Adatállomány kezelése


A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. október 21-én (230. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4750

[…] előírásai figyelembevételével valójában egy sajátos adatbázist állít össze, amely adatbázis azonban nem a megbízott könyvelőé, hanem a megbízó gazdálkodó szervezeté, amelynek az elemeihez való hozzáférést a megbízó részére csak azáltal lehet biztosítani, ha a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat a megbízott könyvelő megbízójának rendszeresen átadja. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy mi tartozik a szerzői jogi védelem alá. Ezek között nem szerepel olyan tétel, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a megbízott könyvelő által megbízottja adataiból előállított adatbázis a megbízott könyvelő tulajdona lenne, még akkor sem, ha a könyvelő ennek az adatbázisnak az előállítása során a saját maga által előállított, a saját tulajdonát képező szoftvert használja (ez utóbbi egyébként nem jellemző). A leírtakból következően és […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.