Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott követelés engedményezése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Követelésengedményezés könyvelése
Kérdés: A bt. árukészletének nettó értéke 3500 E Ft. 2600 E Ft bérleti díjjal tartozik a számára üzlethelyiséget bérbe adó "A" kft.-nek. Az "A" kft. a fennálló tartozás kiegyenlítésére készített egy engedményezésre vonatkozó szerződést, amelyben a bt. az engedményező, az "A" kft. az engedményes, és a "J" kft. az engedményezett. A "J" kft.-nek eladott árukészlet számla szerinti értéken bruttó 2500 E Ft. A bt. - a szerződés szerint - az "A" kft.-re engedményezi a "J" kft.-vel szembeni követelését a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére. A "J" kft. a 2500 E Ft-ot közvetlenül az "A" kft. bankszámlájára utalja át. Az árukészletet az "A" kft. felleltározta, és átadta a "J" kft.-nek. A bt. könyvelésében hogyan kell ezeket az eseményeket könyvelni, tekintettel az értékkülönbözetekre is?
Részlet a válaszból: […]és átadta a "J" kft.-nek. A bt. árukészletéhez az "A" kft.-nek sem az engedményezés előtt, sem az engedményezés után, sem a "J" kft.-nek történő eladáskor semmi köze nincsen. A bt. az árukészletet a "J" kft.-nek adja el, tehát a bt.-nek kell átadni a "J" kft.-nek, a bt.-nek kell számláznia a megállapodás szerinti értéken, az áfa felszámításával. (Ez a kérdés szerint bruttó 2500 E Ft.) A számlázott nettó értéket a bt.-nél árbevételként kell elszámolni, az árukészlet könyv szerinti értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként. Az áfa nélküli eladási ár (1968 E Ft) és a könyv szerinti érték (3500 E Ft) különbözete az értékesítés vesztesége a bt.-nél.A bt. a "J" kft.-vel szembeni 2500 E Ft-os követelését - valójában ellenérték fejében, a 2600 E Ft-os bérleti díj tartozása ellenében - engedményezi "A" kft.-re. Tisztázandó, hogy ezáltal a bt. "A" kft.-vel szembeni tartozása teljesen megszűnik, vagy csak 2500 E Ft összegben szűnik meg, 100 E Ft tartozása továbbra is fennmarad. Ha teljes összegben megszűnik, akkor a követelés eladási ára 2600 E Ft, amelyet a bt.-nél egyéb bevételként kell elszámolni, a követelés nyilvántartási értékét pedig az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni. A követelés eladási árát elsődlegesen követelésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5971
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa
Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében - az engedményező teljes jogú jogutódjaként - megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Részlet a válaszból: […]engedményezése csak a követelés értékesítését jelenti, és nem jelenti a követelés mögött lévő termék adásvételét is. Ebből is következik, hogy a számlahelyesbítés szóba sem jöhet. Nézzük a számviteli elszámolást! Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor egyéb bevételként kell kimutatnia (az adott esetben 20 millió forintot), az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján ezen követelés könyv szerinti értékét (feltételezhetően 50 millió forintot, vagy annak a korábban értékvesztésként elszámolt összegével csökkentett összegét) pedig egyéb ráfordításként kell kimutatni. A két érték közötti különbözet az engedményező vesztesége. Az engedményezőnek nincs lehetősége a vevőkövetelés részeként kimutatott fizetendő áfa visszaigénylésére, mivel a követelés engedményezése az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. Az engedményesnek a megvásárolt követelést az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján az egyéb követelések között kell kimutatnia (az adott esetben 20 millió forint összegben). Amennyiben a kötelezett ezen összegnél többet fizet (a kérdés szerint 37,5 millió forintot), akkor a különbözetet, az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének m) pontja szerint a vásárolt követelés könyv szerinti értékét (a 20 millió forintot) meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét (a 17,5 millió forintot) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás - áfa nélküli - számlázott ellenértékét kell az eladónál, a szolgáltatás nyújtójánál árbevételként az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján elszámolni. Az Szt. 73. §-ának (2) bekezdése alapján az engedménnyel az értékesítés árbevétele csökkenthető helyesbítő számlával. Az engedményes nem számolt el árbevételt termék értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, így nincs mit csökkenteni helyesbítő számlával. Ebből is következően, a kötelezett azon igénye, hogy az engedményes sztornírozza az eredeti számlát (amit nem ő bocsátott ki), nem teljesíthető, új számla kiállítása pedig azért nem lehetséges, mert az engedményes sem terméket nem értékesített, sem szolgáltatást nem nyújtott. Az Áfa-tv. 159. §-a alapján számlakibocsátási kötelezettség a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalanyt terheli. Amennyiben az áfa alapja módosul (az engedmény ilyen lehet), akkor az ügylet teljesítését tanúsító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5118
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Behajtáskezelő cégre engedményezett követelés
Kérdés: A kft. a követelései (kintlevőségei) egy részét behajtáskezelő cégre engedményezte. Ha a tulajdonos (magánszemély) megvásárolja a behajtó cégtől a kft. kintlevőségeit, akkor a kft. kifizetheti-e a tulajdonosnak a teljes összeget a pénztárból? Milyen adókötelezettsége keletkezik ilyenkor a kft.-nek, illetve a tulajdonosnak?
Részlet a válaszból: […]behajtó cégre a kft. a követeléseit (kintlevőségeit) ellenérték ellenében engedményezte, akkor a kft. a követeléseit eladta, és az eladási árat egyéb bevételként kell elszámolni, a követelések nyilvántartás szerinti értékét pedig egyéb ráfordításként kell kimutatnia. A behajtó cégnek a vásárolt követelést a vételáron kell - ilyen címen - kimutatnia. A követelését értékesítő kft.-nek - ezek után - általában semmiféle kötelezettsége nincsen. Különösen akkor nincsen, ha a behajtó cégtől a tulajdonos magánszemély megveszi a kft. által eladott követeléseket. A tulajdonos nem azonos a tulajdonolt kft.-vel. Így a tulajdonos bármilyen magáncélú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4064
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás
Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszból: […]kft.-nél a követelés nyilvántartás szerinti értékét (54 millió Ft-ot) az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a követelés eladási árát (a 30 millió Ft-ot) pedig egyéb bevételként mutatja ki az egyéb követelésekkel szemben, és így a különbözet (24 millió Ft) veszteség, ami az "L" kft. eredményét csökkenti; - "CS" kft. a követelés vételárát az egyéb követelések között (vásárolt követelésként) 30 millió forintos összegben az egyéb kötelezettségekkel szemben állományba veszi. ("SZ" egyéni vállalkozóval szembeni 54 millió forintos követelést a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.) Amikor "CS" kft. kifizeti a 30 millió forintos tartozását "L" kft.-nek, akkor a pénzmozgással egyidejűleg csökken "L" kft.-vel szembeni kötelezettsége, és ezzel egyidejűleg csökken "L" kft.-nél is a "CS" kft.-vel szembeni követelése. A leírtak miatt az adózás előtti eredményt korrigálni egyik kft.-nél sem kell. Legfeljebb akkor lehet probléma, ha "L" kft. az 54 millió forintos követelését "piaci ár alatti értéken" értékesítette. Amennyiben "SZ" egyéni vállalkozó tartozását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4018
5. találat: Engedményezett követelés - elengedett követelés?
Kérdés: Nem értékvesztett követelés könyv szerinti érték alatti engedményezése (értékesítése) minősülhet-e elengedett követelésnek, vagy a nem ésszerű gazdálkodás miatti adóalap-növelőnek?
Részlet a válaszból: […]követelés engedményezése nem minősül elengedett követelésnek, függetlenül attól, hogy az engedményezés térítés ellenében vagy térítés nélkül történik. Felmerül a jogos kérdés, ha a követelés könyv szerinti értéke alatt kerül értékesítésre, akkor az emiatt elszámolt veszteség növeli-e az adózás előtti eredményt vagy sem. A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás. Így a követelés engedményezése térítés ellenében nem tartozik ide. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésnek n) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke is. Így ha a követelés engedményezése térítés nélkül történik, akkor annak könyv szerinti értékével az adózás előtti eredményt növelni kell. A hivatkozottak egybevetésével az állapítható meg, a követelés engedményezése (térítés ellenében történő értékesítése) esetén általában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2707
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Követelés engedményezése
Kérdés: Kapcsolódóan az 1804. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem: Milyen kötelezettség a mérlegben az "A" rt. szállító tartozása, ha az, akinek tartozik, a "B" kft. ezt a követelést "C" rt.-re engedményezte? Ez utóbbi rt. kizárólag ezen ügyletek finanszírozására jött létre.
Részlet a válaszból: […]adós (az "A" rt.) társaságnál a kötelezettség jellegének meg kell változnia. A követelés engedményezése a kötelezett, az adós számára annyit jelent, hogy nem a "B" kft.-nek, hanem a "C" rt.-nek kell fizetnie, a "B" kft.-vel kötött szerződésben rögzített jogait "C" rt.-vel szemben érvényesítheti, illetve kötelezettségeit "C" rt. felé kell teljesítenie. Saját könyvviteli nyilvántartásaiban a "B" kft.-vel szembeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2618
Kapcsolódó tárgyszavak: ,