Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. október 15-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4334

[…] szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak. Tekinthető-e a felsoroltakhoz hasonlónak a tagok, a tulajdonosok oldaláról a taggyűlés által jóváhagyott osztalék? A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján a tagot ... a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt... tárgyévi adózott eredményből arányos hányad (osztalék) illeti meg. (Hasonlóan fogalmaz az rt. vonatkozásában a Gt. 220. §-a is.) A tagot megillető összeg tekinthető-e a tag részéről fennálló követelésnek? Nyilvánvaló, hogy igen! Az osztalékkifizetést terhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás levonása utáni összegben. Ha úgy közelítjük meg a kérdésre a választ, hogy a tag, a tulajdonos teljesített-e a társaság által elfogadott, elismert termékértékesítést, nyújtott-e valamilyen szolgáltatást a társaság számára, aminek az ellenértéke lehetne az osztalék, akkor viszont nem beszélhetünk követelésről. Az utóbbit támasztja alá az is, hogy a tagok (a tulajdonosok) részére az osztalékot a taggyűlés (a közgyűlés) állapítja meg, nagyságát a Gt. és az Szt. korlátozása mellett általában a tulajdonosok, a tagok tulajdoni hányada figyelembevétele mellett határozza meg. A fentiek mérlegelése mellett jutott el a választ adó a 4071. kérdésre adott válaszában arra a következtetésre, hogy a járó osztalékról való […]