Ügyvezető mint könyvelő
Kérdés
A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. március 18-án (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4508
[…] el, azt munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban kell elvégezni. A számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Ezen előírásból az következik, hogy a vállalkozó (mint társaság) képviseletében eljáró ügyvezetőnek is egy harmadik személyt kell megbíznia, önmagát nem alkalmazhatja. Az összeférhetetlenségre vonatkozó előírást azonban a számviteli törvény nem tartalmaz. Így a Gt.-ben foglaltakat indokolt figyelembe venni. Mivel a Gt tételes előírása [25. § (4) bekezdése] csak annyit tartalmaz, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője (ügyvezetője) és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható, így nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ügyvezető ellássa a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat is, ha az ennek végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, őt ilyen címen a Pénzügyminisztériumban nyilvántartásba vették, továbbá ezen feladatoknak az ügyvezető általi ellátását a társasági szerződés nem zárta ki. Itt utalnunk kell a Gt. 26. §-ának (2) bekezdésére is, mely szerint a vezető tisztségviselők (ügyvezető is) korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. Az ügyvezető ezen felelőssége akkor is fennáll, ha a számviteli beszámolót saját maga készítette el, vagy azt mással készíttette el. Más a helyzet a könyvvizsgálattal kapcsolatosan. Ez esetben a Gt. 41. §-ának (5) bekezdése tételes tiltást tartalmaz. E szerint nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. március 18-án (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4508
[…] el, azt munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban kell elvégezni. A számviteli törvény 151. §-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Ezen előírásból az következik, hogy a vállalkozó (mint társaság) képviseletében eljáró ügyvezetőnek is egy harmadik személyt kell megbíznia, önmagát nem alkalmazhatja. Az összeférhetetlenségre vonatkozó előírást azonban a számviteli törvény nem tartalmaz. Így a Gt.-ben foglaltakat indokolt figyelembe venni. Mivel a Gt tételes előírása [25. § (4) bekezdése] csak annyit tartalmaz, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője (ügyvezetője) és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható, így nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ügyvezető ellássa a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat is, ha az ennek végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, őt ilyen címen a Pénzügyminisztériumban nyilvántartásba vették, továbbá ezen feladatoknak az ügyvezető általi ellátását a társasági szerződés nem zárta ki. Itt utalnunk kell a Gt. 26. §-ának (2) bekezdésére is, mely szerint a vezető tisztségviselők (ügyvezető is) korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. Az ügyvezető ezen felelőssége akkor is fennáll, ha a számviteli beszámolót saját maga készítette el, vagy azt mással készíttette el. Más a helyzet a könyvvizsgálattal kapcsolatosan. Ez esetben a Gt. 41. §-ának (5) bekezdése tételes tiltást tartalmaz. E szerint nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
