Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa
Kérdés
"X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5118
[…] engedményezése csak a követelés értékesítését jelenti, és nem jelenti a követelés mögött lévő termék adásvételét is. Ebből is következik, hogy a számlahelyesbítés szóba sem jöhet. Nézzük a számviteli elszámolást! Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor egyéb bevételként kell kimutatnia (az adott esetben 20 millió forintot), az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján ezen követelés könyv szerinti értékét (feltételezhetően 50 millió forintot, vagy annak a korábban értékvesztésként elszámolt összegével csökkentett összegét) pedig egyéb ráfordításként kell kimutatni. A két érték közötti különbözet az engedményező vesztesége. Az engedményezőnek nincs lehetősége a vevőkövetelés részeként kimutatott fizetendő áfa visszaigénylésére, mivel a követelés engedményezése az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. Az engedményesnek a megvásárolt követelést az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján az egyéb követelések között kell kimutatnia (az adott esetben 20 millió forint összegben). Amennyiben a kötelezett ezen összegnél többet fizet (a kérdés szerint 37,5 millió forintot), akkor a különbözetet, az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének m) pontja szerint a vásárolt követelés könyv szerinti értékét (a 20 millió forintot) meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét (a 17,5 millió forintot) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás – áfa nélküli - számlázott ellenértékét kell az eladónál, a szolgáltatás nyújtójánál árbevételként az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján elszámolni. Az Szt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján az engedménnyel az értékesítés árbevétele csökkenthető helyesbítő számlával. Az engedményes nem számolt el árbevételt termék értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, így nincs mit csökkenteni helyesbítő számlával. Ebből is következően, a kötelezett azon igénye, hogy az engedményes sztornírozza az eredeti számlát (amit nem ő bocsátott ki), nem teljesíthető, új számla kiállítása pedig azért nem lehetséges, mert az engedményes sem terméket nem értékesített, sem szolgáltatást nem nyújtott. Az Áfa-tv. 159. §-a alapján számlakibocsátási kötelezettség a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalanyt terheli. Amennyiben az áfa alapja módosul (az engedmény ilyen lehet), akkor az ügylet teljesítését tanúsító […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5118
[…] engedményezése csak a követelés értékesítését jelenti, és nem jelenti a követelés mögött lévő termék adásvételét is. Ebből is következik, hogy a számlahelyesbítés szóba sem jöhet. Nézzük a számviteli elszámolást! Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor egyéb bevételként kell kimutatnia (az adott esetben 20 millió forintot), az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján ezen követelés könyv szerinti értékét (feltételezhetően 50 millió forintot, vagy annak a korábban értékvesztésként elszámolt összegével csökkentett összegét) pedig egyéb ráfordításként kell kimutatni. A két érték közötti különbözet az engedményező vesztesége. Az engedményezőnek nincs lehetősége a vevőkövetelés részeként kimutatott fizetendő áfa visszaigénylésére, mivel a követelés engedményezése az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. Az engedményesnek a megvásárolt követelést az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján az egyéb követelések között kell kimutatnia (az adott esetben 20 millió forint összegben). Amennyiben a kötelezett ezen összegnél többet fizet (a kérdés szerint 37,5 millió forintot), akkor a különbözetet, az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének m) pontja szerint a vásárolt követelés könyv szerinti értékét (a 20 millió forintot) meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét (a 17,5 millió forintot) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás – áfa nélküli - számlázott ellenértékét kell az eladónál, a szolgáltatás nyújtójánál árbevételként az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján elszámolni. Az Szt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján az engedménnyel az értékesítés árbevétele csökkenthető helyesbítő számlával. Az engedményes nem számolt el árbevételt termék értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, így nincs mit csökkenteni helyesbítő számlával. Ebből is következően, a kötelezett azon igénye, hogy az engedményes sztornírozza az eredeti számlát (amit nem ő bocsátott ki), nem teljesíthető, új számla kiállítása pedig azért nem lehetséges, mert az engedményes sem terméket nem értékesített, sem szolgáltatást nem nyújtott. Az Áfa-tv. 159. §-a alapján számlakibocsátási kötelezettség a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalanyt terheli. Amennyiben az áfa alapja módosul (az engedmény ilyen lehet), akkor az ügylet teljesítését tanúsító […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
