Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 17-én (205. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4297

[…] gyakorlatban már bevált módszerek használatát javasoljuk. Ezek egyike az, hogy a teljes értéket számlázzák le a vevő részére azzal, ha a feltételek teljesülnek, utólag számlahelyesbítéssel a számlázott értéket a kedvezőbb árra korrigálják. Ehhez kapcsolódóan a szerződésben rögzíthetik azt is, hogy a számlázott ellenértékből a várható engedménynek megfelelő összeget a vevő csak akkor egyenlítse ki, ha a szerződésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a feltételek teljesülnek, akkor annyi helyesbítő számlát kell kiállítani, ahány számlát eredetileg kibocsátottak. Számviteli és társasági adó szempontjából a helyesbítő számlák szerinti teljesítési időpont az eredeti számla szerinti teljesítési időponttal egyezik meg. Áfa szempontjából a teljesítés időpontja a helyesbítés tényének bekövetkeztéhez (azaz az árengedmény tényleges összegének megállapításához) kapcsolódik. A másik hagyományos módszer, a forgalommal arányosan utólag adott engedmény. A szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmények szerződés szerinti, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét az engedményt adó az egyéb ráfordítások, az engedményt kapó az egyéb bevétele között számolja el. Ez az elszámolás a már korábban elszámolt árbevétel (beszerzési érték) összegét nem változtatja meg, az áfa módosítását sem igényli. Az üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott árengedményből aggályos lehet kizárni azokat a személyeket, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, illetve nem egyéni vállalkozók. Ezt azért hangsúlyozzuk, ha a kérdésben leírtakat követve járnak el, akkor ezen vevőktől körülményes lesz a megelőlegezett engedményt visszatéríttetni. A […]