Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye II.
Kérdés
A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. január 7-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4429
[…] §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezménynek a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. Ahhoz, hogy a kedvezmény érvényesíthető legyen, be kell tartani azt az előírást is, amit az a közösségi támogatási rendelet előír, amelynek megfelelteti az adózó a támogatást. Az, hogy milyen állami támogatásnak kell tekinteni, attól függ, hogy milyen tevékenységet végez a vállalkozás, illetve – ha a feltételei fennállnak – attól, hogyan dönt. Ha a beruházás, a szellemi termék elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor annak támogatástartalma az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. A vonatkozó közösségi támogatási rendeletek megfogalmazzák, hogy milyen feltételekkel lehet a támogatást igénybe venni. Milyen mértékű lehet a támogatás intenzitása, amelyen az érvényesített támogatás és az elszámolható költség hányadosát (mindkettőt jelenértéken számítva) kell érteni, melyek az elszámolható költségek és a kizáró feltételek, illetve hogyan kell kezelni a több forrásból származó támogatásokat. Az 1857/2006/EK rendelet 4. cikke például megfogalmazza, hogy nem nyújtható beruházási támogatás (amelynek része lehet szoftver is) termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlásához, egynyári növények telepítéséhez, víztelenítő- vagy öntözőberendezések megvásárlásához, kivéve ha a beruházás következtében a vízfelhasználás a korábbi szint legalább 25 százalékával csökken, egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokhoz. Ha tehát például ez a szoftver szinten tartásnak számít, amelyre fogalmat is ad az említett EK rendelet, akkor a kedvezmény nem érvényesíthető. E támogatásnál más támogatással együtt a támogatásintenzitás nem haladhatja meg a megengedett mértékét, amely az e rendelet hatálya alá tartozó beruházásoknál 40%, legfeljebb három adóévben 400 000 euró. Ha tehát a támogatást ezen EK rendelet alapján kellene igénybe venni, akkor a kapott 50%-os támogatás sem lenne érvényesíthető. (Tekintettel arra, hogy az adózó más forrásból 50% támogatást kapott, feltételezhető, hogy nem elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgáló szoftver beszerzése történt.) A másik – a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági – rendelet a 800/2008/EK rendelet, amelynek alapján a támogatás – a kapott 50%-os támogatással együtt – nem lehet több kisvállalkozás esetében a régió szerinti támogatás 20 százalékponttal növelt értékénél, közepes vállalkozás esetében a régió szerinti támogatás 10 százalékponttal növelt értékénél. (A plusz 20, illetve […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. január 7-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4429
[…] §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-kedvezménynek a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. Ahhoz, hogy a kedvezmény érvényesíthető legyen, be kell tartani azt az előírást is, amit az a közösségi támogatási rendelet előír, amelynek megfelelteti az adózó a támogatást. Az, hogy milyen állami támogatásnak kell tekinteni, attól függ, hogy milyen tevékenységet végez a vállalkozás, illetve – ha a feltételei fennállnak – attól, hogyan dönt. Ha a beruházás, a szellemi termék elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor annak támogatástartalma az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. A vonatkozó közösségi támogatási rendeletek megfogalmazzák, hogy milyen feltételekkel lehet a támogatást igénybe venni. Milyen mértékű lehet a támogatás intenzitása, amelyen az érvényesített támogatás és az elszámolható költség hányadosát (mindkettőt jelenértéken számítva) kell érteni, melyek az elszámolható költségek és a kizáró feltételek, illetve hogyan kell kezelni a több forrásból származó támogatásokat. Az 1857/2006/EK rendelet 4. cikke például megfogalmazza, hogy nem nyújtható beruházási támogatás (amelynek része lehet szoftver is) termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlásához, egynyári növények telepítéséhez, víztelenítő- vagy öntözőberendezések megvásárlásához, kivéve ha a beruházás következtében a vízfelhasználás a korábbi szint legalább 25 százalékával csökken, egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokhoz. Ha tehát például ez a szoftver szinten tartásnak számít, amelyre fogalmat is ad az említett EK rendelet, akkor a kedvezmény nem érvényesíthető. E támogatásnál más támogatással együtt a támogatásintenzitás nem haladhatja meg a megengedett mértékét, amely az e rendelet hatálya alá tartozó beruházásoknál 40%, legfeljebb három adóévben 400 000 euró. Ha tehát a támogatást ezen EK rendelet alapján kellene igénybe venni, akkor a kapott 50%-os támogatás sem lenne érvényesíthető. (Tekintettel arra, hogy az adózó más forrásból 50% támogatást kapott, feltételezhető, hogy nem elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgáló szoftver beszerzése történt.) A másik – a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági – rendelet a 800/2008/EK rendelet, amelynek alapján a támogatás – a kapott 50%-os támogatással együtt – nem lehet több kisvállalkozás esetében a régió szerinti támogatás 20 százalékponttal növelt értékénél, közepes vállalkozás esetében a régió szerinti támogatás 10 százalékponttal növelt értékénél. (A plusz 20, illetve […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
