Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása


Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. szeptember 22-én (251. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5158

[…] szolgáltatók által számlázott összeget pedig az igénybe vett szolgáltatások költségei között stb. A kérdésben nincs szó arról, hogy az autópálya, az autópályához tartozó, külön tárgyi eszközként kimutatandó tartozékok – mint a szalagkorlát, a vadháló, a fénytörő háló és az egyéb autópálya-kiegészítők – a társaság könyveiben szerepelnek-e vagy sem. Ha igen, mint üzemeltetésre átvett tárgyi eszközök, akkor a megsérült, kicserélt szalagkorlát-, vadháló-, fénytörőháló-szakaszok és egyéb eszközök könyv szerinti értékét – részleges selejtezés formájában – terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, és a helyreállítás során kiépített szalagkorlát-, vadháló-, fénytörőháló-szakaszok, egyéb eszközök bekerülési értékével pedig növelni kell az érintett eszköz bekerülési értékét. Az aktiválandó értéknövekedések elszámolása a beruházási számlán keresztül, de a saját előállítású eszközök aktivált értékének elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik. Amennyiben az előző bekezdésben említett eszközöket a társaság a könyveiben nem mutatja ki (nem kell kimutatnia!), ezen eszközök helyreállítási költségeit nem kell (nem lehet) aktiválni. A kérdésben szereplő helyreállítások fedezete nem az üzemeltetésért kapott (számlázott) díjban (árbevételben) térül meg, hanem a biztosító által fizetett és egyéb bevételként elszámolt összegben, amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján kell elszámolni. Az iparűzési adó alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az anyagköltség értelmező rendelkezése alapján az anyagköltséget […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.