Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. augusztus 5-én (225. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4659

[…] szállítóknak tartozik egyenlege. Az előbbiekből következik, az új könyvelőnek is meg kell néznie, hogy volt-e leltár, illetve ha volt, akkor azt a társaság vezetése részéről ki ellenőrizte, ki egyeztetett az adósokkal, a szállítókkal. Nagy a valószínűsége, hogy senki. Ez esetben viszont az új könyvelőnek a feladata, hogy felhívja a társaság vezetésének a figyelmét az elmaradt egyeztetések lefolytatására. Az utólagos ellenőrzésnek, egyeztetésnek – az adott esetben – az a feladata, hogy győződjön meg arról, a szállítók tartozik egyenlege kétszeres kifizetésből, vagy beszerzés nélküli kifizetésből, vagy téves könyvelésből, vagy egyéb okból származik. Az utólagos ellenőrzéshez egyrészt a társaságnál rendelkezésre álló dokumentumokat (szerződés, számla, bankkivonat stb.), másrészt az adott szállítóval való egyeztetés bizonylatait kell felhasználni, majd az ellenőrzés eredményének a figyelembevételével a szállítói számlák tartozik egyenlegeit rendezni. Amennyiben az utólagos egyeztetés, ellenőrzés nem vezet eredményre, mert a szállító nem ismeri el a teljesítés melletti kétszeri fizetést, vagy a teljesítés nélküli pénzügyi rendezést, vagy a szállító jogutód nélkül megszűnt (de volt), akkor a szállítói számla tartozik egyenlegét – mint elengedett követelést – a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, és természetesen 2010-ben az így elszámolt összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell. Nagyon lényeges annak az ellenőrzése is, hogy a szállítótól volt-e (és ha igen, milyen értékű) beszerzés, igénybe vett szolgáltatás? Azt a társaság milyen tevékenysége során használta fel? Ha volt, akkor az előzetesen felszámított áfa levonásba került-e? Ha nem volt, akkor miért történt fizetés? Ez utóbbi azért veszélyes, mert elvezethet a pénzmosás feltételezéséhez is! És ennek mind a társaságra, mind a hibát elkövető könyvelőre nézve súlyos következményei lehetnek. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 229. számában – 2010.10.07.) Észrevétel: A Számviteli Levelek 225. számában a 4659. kérdésre adott válaszuknak az a része, amely szerint a szállítókkal szembeni elengedett követelés összegével a társasági adó alapját meg kell növelni, véleményem szerint téves. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint 2010. január 1-jétől kizárólag a kapcsolt vállalkozással szemben elengedett követelés összegével kell a társasági adó alapját növelni. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A kérdésben leírtak igazak, arra mutatnak rá, hogy a hivatkozott válaszban nem a minősítés a rossz, hanem pontatlan a válasz. A 4659. kérdésre adott válaszban azt írtuk, hogy az ott leírt esetben a szállítói számla tartozik egyenlegét – mint elengedett követelést – a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Felmerül a kérdés, hogy tekinthető-e – a 4659. kérdésben leírt esetben – a szállítói számlán lévő egyenleg az Szt. […]