennyi kiadás, beleértve azt az összeget is, amely a bevételek meghatározott köre után a központi költségvetést illeti meg. A közvetlenül teljesített kiadásokat a közgazdasági jellegnek megfelelő kiadási jogcímeken, a költségvetési évben befolyó bevételeket a kijelölt bevételi jogcímeken kell elszámolni. A közvetett (általános) kiadásokat (karbantartó, kisegítő részlegek, épületek fenntartása, központi irányítás) az önkormányzatnak a számviteli politikájában rögzített felosztási rend szerint kell az alap- és vállalkozási tevékenységek között megosztania. A vállalkozási tevékenység eredményét a 249/2000. Korm. rendeletben szabályozott módon kell megállapítani. A leírtakból következik a kérdésekre a konkrét válasz is: – a vállalkozási tevékenységek nem számszerűsíthető […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.