Egyes ágazatokat terhelő különadó


Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 24-én (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4933

[…] az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ha a 47 ágazat egyes alágazatait megnézzük, akkor a kérdés szerinti áruk különböző alágazatokba sorolhatók. A 47.9 alágazat szerint a nem bolti piaci kiskereskedelembe tartozónak kell tekinteni a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet, az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelmet. Bár a törvény bolti kiskereskedelmi tevékenységről szól, de a hivatkozott felsorolásban a 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem is benne van, azaz a TEÁOR'08 szerint nem boltinak minősített kiskereskedelmi tevékenység (ennek részeként a csomagküldő és az internetes kiskereskedelmi tevékenység) folytatása is adóköteles tevékenység. Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele. Nettó árbevétel az Szt. hatálya alá tartozó adóalany esetében a számviteli törvényben meghatározott nettó árbevétele. Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Az Szt. hivatkozott előírásából az következik, hogy elkülönítetten kell (külön-külön főkönyvi számlán, illetve a főkönyvi számlához kapcsolódóan az analitikában) kimutatni a vásárolt termékek, illetve a saját előállítású termékek, valamint a teljesített szolgáltatások nettó árbevételét. Ez az elkülönítés szükséges az egyes tevékenységek és a vállalkozási eredmény helyes meghatározásához, a készletrevételi érték, a saját termelésű eszközök közvetlen önköltsége megállapításához is. A kiskereskedelembe tartozik az új és használt áruk átalakítás nélküli értékesítése. Ezen fogalmi meghatározásból is következik, hogy a saját termelésű készletek értékesítése nem minősül kiskereskedelmi tevékenységnek, függetlenül attól, hogy kifelé történik az értékesítés, ideértve a csomagküldő, az internetes kiskereskedelmet is. A leírtakból következik, hogy 600 millió forint körüli árbevétel esetén esély lehet arra, hogy a cégnek a bolti kiskereskedelmi tevékenysége után […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.