Harminc év alatti anyák kedvezménye

Kérdés: A harminc év alatt anyák kedvezményével kapcsolatosan kérdezem: Munkavállalónk április 10-ig hivatalosan állományban van a szülés előtt, majd április 11-től kezdődően igényelte a CSED kezdetét. Április 10-ig szja-mentességet élvezett a munkabéréből. Most a CSED időszak alatt lettünk határozatlanok, mivel levonásra került az szja a CSED összegéből. Bérszámfejtő kollégánk arra hivatkozott, mivel a CSED összegének a meghatározása 2022. július – 2022. december 31-ig tart (180 nap), és ebben az időszakban nem volt jogosult, illetve nem volt hatályos a 30 év alatti anyák szja-mentességéről szóló kedvezmény, ezért a megállapítás során nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt. Ebben kérem véleményüket.
Részlet a válaszából: […] ...születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. 2023-tól érvényesíthető új adóalap-kedvezményre az a 25. életévét betöltött fiatal anya jogosult, aki családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.Fiatal anya az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Kétéves szabály értelmezése

Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre (nem volt) 2019. évi beszámolója a cégnek. A Tao-tv.-szerinti kis- és középvállalkozásokat a beruházás alapján megillető adóalap-kedvezmény [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont] viszont az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása nem teszi lehetővé a felmerült K+F-költségek elhatárolását. Lehetőség az lett volna az Szt. 24. § (5) bekezdése alapján, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatják ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

K+F társaságiadóalap-kedvezménye

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A támogatással csökkentett – a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontjának megfelelő – K+F közvetlen költség vonható le az adóalapból, ha nem a Tao-tv. 7. § (17) bekezdése alapján érvényesít kedvezményt az adózó. Ha a kutatás megfelel a Tao-tv. 7. § (17)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint [7. § (1) bekezdésének zs) pontja, (11)–(12) bekezdés] a kis- és középvállalkozások az adózás előtti eredményt – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentése

Kérdés: Cégünk 2018 októberében 40 millió Ft értékben új megmunkálóközpontot vásárolt. A gép-berendezés üzembe helyezésére, használatbavételére nem került sor, mert 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a gép pénzügyi megfinanszírozásához ún. visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette bankja felé a termelőgépet, és ugyanazon a napon vissza is vásárolta a banktól. November végével került üzembe helyezésre, használatbavételre a megmunkálóközpont. Ebben az esetben – visszalízingelt új gép – társaságunk érvényesítheti-e 2018. évre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kkv-s kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja és a (11) bekezdése szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Beruházási adóalap-kedvezmény kkv-knál

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági szántóföldi termeléssel – elsődleges mezőgazdasági termelés – foglalkozó kft. e tevékenységéhez új, még használatba nem vett vetőgépet, traktort stb.-t vásárolt ez évben. Ilyen esetben a 2017. évi adózás előtti eredményéig csökkentheti-e gépek nettó beszerzési értékével a 2017. évi adóalapját? Mit jelent a 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása a fentieket is figyelembe véve? E gépek meddig nem eladhatók? Milyen előírást kell még figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kft. a Tao-tv.-ben foglalt egyéb feltételek megléte esetén, akkor csökkentheti az adóalapot a gépek beszerzési értékével, ha megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel

Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallásig fel nem használt elhatárolt veszteség az adózás el ő tti eredmény növel ő -csökkent ő tételekkel (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.) módosított adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkent ő tételként. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Közhasznú alapítvány támogatása

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnak minősül.Az adomány fogalmánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a nyújtott támogatás nem jelent-e vagyoni előnyt – az adóalap-kedvezményen kívül – az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Tehergépkocsi-vásárlás zárt végű pénzügyi lízing keretében

Kérdés: A kis- és nagykereskedelmi cég tehergépkocsit vásárolt zárt végű pénzügyi lízinggel arra a célra, hogy árubeszerzéseit saját tehergépkocsijával bonyolíthassa le. Ebben az esetben besorolható-e a műszaki berendezések, járművek közé, és igénybe vehető-e az aktivált értékre tekintettel a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...– a hivatkozottak alapján – műszaki berendezés, gép, jármű, és maximum a beruházásként elszámolt értéke igénybe vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
2
3
11