187 talált állásfoglalás a foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” pályázaton. A támogatás keretében foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15 000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170 000 Ft/fő támogatás vehető igénybe. Társaságunk gépek bérbeadásával foglalkozik. A programban munkavállalóink 80%-a vesz részt, a vizsgálatokról társaságunk nevére szólnak a számlák.
A vizsgálatok adózásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük szakértői állásfoglalásukat:
1. A program keretében igénybe vett, legfeljebb 15 000 Ft/fő összegben támogatott foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatás adómentes juttatásnak minősül-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja alapján? Befolyásolja-e az adómentességet, hogy a programban nem valamennyi munkavállaló vesz részt?
2. A közlemény szerint csak olyan vizsgálat támogatható, amely nem tartozik az adott munkáltatónál a jogszabály alapján kötelező alkalmassági vizsgálathoz előírt vizsgálatok körébe. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslata alapján elvégzett ilyen vizsgálatokra alkalmazható-e a fenti vagy más adómentességi rendelkezés? Ha nem, a munkavállalóhoz rendelhető vizsgálatok társaságunk által viselt költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles-e?
3. Terveink szerint az egyéb orvosi vizsgálatok elvégzésére egy szolgáltatóval kötünk szerződést. A szolgáltató összesített számlát állítana ki, amelyen a vizsgálatok megnevezése, az igénybe vevők száma és a szolgáltatások díja szerepelne, a munkavállalók neve és a személyenként igénybe vett vizsgálatok felsorolása nélkül. Adómentesség hiányában alkalmazható-e ebben az esetben az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás? A megítélés szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a személyenként igénybe vett szolgáltatás és annak értéke a számlán kívüli dokumentumokból vagy nyilvántartásokból megállapítható? A FESZ orvos erről vezet nyilvántartást.

Kérdés: Igaz-e az, hogyha EFO-s alkalmi munkára írásbeli szerződést kötnek, amire a készpénzben történő kifizetés dátumát is felviszik, akkor nem szükséges kiadási pénztárbizonylattal kísérni a kifizetést?

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki tervezi, hogy kft.-vé alakul. Az egyéni vállalkozásban nyilvántartott vállalkozói betétet beviheti a kft.-be mint tagi kölcsönt?

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?

Kérdés: Ügyfelem kamionos fuvarozócég, ázsiai sofőröket tervez foglalkoztatni. A toborzással megbízott magyar vállalkozás intézi a sofőrök képzését, vizsgáztatását is, amit külön kiszámláznak az ügyfelem felé. A sofőrök alap tartózkodási engedélye 24 hónap, arra számítunk, hogy az ügyfelemnél eltöltött munkaidejük cca. 20 hónap lesz, határozott idejű munkaszerződésük lesz a tartózkodási engedély végéig. Van-e valamilyen lehetőség erre a 20 hónapra elhatárolni a képzési-vizsgáztatási díjat, amit külön számla ellenében megtérít az ügyfelem? Például lehetséges-e (tanulmányi szerződéshez hasonló) megállapodást kötni, hogyha nem tölti ki a sofőr a határozott idejű munkaszerződést, akkor arányos megtérítési kötelezettség terheli? Ebben az esetben az összemérés elve [Sztv. 15. § 7. §] alapján elhatárolnám 20 hónapra az egyszeri díjat, időarányosan feloldanám, és ha hamarabb véget ér a munkaszerződés, az extra feloldással szembeállítható a dolgozói megtérítés.

Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Kérdés: Egy kft. fő tevékenysége: 4782 Gépjárműalkatrész és -tartozék kiskereskedelme (tehát a kiszállítás nem a fő tevékenysége). A vállalkozás vállalja a kiszállítást is (saját számlás), a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel a saját tulajdonú alkatrészek vevőhöz történő eljuttatását. A gépjárművek 2,5 tonna alattiak, és nem fuvarozási engedélyhez kötöttek. Az adott munkavállalóknak 9234-es FEOR hordár, csomagkihordó a munkakörük. Munkájukat egyrészt városon belül (ahol a telephely van), másrészt a környező településeken végzik. Munkaszerződés szerinti munkavégzés helye: adott város, amelyen belül történik a kiszállítás. Van, aki 6 óránál kevesebbet, illetve van, aki 6 óránál többet van a telephelyen, illetve a városon kívül… A fenti feltételek megléte mellett adható-e nekik a 9000 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen? Ha nem, akkor adható-e az 500 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen?

Kérdés: Egy alapítvány fenntartója egy külön adószámmal rendelkező óvodának. Néhány, az alapítványnál dolgozó munkavállaló feladatából kifolyólag az óvodában is végez munkát. Többes foglalkoztatás jogcímen ennek összege átterhelésre kerül az óvoda részére. Finanszírozási probléma miatt felmerült a kérdés, hogy van-e rá jogszabályi lehetőség, hogy az átterhelt bér alapítványtól kapott támogatásként kerüljön könyvelésre az óvodában pénzmozgás nélkül?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.