Euróban kapott számla áfája
Kérdés
Belföldi szállítótól eurós számlát kaptam. Forintban az áfát is feltüntette a szállító. Azt állítom be az áfabevallásba. A számvitelben hogyan könyvelem? A számla szerinti teljesítés időpontja alapján számolom ki a választott árfolyamon az áfaalapot? A szállítót nem a teljesítési időpontban egyenlítem ki, nem euróban, hanem a forintszámlámról. A szállítónál is lesz egy árfolyam-különbözet meg az áfánál is? Ha nyitok egy devizaszámlát a jövőben, és devizában egyenlítem ki a következő szállítómat, akkor a számvitelben milyen árfolyamot kell alkalmaznom?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 19-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5044
[…] (4)–(6) bekezdése szerint választott devizaárfolyamon. Ez bizonyára eltér a szállító által alkalmazott euróárfolyamtól. A szállítói számlát kell könyvelni (mind a beszerzést, mind az áfát) tehát a választott árfolyamon (ez legyen 270 Ft/euró, a számla értéke pedig 1000 euró+áfa): – beszerzés: T 21 – 22 – K 454, 1000 euró, 270 ezer Ft; – előzetesen felszámított áfa: T 4661 – K 454, 250 euró, 67 500 Ft. Mivel az áfát bevallani a számlán feltüntetett összegben lehet (ez legyen 67 000 Ft), az áfabevallásba kerülő áfát ütköztetni kell a számla könyvelésekor elszámolt áfával: T 4662 – K 4661, 67 000 Ft összegben. A 4661. számlán mutatkozó egyenleget (500 Ft) pedig árfolyam-különbözetként kell elszámolni: T 8762 – K 4661. Ha a társaság a szállítói számla kiegyenlítéséhez forintért vásárolja az eurót, akkor a bank eladási árfolyamán jut hozzá (ez legyen 272 Ft/euró). A társaság az 1250 eurót összesen 340 000 Ft-ért vásárolja meg (T 386 – K 384), és fordítja a szállítói számla kiegyenlítésére: T 454 – K 386. Ezen tétel könyvelése után a szállítói számlán az egyenleg 2500 Ft, amelyet árfolyam-különbözetként kell elszámolni: T 8762 – K 454, 2500 Ft. Amennyiben a társaságnak van euróbankszámlája, és a tartozását arról egyenlíti ki, akkor is valószínű, hogy a bankszámlán lévő euró bekerülési […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 19-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5044
[…] (4)–(6) bekezdése szerint választott devizaárfolyamon. Ez bizonyára eltér a szállító által alkalmazott euróárfolyamtól. A szállítói számlát kell könyvelni (mind a beszerzést, mind az áfát) tehát a választott árfolyamon (ez legyen 270 Ft/euró, a számla értéke pedig 1000 euró+áfa): – beszerzés: T 21 – 22 – K 454, 1000 euró, 270 ezer Ft; – előzetesen felszámított áfa: T 4661 – K 454, 250 euró, 67 500 Ft. Mivel az áfát bevallani a számlán feltüntetett összegben lehet (ez legyen 67 000 Ft), az áfabevallásba kerülő áfát ütköztetni kell a számla könyvelésekor elszámolt áfával: T 4662 – K 4661, 67 000 Ft összegben. A 4661. számlán mutatkozó egyenleget (500 Ft) pedig árfolyam-különbözetként kell elszámolni: T 8762 – K 4661. Ha a társaság a szállítói számla kiegyenlítéséhez forintért vásárolja az eurót, akkor a bank eladási árfolyamán jut hozzá (ez legyen 272 Ft/euró). A társaság az 1250 eurót összesen 340 000 Ft-ért vásárolja meg (T 386 – K 384), és fordítja a szállítói számla kiegyenlítésére: T 454 – K 386. Ezen tétel könyvelése után a szállítói számlán az egyenleg 2500 Ft, amelyet árfolyam-különbözetként kell elszámolni: T 8762 – K 454, 2500 Ft. Amennyiben a társaságnak van euróbankszámlája, és a tartozását arról egyenlíti ki, akkor is valószínű, hogy a bankszámlán lévő euró bekerülési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
