Kis összegű tételek összevont számlázása
Kérdés
Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. március 5-én (193. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4014
[…] határozott időre szóló elszámolású ügyletnek minősül, ahol áfaszempontból – egy adott elszámolási időszakban történt teljesítések vonatkozásában! – csak egy adóztatandó, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet történik, amelynek teljesítési időpontja a fizetési határidő napja. Ez esetben cégüknek, az egyes időszakokról kiállított számláiban, az adott elszámolási időszakra megállapított ellenérték megtérítésének esedékességét (a fizetési határidőt) kell feltüntetnie a teljesítés időpontjaként. Az időszakos elszámolású ügyleteket kísérő számlákra is alkalmazni kell az Áfa-tv. 163. §-át, amelynek a) pontja értelmében legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül kell eleget tenni a számlakibocsátási kötelezettségnek. Mivel időszakos elszámolású ügyletek esetében teljesítésnek az egyes időszakokra vonatkozó fizetési határidő (esedékesség) tekintendő, ezért a számlakibocsátási határidő is az esedékesség időpontjához képest számítandó. Cégüknek tehát – feltéve hogy szolgáltatására az első bekezdésben leírtak szerint alkalmazható az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése – arra van lehetősége, hogy a megrendelőivel együtt kikötött fizetési határidő előtt "bármikor", vagy az azt követő 15. napig állítsa ki az egyes elszámolási időszakokról szóló számláit. Az a tény, hogy a fizetési határidő szerinti adóztatás során később […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. március 5-én (193. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4014
[…] határozott időre szóló elszámolású ügyletnek minősül, ahol áfaszempontból – egy adott elszámolási időszakban történt teljesítések vonatkozásában! – csak egy adóztatandó, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet történik, amelynek teljesítési időpontja a fizetési határidő napja. Ez esetben cégüknek, az egyes időszakokról kiállított számláiban, az adott elszámolási időszakra megállapított ellenérték megtérítésének esedékességét (a fizetési határidőt) kell feltüntetnie a teljesítés időpontjaként. Az időszakos elszámolású ügyleteket kísérő számlákra is alkalmazni kell az Áfa-tv. 163. §-át, amelynek a) pontja értelmében legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül kell eleget tenni a számlakibocsátási kötelezettségnek. Mivel időszakos elszámolású ügyletek esetében teljesítésnek az egyes időszakokra vonatkozó fizetési határidő (esedékesség) tekintendő, ezért a számlakibocsátási határidő is az esedékesség időpontjához képest számítandó. Cégüknek tehát – feltéve hogy szolgáltatására az első bekezdésben leírtak szerint alkalmazható az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése – arra van lehetősége, hogy a megrendelőivel együtt kikötött fizetési határidő előtt "bármikor", vagy az azt követő 15. napig állítsa ki az egyes elszámolási időszakokról szóló számláit. Az a tény, hogy a fizetési határidő szerinti adóztatás során később […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
