Keresés eredménye

8 találat a megadott bizonylatmegőrzés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Bizonylatok megőrzése könyvelőnél
Kérdés: Egy társaságnak könyveltem több éven keresztül. 2016 decemberében írásban közöltem velük, hogy a 2016. év lezárása után nem könyvelem a társaság bizonylatait, nem készítem el a beszámolóját. Kértem a társaság ügyvezetőjét, hogy a könyvelt időszak bizonylatait vegye át és vigye el. Többszöri felszólítás ellenére ez a mai napig nem történt meg. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszból: […]egyértelmű, hogy az Art. szerinti bizonylatokat (iratokat) az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni, a törvényben meghatározott elévülési idő leteltéig köteles megőrizni. Van ugyan arra lehetőség, hogy az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre elvigyék (például a könyvelőhöz), de a könyvelés, a feldolgozás befejezése után, véleményünk szerint legkésőbb a bizonylatokkal érintett üzleti év beszámolójának az elfogadása után, vissza kell juttatni az adózóhoz (a társasághoz).Javaslatunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7803
2. találat: Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor
Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszból: […]van. Ez esetben a megőrzési idő a beszámoló és az azt alátámasztó bizonylatok vonatkozásában legalább 2026. december 31. napjáig tart.A bizonylatok megőrzése a gazdálkodó (a társaság) feladata. Ha szervezeti változás (megszűnés) következik be, a megőrzés időtartama nem változik, a számviteli bizonylatok további megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni.A társaság megszűnhet jogutódlással, illetve jogutód nélkül. Jogutódlással történő megszűnéskor a megszűnő társaságot terhelő - a bizonylatokra vonatkozó megőrzési - kötelezettség a jogutódra száll át.Jogutód nélküli megszűnés (végelszámolás, kényszertörlési eljárás, felszámolás) esetén jellemzően a vonatkozó jogszabályok a megőrzésről külön intézkednek.A Cégtörvény 112. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7492
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Bizonylatok őrzése a könyvelőnél
Kérdés: Egyéni vállalkozónak könyveltem 5 évvel ezelőttig. Írásban közöltem vele, hogy tovább nem könyvelek, vigye el a bizonylatokat. Többszöri felszólításra a mai napig sem vitte el. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszból: […]A könyvelő csak addig őrzi a bizonylatokat, ameddig arra neki a megbízási szerződésben vállalt feladatok elvégzéséig szüksége van. Feltételezzük, a könyvelő nemcsak azt közölte az egyéni vállalkozóval, hogy a továbbiakban nem könyvel, hanem azt is, hogy az Art. hivatkozott előírása alapján a bizonylatok megőrzése az adózó kötelezettsége.Amennyiben az egyéni vállalkozó - a fenti jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5575
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Elektronikusan előállított bizonylatok megőrzése
Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?
Részlet a válaszból: […]felel meg - a kérdés szerint - a társaság. Ez esetben azonban nem teljesül az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése szerinti követelmény, így a bizonylatok elektronikus módon való megőrzése sem megfelelő. De nem teljesül az Szt. 167. §-ának (5) bekezdése szerinti követelmény sem, az, hogy a számviteli törvény előírásainak megfelelő számviteli bizonylat az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat legyen. Ha a számviteli bizonylatok elektronikus formában nem őrizhetők meg (mert ennek a törvényi feltételei hiányoznak), akkor azokat papíralapon kell megőrizni az Szt.-ben előírt határidőig. Milyen bizonylatokat kell megőrizni? Mivel minden olyan gazdasági eseményről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4751
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Bizonylatok megőrzése
Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszból: […]készült beszámoló elfogadásának a napja lehet az az időpont, amikor a bizonylatokat a megbízójának vissza kell adnia. Amennyiben a megbízó - a fenti jogszabályi helyekre hivatkozást is tartalmazó - írásbeli felszólítás után sem veszi át a bizonylatokat, akkor indokolt erről az adóhatóságot tájékoztatni (az adózó nem teljesíti az Art.-ben előírt kötelezettségét). Ha személyesen nem veszi át, a postai úton történő átadás megtörténtét egyértelműen dokumentálni kell. (Postai úton azonban nem lehet minden olyan bizonylatot átadni, amelyet a könyvelő köteles megbízójának átadni!) A könyvelőnek nemcsak az alapbizonylatokat kell megbízójának átadni, hanem a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt, a könyvelés során keletkezett iratanyagot, analitikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4539
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Bizonylatok megőrzése elektronikus formában
Kérdés: A számviteli törvény szerinti kötelezettségének eleget tesz-e a társaság, ha a lezárt évek főkönyvi kartonjait Excel formátumban lementi, és azt egy adathordozóra (floppy discre vagy CD-re) kiírja? Az olvasható formátum így is biztosítható? Egy könyvelőiroda, amely több tíz céget könyvel, ezzel jelentős nyomtatvány- és irodaszer-megtakarítást tudna elérni.
Részlet a válaszból: […]elektronikus dokumentumok. A másik feltétel az, hogy a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli - szóban forgó - bizonylatok legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kerüljenek megőrzésre. A számviteli törvény szerint az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak is meg kell felelni. A digitális archiválás szabályairól - jelenleg - a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezik. Ezen rendelet 2. §-a szerint: A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig (az adott esetben gyakorlatilag 10 évig) köteles biztosítani, hogy az elektronikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4233
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése
Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszból: […]ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papíralapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti (az Ügyfélkapun keresztüli továbbítással a cég képviseletében eljáró) személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti (előbb említett) személy a papíralapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni. A leírtakból következik, hogy bár a számviteli beszámolót elektronikusan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4230
8. találat: Bizonylatok megőrzése
Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszból: […]jogutód nélkül megszűnik (mert "végelszámolják" vagy felszámolják), azaz a megőrzési időn belül szervezeti változás következik be, a fentebb említett számviteli bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor kell intézkedni. A cégtörvény 112. §-a alapján a végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagainak elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni (a számviteli előírások szerint az ennek fedezetét jelentő forrást az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (a részvényesek) valamelyike vállalja.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,