Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a baleset- és a betegségbiztosításokról - érdemes részletesen szót ejteni. A kockázati biztosítások közé a halál esetére szóló életbiztosítások, a baleset és a betegségbiztosítások tartoznak. Ezek a biztosítások tehát csak akkor teljesítenek kifizetést, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.
Kapcsolódó címke:

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...azaz a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Nem keletkezik sem a cégnek, sem a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége: amennyiben a haláleseti és/vagy a lejárati kedvezményezett maga a cég. Ekkor azonban nem költségként, hanem követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díjat, ahol a biztosítási szerződés szerint a kft. (a szerződő) a biztosítási szerződés kedvezményezettje. Ha a kft. olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a kft., a biztosított a kft. ügyvezetője, a kedvezményezett pedig természetes személy (a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó életbiztosítása

Kérdés: Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euró­alapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó semmilyen saját magára kötött életbiztosítás biztosítási díját nem számolhatja el költségként, ez csak alkalmazott esetében lehetséges, de akkor is csak kockázati élet-, baleset-biztosítás esetében. Így a biztosító szolgáltatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosítás pénzkivonással

Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?
Részlet a válaszából: […]  A számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy a biztosításígér-e vagy sem hozamot. A számviteli elszámolás megítélésénél jelen esetbenazt kell mérlegelni, hogy a kft. a biztosítási időtartam alatt a díjtartalékterhére vonhat-e pénzt ki úgy, hogy a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott biztosítás a magánszemélynél - azSzja-tv. 3. §-ának 50. pontja alapján - adóköteles jövedelemnek minősül. AzSzja-tv. előírása szerint a magánszemélynél a jövedelem megszerzésénekidőpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Biztosítási díj - követelés vagy költség?

Kérdés: Egy társaság a következő feltételekkel kötött biztosítást:
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben leírt tényállás alapján a kedvezményezettszemély a szerződőtől eltérő személy, ezért a szerződő társaság elszámolhatja abiztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként, ha a biztosítottPtk.-ban szabályozott jogai a szerződés futamideje alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a bt. az elérési időt követően - mintkedvezményezett - a biztosítótól járó biztosítási díjat megkapja, avisszakapott összeget követeléscsökkenésként kell elszámolnia, az azt meghaladóösszeget pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonosokra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja havi 50 E Ft. Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak vannak: halálesetre szóló kockázati életbiztosítás (havi 45 E Ft), egészségbiztosítási kockázatokra kötött életbiztosítás díja (havi 5 E Ft). Az Szja-tv. szerint a kockázati halálesetre szóló életbiztosítás nem adóköteles. Kérdésem: Ha az életbiztosítás egyik fele adóköteles (5 E Ft), a másik fele nem adóköteles (45 E Ft), akkor az egész életbiztosítás adóköteles?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz nem. Az életbiztosítási szerződésből ahaláleseti kockázatra vonatkozó díjrész az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3.pontja alapján adómentes, és csak az egészségbiztosítási díjrészre vonatkozódíjrész adóköteles (Szja-tv. 3. §-ának 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Befektetéssel kombinált biztosítás

Kérdés: A társaság egy tisztán kockázati, elérési elemet nem tartalmazó, határozatlan ideig tartó életbiztosítást tervez kötni: a szerződő fél a társaság, a biztosított a cég személyesen közreműködő tagja, kedvezményezett a tag felesége. A vonatkozó jogszabályok és állásfoglalások szerint az ilyen biztosítás díja költségként elszámolható. Vonatkozik ez olyan, befektetéssel kombinált életbiztosításokra is, ahol a kockázati rész minimális (például évi 400 ezer forint), az eseti befizetések azonban jelentősek, alkalmanként több millió forintot is elérnek? Ezeket is el lehet számolni költségként? A szerződő társaság a biztosított magánszeméllyel egyetértésben a biztosítást részlegesen visszavásárolja. (Ez úgy működik, hogy egyik évben, amikor a nyeresége magas, nagy összegű befizetést teljesít, és azt költségként elszámolja, majd a másik évben részlegesen pénzt von ki a biztosításból, amit ekkor bevételként számol el.) A biztosított Ptk.-ban rögzített jogai végig fennállnak, minden ügylet a biztosított hozzájárulásával történik, a biztosított nem mond le arról a jogáról, hogy a szerződő helyébe lépjen, és a biztosítás végéig fennáll, nem szűnik meg. Információim szerint az adóhatósági ellenőrzés az ilyen típusú szerződések alapján történt nagy összegű befizetések költségként való elszámolását nem fogadja el abban az esetben, ha később ezeket kivonják, a nem rendeltetésszerű joggyakorlás elvére hivatkozással. Kérdésem, mi a helyes eljárás Önök szerint az ilyen típusú szerződések elszámolásánál?
Részlet a válaszából: […] ...időszak alatt a biztosítottPtk.-ban rögzített jogai folyamatosan fennállnak. Így a társaság az általa fizetetteseti és rendszeres életbiztosítási díjat költségként elszámolhatja. Aköltségkénti elszámolást nem befolyásolja az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3