Változó munkahelyen történő foglalkoztatás
Kérdés
A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 3-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4262
[…] egyértelműen következik, hogy a változó munkahelyen történő foglalkoztatás esetén nem beszélhetünk kiküldetésről. Ezt egyértelművé teszi az Mt. 105. §-a is: nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásos telephelyen kívül végzi. Természetesen, a munka természetéből eredően, a szokásos telephelyen kívüli munkavégzés helyére, az építőipari tevékenység jellegéből adódóan változó munkahelyre is naponta, hetenként a lakóhelyről be kell járni, amelynek a költségeit a munkaadónak a vonatkozó jogszabályi előírás szerint meg kell térítenie. A 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. §-a alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának – 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, – 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. Saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítés akkor jár, ha – a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, – a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, – a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Ha a hivatkozott esetek valamelyike fennáll, akkor az Szja-tv. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 3-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4262
[…] egyértelműen következik, hogy a változó munkahelyen történő foglalkoztatás esetén nem beszélhetünk kiküldetésről. Ezt egyértelművé teszi az Mt. 105. §-a is: nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásos telephelyen kívül végzi. Természetesen, a munka természetéből eredően, a szokásos telephelyen kívüli munkavégzés helyére, az építőipari tevékenység jellegéből adódóan változó munkahelyre is naponta, hetenként a lakóhelyről be kell járni, amelynek a költségeit a munkaadónak a vonatkozó jogszabályi előírás szerint meg kell térítenie. A 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. §-a alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának – 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, – 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. Saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítés akkor jár, ha – a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, – a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, – a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Ha a hivatkozott esetek valamelyike fennáll, akkor az Szja-tv. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
