Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

20 találat a megadott önkormányzat tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Követelésvásárlás az önkormányzatnál
Kérdés: Az önkormányzat x forintért követelést vásárolt, melynek a nyilvántartási értéke jóval több, mint a vételár. Hogyan kell könyvelnünk?
Részlet a válaszból: […]és T 0022 - K 053552Pénzügyi számvitelben egyéb ráfordításT 8435 - K 4213Pénzügyi teljesítés:Költségvetési számvitelben kiadásT 053553 - K 003Pénzügyi számvitelbenT 4213 - K 3311A vásárolt követelés nyilvántartásba vételeKöltségvetési számvitel szerint:T 094112 - K 0041Pénzügyi számvitel szerintT 3514 - K 9244 a kifizetett összeggel egyezőenEllenérték befolyik:Előírt követelésnek megfelelő összegKöltségvetési számvitelbenT 005 - K 094113Pénzügyi számvitelbenT 3311 - K 3514Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7812
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Önkormányzati támogatás
Kérdés: Önkormányzat költségvetési szervének adhat-e támogatást?
Részlet a válaszból: […]kiadásokratagozódik.A költségvetési bevételek és kiadások az intézmény közfeladatai ellátásához kapcsolódnak (működési bevételek és kiadások, felhalmozási bevételek és kiadások). A költségvetési bevételek beszedéséhez a költségvetési szerv intézkedései szükségesek (pl. számlák kiállítása, egyéb fizetésre kötelezés). Az irányító szerv által elfogadott kiadási szükségletek és a költségvetési bevételek különbözetét az irányító szerv támogatása biztosítja."A költségvetési szerv bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása finanszírozási bevétel" [Áht. 6. § (7) bek. ad) pont].A költségvetési szerv irányítását az alapító látja el. Tehát az irányító szervtől kapott támogatás, finanszírozási bevétel (B816).A támogatás fogalmát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 19. pontja definiálja:"19. § támogatás: az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatás.A támogatásokkal kapcsolatos szabályokat az Áht. VI. fejezete, a részletszabályokat az Ávr. 65-102/F. §-ai tartalmazzák.A támogatott államháztartás szervezeténél vagy a B16, vagy a B25 rovaton számolandó el a bevétel. Alapja pályázat, majd a nyertessel kötött támogatási szerződés.Közelebb kerülünk a kérdés megválaszolásához, ha kapcsolódóan idézzük az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. mellékletében- a B16 Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, és- a B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokra elszámolható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7693
3. találat: Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál
Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszból: […]jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7157
4. találat: Ingóságok besorolása az önkormányzatnál
Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
Részlet a válaszból: […]szervek tulajdonában álló, a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket és pénzeszközöket mutatja be.Ezt a vagyont az A, B, C mérlegfőcsoporton belül legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételek szerinti - tagolásban, ezen belül:- forgalomképtelen törzsvagyon,- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon,- korlátozottan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7142
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Vagyonkezelésbe adott önkormányzati ingatlanok
Kérdés: Önkormányzatunk államháztartáson belül vagyonkezelésbe ad ingatlanokat és egyéb tárgyi eszközöket. Ezeket az önkormányzatnál nullás technikai számlán tartjuk nyilván, a szolgáltató központ pedig, mint vagyonkezelő, a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök megfelelő főkönyvi számláján. A vagyonkezelő beruház és felújít az általa vagyonkezelt eszközön, az állagmegóvás erejéig. Ha az önkormányzat ruház be (nagyberuházás) az adott ingatlanra, azt hogyan kell aktiválni? Az önkormányzatnál a 15. Beruházási számlára kerül, de innen hogyan kerül tovább a szolgáltató központhoz?
Részlet a válaszból: […](Az állagmegóvás jellemzően karbantartás.)A kérdés szerint az önkormányzatnál problémát jelent az önkormányzat által elvégzett beruházási munkák átadása a vagyonkezelőnek. Az önkormányzati beruházás jellemzően kétféle lehet: egyrészt olyan beruházás, amelyet a már korábban vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközön végeznek. Ez esetben a vagyonkezelésbe vevővel kötött szerződés (megállapodás) szerinti tárgyi eszközök bruttó értékét kell a pótlólagos beruházás értékével növelni, módosítani a vagyonkezelési szerződést, megállapítani az új bruttó érték alapján az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét. Természetesen a vagyonkezelőnél a vagyonkezelt tárgyi eszköz bruttó értékének növekedésével azonos összegben nő az önkormányzattal szembeni kötelezettség is. Lehet olyan beruházás is, amelynek keretében új tárgyi eszközt szereztek be, majd adnak vagyonkezelésbe. Ez esetben az újként átadott tárgyi eszköz vagyonkezelésével kapcsolatosan új (külön) vagyonkezelési szerződést (megállapodást) kell kötni.Mindkét esetben a vagyonkezelési szerződés (megállapodás) módosításán, illetve az új szerződés megkötésén túlmenően a beruházás átadás/átvételét indokolt átadás/átvételi jegyzőkönyvvel alátámasztani, amely jegyzőkönyvnek értékadatokat is kell tartalmaznia, hogy a könyvelésnek is alkalmas bizonylata legyen.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6989
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Településüzemeltetési feladatok ellátása támogatás ellenében
Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-vel a tulajdonos 2016-tól a településüzemeltetési feladatok ellátására közszolgálati szerződést kötne, és az ellentételezést támogatás formájában nyújtaná. A közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátása mellett az önkormányzat eseti feladatokkal is megbízná a kft.-t, amely egyszerű szolgáltatásnyújtásnak minősülne, külön szerződésekkel. Az így kapott támogatás ellenértéknek minősül-e, szükséges-e a számla kibocsátása akkor, ha a feladat ellátását konkrétan, nagyon részletesen (mennyiség és egységár szerint) meghatározza az önkormányzat? Ha a támogatás nem minősülne ellenértéknek, a kft. visszaigényelheti-e teljes mértékben az e feladat ellátásával kapcsolatosan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfáját?
Részlet a válaszból: […]követelményének. Ezért kell az ellenérték elsődlegességéből kiindulni!)A támogatás jellemzője, hogy ha a tevékenység költségeit nem fedezi a piaci viszonyok közötti ellenérték, akkor a harmadik fél (tehát nem azok, akik részére piaci értéken a terméket értékesítik, a szolgáltatást nyújtják) támogatással fedezi az adott tevékenység többletköltségeit. Ugyanezen elvekre vezethető vissza a különböző eszközök beszerzéséhez nyújtott (fejlesztési) támogatás is.Az önkormányzat a kérdés szerinti szerződéssel az önkormányzatot terhelő feladatok ellátásának kötelezettségét a kft.-re kívánja áthárítani azzal, hogy az így jelentkező költségek fedezetét támogatás formájában biztosítja. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a településüzemeltetési feladatok ellátása - bármilyen szintű jogszabályi előírás alapján - kinek a kötelezettsége. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzaté. Az önkormányzat e feladatok elvégzésével megbízhatja a saját kft.-jét, de megbízhat más szervezetet is azzal, hogy velük közszolgálati szerződést köt, a végzendő feladatok ellenértékének meghatározásával.A támogatás mint pénzeszközjuttatás nem áfaköteles. Az önkormányzat felé számlázott, számlázásra kerülő közszolgálati feladatok közül lehetnek olyanok, amelyek nem áfakötelesek, meg lehetnek olyanok is, amelyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6838
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Önkormányzati bekötőút felújítása
Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója - ember hiányában - a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?
Részlet a válaszból: […]tartozik az eszköz bekerülési értékébe, de más jogszabályi előírás megsértése miatt nem igényelhető vissza, annak összegével a társaságiadó-alap meghatározása során az adózás előtti eredményt növelni kell. A kérdés szerinti munka számlázott - áfa nélküli - összege a társaságnál a felújítási számlán van (lehet a készletszámlán is). A társaság ezen munkákat az önkormányzat tulajdonában lévő bekötőúton végeztette el, tehát azt az önkormányzatnak át kell adni. Mivel az önkormányzatnak nincs pénze, ez az átadás csak a térítés nélküli átadás szabályai alapján valósulhat meg, az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az áfa felszámításával: T 8891 - K 162, 467. Ezzel a rendkívüli ráfordítással is növelni kell az adózás előtti eredményt, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséggel, ráfordítással. Ha az adóhatóság megállapította, hogy a kivitelező nem végezhette el a kérdés szerinti munkát, akkor köteleznie kellett a kivitelezőt arra, hogy a korábban kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával érvénytelenítse (sztornírozza sztornószámlával). Ha a társaság ilyen sztornószámlát kap, azt könyvelni kell: T 455 - K 162, 466. Ha az eredeti számlát a társaság már kiegyenlítette, akkor követelése lesz a kivitelezővel szemben. (Ennek rendezése vagy rendezetlensége azonban már közvetlenül nem kapcsolódik a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5512
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Közhasznú-e az önkormányzati feladatok ellátása?
Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?
Részlet a válaszból: […]évi CLXXV. törvény szabályozza a közhasznú jogállás megszerzésével, gyakorlásával kapcsolatos alapvető előírásokat. Addig, amíg az 1997. évi CLVI. törvény tételesen felsorolta a közhasznú tevékenységeket, a 2011. évi CLXXV. törvény általánosított meghatározást ad. E szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekéből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez el, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint a feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A kérdésben leírtakból nem következik, hogy a kft. közhasznú tevékenységet végez, még akkor sem, amikor közhasznú tevékenységet, azaz önkormányzati, állami feladatokat ellátó intézmények részére végez takarítást és egyéb szolgáltatást. A Gt. 4. §-a tartalmazza a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó sajátos előírásokat. Önmagában az, hogy nonprofit, nem jelenti azt, hogy közhasznú is. Lehet közhasznú jogállású is, ha a közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben rögzítették. A közhasznú szervezeti minőséget - kérelemre - a cégbíróság állapítja meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5442
9. találat: Önkormányzattal kapcsolatos számlák kompenzálása
Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveket üzemeltet. A víziközművek az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat köteles gondoskodni a települések ivóvízellátásáról. Ebbe a körbe tartozik az előbbi feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, koncesszióba adása. A társaság minden évben elszámol az önkormányzattal, a felújításokat számlázza, az önkormányzat pedig kibocsátja a neki járó koncessziós díjról a számlát. A két számla rendezése kompenzációval történik. Felmerült egyes önkormányzatoknál, hogy a kompenzációval történő rendezés nem megfelelő, és ragaszkodnak a számlák átutalással történő kiegyenlítéséhez. Valóban nem helyes a számlák kompenzálása az önkormányzati könyvelés keretében?
Részlet a válaszból: […]választ a Ptk., illetve az Szt. megadja, mind a két törvény ismeri a beszámítás intézményét. Az igaz, hogy az önkormányzatok alapvetően pénzforgalmi szemléletben vezetik a könyvviteli nyilvántartásaikat, de ez nem jelenti azt, hogy pénzforgalom nélküli sajátos elszámolásra, beszámításra ne lenne lehetőség. Az önkormányzatok sajátos beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről is rendelkező 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38. §-ának (8) bekezdése a következőképpen fogalmaz: Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással rendezett összegeket kell figyelembe venni. A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 2. pontjának ch) alpontja szerint, amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik, és a követelés a másik féllel fennálló kötelezettség Ptk. szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5416
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Egészségügyi szolgáltató áthelyezett kapacitásának bevétele
Kérdés: A vonatkozó törvényi előírás alapján a szerződött egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott. Az önkormányzat a tulajdonában álló, gazdasági társasági formában működő egyik (A) egészségügyi szolgáltatójától a másik (B), szintén a tulajdonában álló gazdasági társasághoz helyezte át a kapacitásokat. A jelenlegi jogszabályok alapján 2 hónapos utófinanszírozás történik, de az egészségbiztosító csak szerződött partnernek utal, ezért (A) szolgáltató 2 havi díját (B) szolgáltató kapta meg. (B) szolgáltatónál hogyan kell elszámolni az így kapott összeget? A tulajdonos döntése alapján (A) szolgáltató költségei fedezetére (B) szolgáltató által (A)-nak átutalt összeget hogyan kell helyesen elszámolni?
Részlet a válaszból: […]egészségügyi szolgáltatásának költségei, az egészségbiztosítóval kötött szerződésben foglaltak figyelembevételével kell az igényelt összeget meghatározni, az így meghatározott összeget az adott hónap árbevételeként és fizetendő áfá­jaként könyvelni az egészségbiztosítóval szemben, függetlenül attól, hogy az egészségbiztosító mikor fizet (T 311 - K 91-92, 467). Nem jár el jogszerűen az egészségbiztosító akkor, amikor az (A) szolgáltatótól befogadott elszámolás (a számviteli és adózási előírások alapján a nevére szóló számla) alapján az ellenértéket nem az (A) szolgáltatónak, hanem a (B) szolgáltatónak utalta. Szabályszerű elszámolás mellett - a kapacitás átadása nem érintette - a követelések között kell, hogy szerepeljen az egészségbiztosítótól járó, az utolsó két hónapi szolgáltatás ellenértéke. A (B) szolgáltató olyan pénzt kapott, ami nem őt, hanem az (A) szolgáltatót illeti meg. Ezért a kapott összeget a kötelezettségekkel szemben számolja el (T 384 - K 479), majd utalja tovább (A) szolgáltatónak (T 479 - K 384), ehhez nem kell tulajdonosi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5412
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést