Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott bizonylatmegőrzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bizonylatmegőrzés a végelszámolás után

Kérdés: Végelszámolás után törlik a céget. Meddig kell a bizonylatait megőrizni?
Részlet a válaszból: […]legalább nyolc évig.A 2006. évi V. törvény (amely törvény a végelszámolásról is rendelkezik) 112. §-ának (1) bekezdése szerint:A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratanyagőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Csőd-tv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.Természetesen a cég iratanyaga magában foglalja a cég számviteli bizonylatait is azzal, hogy azok megőrzése időtartamának a meghatározásánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7833
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bizonylatok megőrzése könyvelőnél

Kérdés: Egy társaságnak könyveltem több éven keresztül. 2016 decemberében írásban közöltem velük, hogy a 2016. év lezárása után nem könyvelem a társaság bizonylatait, nem készítem el a beszámolóját. Kértem a társaság ügyvezetőjét, hogy a könyvelt időszak bizonylatait vegye át és vigye el. Többszöri felszólítás ellenére ez a mai napig nem történt meg. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszból: […]kiállításáról, a nyilvántartás szabályairól rendelkezik, az Art. 78. §-a (a régi Art. 47. §-a) pedig a bizonylatok megőrzéséről. Ez utóbbi szerint egyértelmű, hogy az Art. szerinti bizonylatokat (iratokat) az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni, a törvényben meghatározott elévülési idő leteltéig köteles megőrizni. Van ugyan arra lehetőség, hogy az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre elvigyék (például a könyvelőhöz), de a könyvelés, a feldolgozás befejezése után, véleményünk szerint legkésőbb a bizonylatokkal érintett üzleti év beszámolójának az elfogadása után, vissza kell juttatni az adózóhoz (a társasághoz).Javaslatunk az, hogy a könyvelő ismételten írásban szólítsa fel a két évvel ezelőtt és azt megelőzően könyvelt társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7803

3. találat: Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszból: […]folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.Mikortól kell számítani a megőrzési időtartamot?A számviteli beszámoló, a beszámolóban lévő adatokat alátámasztó bizonylatok megőrzésének időtartama a beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik (hasonlóan az adó megállapításához való jog elévülésének kezdetéhez). Így például a 2017. évi üzleti év beszámolóját elfogadó legfőbb szerv ülése (a taggyűlés, a közgyűlés) 2018-ban van. Ez esetben a megőrzési idő a beszámoló és az azt alátámasztó bizonylatok vonatkozásában legalább 2026. december 31. napjáig tart.A bizonylatok megőrzése a gazdálkodó (a társaság) feladata. Ha szervezeti változás (megszűnés) következik be, a megőrzés időtartama nem változik, a számviteli bizonylatok további megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni.A társaság megszűnhet jogutódlással, illetve jogutód nélkül. Jogutódlással történő megszűnéskor a megszűnő társaságot terhelő - a bizonylatokra vonatkozó megőrzési - kötelezettség a jogutódra száll át.Jogutód nélküli megszűnés (végelszámolás, kényszertörlési eljárás, felszámolás) esetén jellemzően a vonatkozó jogszabályok a megőrzésről külön intézkednek.A Cégtörvény 112. §-ának (1) bekezdése alapján a végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagainak az elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratmegőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, más szervezetnek az iratmegőrzésre adott megbízás esetén annak a fedezetét a lekötött tartalékból kell átadni és átvenni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának megőrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a tulajdonosok) valamelyike vállalja (a fentebb példaként említett esetben 2026. december 31-ig). A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a csődtörvény erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.A kényszertörlési eljárásra vonatkozó előírások között a bizonylatok megőrzésére vonatkozó külön előírást nem találunk. Tekintettel azonban arra, hogy a kényszertörlési eljárás cégtörvény szerinti szabályai alapvetően a Cégbíróságra telepítik a feladatokat, a cég iratanyagainak a megőrzéséről is a Cégbíróságnak kell gondoskodnia.A Csődtörvény 53. §-a alapján a felszámolásra kerülő cég iratainak kezelése és megőrzése a felszámoló feladata. Ez azt jelenti, hogy ő köteles a levéltár által - megkeresés alapján - meghatározott irattári anyagokat a levéltárnak átadni, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a mindenkori előírásnak megfelelően a szükséges adatszolgáltatást megadni, valamint az irattári anyag nem megőrzendő részének selejtezéséről gondoskodni. Jellemzően a felszámoló maga irattároz. Az irattározási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7492
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Bizonylatok őrzése a könyvelőnél

Kérdés: Egyéni vállalkozónak könyveltem 5 évvel ezelőttig. Írásban közöltem vele, hogy tovább nem könyvelek, vigye el a bizonylatokat. Többszöri felszólításra a mai napig sem vitte el. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszból: […]adott esetben az egyéni vállalkozónak) kell az adó megállapításához való jog elévüléséig megőriznie. A könyvelő csak addig őrzi a bizonylatokat, ameddig arra neki a megbízási szerződésben vállalt feladatok elvégzéséig szüksége van. Feltételezzük, a könyvelő nemcsak azt közölte az egyéni vállalkozóval, hogy a továbbiakban nem könyvel, hanem azt is, hogy az Art. hivatkozott előírása alapján a bizonylatok megőrzése az adózó kötelezettsége.Amennyiben az egyéni vállalkozó - a fenti jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazó - írásbeli felszólítás ellenére sem veszi át a bizonylatokat, a címe esetleg időközben megváltozott,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5575
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Elektronikusan előállított bizonylatok megőrzése

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?
Részlet a válaszból: […]a megőrzés módszerére vonatkozó előírással lényegében azonosan fogalmaz a GKM rendelet 2. §-a is. A GKM rendelet 3. §-a határozza meg a megőrzés módját, de az itt rögzítettek egyikének sem felel meg - a kérdés szerint - a társaság. Ez esetben azonban nem teljesül az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése szerinti követelmény, így a bizonylatok elektronikus módon való megőrzése sem megfelelő. De nem teljesül az Szt. 167. §-ának (5) bekezdése szerinti követelmény sem, az, hogy a számviteli törvény előírásainak megfelelő számviteli bizonylat az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat legyen. Ha a számviteli bizonylatok elektronikus formában nem őrizhetők meg (mert ennek a törvényi feltételei hiányoznak), akkor azokat papíralapon kell megőrizni az Szt.-ben előírt határidőig. Milyen bizonylatokat kell megőrizni? Mivel minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni), az ezen változásokról elektronikusan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4751
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszból: […]kell megőriznie. Az Art. és az Szt. hivatkozott előírásai alapján tehát a bizonylatok megőrzési kötelezettsége az adózót, a gazdálkodót terheli. Ebből következően a könyvelőnek csak addig kell a bizonylatokat megőriznie, ameddig arra neki a megbízási szerződésben vállalt feladatok elvégzéséig szüksége van. Nyilvánvalóan az adott üzleti évről készült beszámoló elfogadásának a napja lehet az az időpont, amikor a bizonylatokat a megbízójának vissza kell adnia. Amennyiben a megbízó - a fenti jogszabályi helyekre hivatkozást is tartalmazó - írásbeli felszólítás után sem veszi át a bizonylatokat, akkor indokolt erről az adóhatóságot tájékoztatni (az adózó nem teljesíti az Art.-ben előírt kötelezettségét). Ha személyesen nem veszi át, a postai úton történő átadás megtörténtét egyértelműen dokumentálni kell. (Postai úton azonban nem lehet minden olyan bizonylatot átadni, amelyet a könyvelő köteles megbízójának átadni!) A könyvelőnek nemcsak az alapbizonylatokat kell megbízójának átadni, hanem a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt, a könyvelés során keletkezett iratanyagot, analitikus és főkönyvi számlákat, főkönyvi kivonatokat stb. is, nem csak kinyomtatva, papíralapon. Ez egyértelműen következik az Art. hivatkozott előírásaiból is. Az elektronikus adatállomány nélkül a beszámolók, az adatbevallások stb. adatai utólag nem ellenőrizhetők. A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott válaszban a könyvelői szoftverek átadásával kapcsolatosan leírtakat annyiban kell korrigálni, mivel a könyvelő jellemzően nem a saját szellemi termékét jelentő könyvelőprogrammal dolgozik, csak a könyvelőprogram használati jogával rendelkezik, azt nem lehet átadni (a szoftver használati jogát csak a szoftver tulajdonosa értékesítheti). A bizonylatok feldolgozásának ellenőrzéséhez azonban szükség van a szoftverre is. Ezért - a már említett bizonylatok átadásán túlmenően - a megbízóval közölni kell azt is, hogy a könyvelői program használati jogát a megbízó kitől veheti meg. A szerződés megszűnését követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4539
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Bizonylatok megőrzése elektronikus formában

Kérdés: A számviteli törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz-e a társaság, ha a lezárt évek főkönyvi kartonjait Excel formátumban lementi, és azt egy adathordozóra (floppy discre vagy CD-re) kiírja? Az olvasható formátum így is biztosítható? Egy könyvelőiroda, amely több tíz céget könyvel, ezzel jelentős nyomtatvány- és irodaszer-megtakarítást tudna elérni.
Részlet a válaszból: […]az, hogy az elektronikus aláírásról szóló törvény szerint legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátottak legyenek ezen elektronikus dokumentumok. A másik feltétel az, hogy a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli - szóban forgó - bizonylatok legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kerüljenek megőrzésre. A számviteli törvény szerint az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak is meg kell felelni. A digitális archiválás szabályairól - jelenleg - a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezik. Ezen rendelet 2. §-a szerint: A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig (az adott esetben gyakorlatilag 10 évig) köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4233
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszból: […]továbbítása esetén. A cégtörvény 2008. XII. 27-től hatályos 18-19. §-a rendelkezik a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről. A 18. §-ának (6) bekezdése alapján, ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papíralapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti (az Ügyfélkapun keresztüli továbbítással a cég képviseletében eljáró) személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti (előbb említett) személy a papíralapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni. A leírtakból következik, hogy bár a számviteli beszámolót elektronikusan is és papíralapon is a cégnél meg kell őrizni (ez következik az Szt. előírásából), addig a cégtörvény hivatkozott előírása alapján a számviteli beszámolót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4230

9. találat: Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszból: […]alátámasztó bizonylatok megőrzésének időtartama a beszámoló elfogadása üzleti évének utolsó napjától kezdődik. Így például a 2007. évi üzleti év beszámolóját elfogadó közgyűlés 2008-ban van, akkor a megőrzési idő a számviteli bizonylatok vonatkozásában 2018. december 31-ig, illetve 2016. december 31-ig tart. Amennyiben a zrt. jogutód nélkül megszűnik (mert "végelszámolják" vagy felszámolják), azaz a megőrzési időn belül szervezeti változás következik be, a fentebb említett számviteli bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni. A cégtörvény 112. §-a alapján a végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagainak elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint az ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a részvényesek) valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a csődtörvény erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak. A csődtörvény 53. §-a alapján a felszámolásra kerülő cég iratainak kezelése és megőrzése a felszámoló feladata. Ez azt jelenti, hogy ő köteles a levéltár által - megkeresés alapján - meghatározott irattári anyagot a levéltárnak átadni, a nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a mindenkori előírásnak megfelelően a szükséges adatszolgáltatást megadni, valamint az irattári anyag nem megőrzendő részének selejtezéséről gondoskodni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,