Életbiztosítás – a kedvezményezett helyébe más lép
Kérdés
Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 29-én (220. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4565
[…] társaság által befizetett ezen biztosítási díj tartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a vállalkozást a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Amennyiben az előbb leírt feltételek nem állnak fenn, akkor a szerződés módosítását követően fizetett biztosítási díj költségként elszámolható. A szerződés módosításakor a társaság biztosítóval szembeni követelése megszűnt, azt a könyvekből ki kell vezetni. A kérdésből nem derül ki, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 29-én (220. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4565
[…] társaság által befizetett ezen biztosítási díj tartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a vállalkozást a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Amennyiben az előbb leírt feltételek nem állnak fenn, akkor a szerződés módosítását követően fizetett biztosítási díj költségként elszámolható. A szerződés módosításakor a társaság biztosítóval szembeni követelése megszűnt, azt a könyvekből ki kell vezetni. A kérdésből nem derül ki, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
