Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. február 4-én (214. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4468

[…] elszámolása, kapcsolódóan pedig – általában negyedévenként, naprakész adatokkal – az árréscsökkenés könyvelése. Ha a társaság év közben nem vezet folyamatosan, naprakészen nyilvántartást a kereskedelmi árukról, akkor a beszerzés költségeit a tényleges felmerüléskor elszámolja az eladott áruk beszerzési értékeként, és az év végén azt a valós értékére korrigálja. (Az értékesítés árbevételét és fizetendő áfáját ez esetben is folyamatosan, naprakészen el kell számolni!) A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a kérdező cég sem vezet a készletekről folyamatosan naprakész nyilvántartást. Ez esetben a kereskedelmi áruk készletértékét az Szt. 69. §-ában meghatározott módon és időben kell leltározással megállapítani. A számviteli elszámoláshoz a december 31-én meglévő készletnek az értékelési szabályzatban meghatározott módon megállapított bekerülési értékére van szükség. Az elszámolás, a készletérték-meghatározás ezen módszere feltételezi, hogy a társaság az év közbeni beszerzések (beleértve a nem számlázott tételeket is) tényleges bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelte, a nyitó készlet értékét is a zárlati feladatok között elábéként elszámolta. A tényleges mennyiségek alapján készített leltárban szereplő áruknak meg kell állapítani a tényleges (nem számlázottaknál a kalkulált) bekerülési értékét, és azzal kell csökkenteni a készletrevételkor az eladott áruk beszerzési értékeként az üzleti évben elszámolt, eredményt terhelő összeget. Ha a társaság csak egy adókulcs (például 25 százalékos áfa) alá tartozó terméket értékesít, akkor elfogadható, hogy nem vezet a társaság folyamatos mennyiségi […]