Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

24 találat a megadott életbiztosítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszból: […]kifizetőnek, mind a magánszemélynek (T 559 - K 368). Ekkor a felbruttósított biztosítási díj alapján a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, 18,5 százalék egyéni járulék, a kifizetőt 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli. A költségként elszámolt biztosítás díja a társasági adóban vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül.A unit-linked típusú biztosítások esetében a biztosító szolgáltatására az alábbi szabályok vonatkoznak.A személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatások közül adómentes:- a haláleseti szolgáltatás;- a baleset-biztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás (ideértve a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás szolgáltatását is);- a nyugdíjszolgáltatás, valamint- a járadékszolgáltatás.Ha a biztosító személybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása nem adómentes, akkor a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezhet. A kamatjövedelem keletkezhet lejáratkor (elérési szolgáltatás címén), vagy a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárlásakor (maradékjog címén). A kamatadó mértéke 15%, melyet a biztosító von le és fizet meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8155
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?
Részlet a válaszból: […]esetleg csak későbbi cselekmény alapján - következik be. A kft.-nél költségként azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a kft.-nél a díjfizetéskor végleges vagyonvesztést jelent. Ebből következően továbbra sem lehet költségként elszámolni azt a kft. által befizetett biztosítási díjat, ahol a biztosítási szerződés szerint a kft. (a szerződő) a biztosítási szerződés kedvezményezettje. Ha a kft. olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a kft., a biztosított a kft. ügyvezetője, a kedvezményezett pedig természetes személy (a kft. munkavállalója), akkor - feltételezve, hogy a biztosítottnak a Ptk. által adott jogai a szerződés futamideje alatt fennállnak - a kft. által fizetett biztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6306
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Egyéni vállalkozó életbiztosítása

Kérdés: Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euró­alapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
Részlet a válaszból: […]biztosítási díját nem számolhatja el költségként, ez csak alkalmazott esetében lehetséges, de akkor is csak kockázati élet-, baleset-biztosítás esetében. Így
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5673
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Biztosítás pénzkivonással

Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?
Részlet a válaszból: […]és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása, mert erről a jogáról a szerződés aláírásakor lemondott. Ha kell a biztosított hozzájárulása, akkor a kft. által befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, amíg a biztosítási szerződés a kft. számára meg nem szűnik. A kérdésben leírtak szerint a rendszeres pénzkivonáshoz és visszavásárláshoz a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ezért az előbb leírt feltétel nem áll fenn. A kft. által befizetett biztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5501
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszból: […]vette (átvette). Ebből következően, amikor a kft. a biztosítási díjat fizeti a magánszemélynek, még nem keletkezik adóköteles jövedelem, így sem a kft.-nél, sem a magánszemélynél semmilyen bevallási kötelezettség nincs. A magánszemélynek akkor keletkezik jövedelme, amikor a biztosító számára kifizetést teljesít. A kérdésben leírtak szerint, ha 2011. 12. hónapban műtéten esik át a tag, és ebben a hónapban a biztosító kifizetést teljesít a magánszemélynek, akkor a magánszemély ebben a hónapban szerzi meg a jövedelmet. A bevallási kötelezettség nem a kft.-t, hanem a kedvezményezett magánszemélyt terheli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5262

6. találat: Biztosítási díj - követelés vagy költség?

Kérdés: Egy társaság a következő feltételekkel kötött biztosítást:
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszból: […]a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (visszavásárolhat) úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a társaság által befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha a biztosított személy előre lemond a társasággal való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ebben az esetben is mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5242

7. találat: Tulajdonosokra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja havi 50 E Ft. Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak vannak: halálesetre szóló kockázati életbiztosítás (havi 45 E Ft), egészségbiztosítási kockázatokra kötött életbiztosítás díja (havi 5 E Ft). Az Szja-tv. szerint a kockázati halálesetre szóló életbiztosítás nem adóköteles. Kérdésem: Ha az életbiztosítás egyik fele adóköteles (5 E Ft), a másik fele nem adóköteles (45 E Ft), akkor az egész életbiztosítás adóköteles?
Részlet a válaszból: […]a haláleseti kockázatra vonatkozó díjrész az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján adómentes, és csak az egészségbiztosítási díjrészre
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5129
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]biztosítási szerződés megszűnt. (A bt. volt a kedvezményezett, és nem a biztosított, így ez alapján sem lehet a magánszemély részére kifizetett összeget a biztosítási szerződéshez kötni.) Így ha a bt. a magánszemélyeknek kifizetést teljesít, akkor az érintett felek között fennálló jogviszonyra tekintettel adóköteles jövedelme keletkezik a magánszemélyeknek [Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése], és ennek megfelelően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget is (pl. munkavállaló esetén munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, e szerint kell az szja-, tb-fizetési kötelezettséget stb. megállapítani). Ha a biztosító a biztosítottaknak fizeti ki a biztosítási díjat, az csak a biztosítási szerződés lejárat előtti olyan irányú módosításával történhet, hogy a biztosítási szerződésben megváltoztatják a kedvezményezett személyét (a bt. helyett a magánszemély lesz a kedvezményezett). A kedvezményezett megváltoztatásával a bt. biztosítóval szembeni követelése megszűnik. A bt.-nek választási lehetősége van, hogy ezt a követelést ellenérték fejében, vagy ingyenesen adja át a magánszemélynek. Ha ellenérték fejében történik az átruházás, akkor a követelésértékesítés szabályai szerint kell az ügyletet elszámolni. Az értékesített követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a kapott ellenértéket egyéb bevételként kell elszámolni. Az így kimutatott eredmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5128
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Befektetéssel kombinált biztosítás

Kérdés: A társaság egy tisztán kockázati, elérési elemet nem tartalmazó, határozatlan ideig tartó életbiztosítást tervez kötni: a szerződő fél a társaság, a biztosított a cég személyesen közreműködő tagja, kedvezményezett a tag felesége. A vonatkozó jogszabályok és állásfoglalások szerint az ilyen biztosítás díja költségként elszámolható. Vonatkozik ez olyan, befektetéssel kombinált életbiztosításokra is, ahol a kockázati rész minimális (például évi 400 ezer forint), az eseti befizetések azonban jelentősek, alkalmanként több millió forintot is elérnek? Ezeket is el lehet számolni költségként? A szerződő társaság a biztosított magánszeméllyel egyetértésben a biztosítást részlegesen visszavásárolja. (Ez úgy működik, hogy egyik évben, amikor a nyeresége magas, nagy összegű befizetést teljesít, és azt költségként elszámolja, majd a másik évben részlegesen pénzt von ki a biztosításból, amit ekkor bevételként számol el.) A biztosított Ptk.-ban rögzített jogai végig fennállnak, minden ügylet a biztosított hozzájárulásával történik, a biztosított nem mond le arról a jogáról, hogy a szerződő helyébe lépjen, és a biztosítás végéig fennáll, nem szűnik meg. Információim szerint az adóhatósági ellenőrzés az ilyen típusú szerződések alapján történt nagy összegű befizetések költségként való elszámolását nem fogadja el abban az esetben, ha később ezeket kivonják, a nem rendeltetésszerű joggyakorlás elvére hivatkozással. Kérdésem, mi a helyes eljárás Önök szerint az ilyen típusú szerződések elszámolásánál?
Részlet a válaszból: […]A költségkénti elszámolást nem befolyásolja az, hogy a biztosítás befektetéssel kombinált életbiztosítás, illetve hogy a biztosítási szerződés visszavásárlásra ad lehetőséget. A kérdésből nem derül ki - ezért csak vélelmezni lehet -, hogy a társaság vezetője és a biztosított magánszemély ugyanaz a személy, vagy adózási szempontból kapcsolt felek. (Erre enged következtetni a kérdés is, mivel a kedvezményezett a cég személyesen közreműködő tagjának a felesége.) Független felek között ugyanis nem életszerű, hogy a biztosított a - szerződő által gyakorolt - visszavásárláshoz hozzájáruljon, mert egy visszavásárlás után - a biztosítási esemény bekövetkeztekor - a kedvezményezett alacsonyabb szolgáltatást kap. A kérdésben leírtak alapján indokolt lehet a megkötött biztosítási szerződés gazdasági célját (tartalmát) vizsgálni. A kérdés szerinti körülményeket vizsgálva megállapítható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4893
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Biztosítási díjhoz kapcsolódóan befektetés

Kérdés: Ügyfelem 20 éves lejáratra életbiztosítási szerződést kötött, amelyben biztosított az ügyvezető, a lejáratkori kedvezményezett a kft., haláleseti kedvezményezett a feleség. Az éves díj 6880 euró, amelyet átutalt. Az éves díjon felül azonban még átutalt 45 000 eurót is, befektetési céllal. A 6880 eurót költségként könyvelhetem? Milyen adót kell fizetni utána? A 45 000 eurót pedig befektetett eszközként tartom nyilván?
Részlet a válaszból: […]így azt költségként elszámolni az átutalással egyidejűleg nem lehet. Ebből következően az éves díjat, a befektetési céllal átutalt összeget a hosszú lejáratú követelések között kell kimutatni mindaddig, amíg azt a kft. vissza nem kapja, illetve amíg az ügyvezető meg nem hal, és kedvezményezettként a kft. helyébe a feleség lép. Ha a biztosítási díjat a kft. visszakapja, akkor a visszakapott összeggel csökken a követelés, a különbözetet pedig jellegének megfelelően kamatbevételként, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4763
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 24 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést