Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés
A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. október 20-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5188
[…] állítják ki. Ha a számlát a mérlegfordulónap után állították ki, akkor is azt a mérlegfordulónappal (legkésőbb) könyvelni, a mérleget alátámasztó vevői leltárban, a vevői analitikus nyilvántartásban szerepeltetni kell, nem lehet aktív időbeli elhatárolásként kezelni. A vevőnek a mérlegfordulónapig bezárólag megtörtént teljesítésekről a számlát a mérlegkészítés időpontjáig meg kell kapnia, a számla alapján a teljesítés üzleti évére könyvelnie kell, a szállítói számlának a mérleget alátámasztó leltárban szerepelnie kell, természetesen a szállítói analitikus nyilvántartásban is. [Ha a vevő a fentiek szerint a számlát nem kapta meg, akkor a szállító nem az Szt., illetve nem az Áfa-tv. előírásai szerint járt el!] Itt jegyezzük meg, hogy a számviteli törvény szerinti teljesítés időszaka (időpontja) számos esetben eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjától. Ez azonban nem befolyásolja azt az előírást, hogy mikor kell a számlát (és a számlában lévő áfát) könyvelni. Így a számla könyvelése és az áfának az áfabevallásba való beállítása időben eltérhet egymástól. Ha a mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítés számlája – jellemzően technikai okokból – a mérlegfordulónapig nem érkezett meg a vevőhöz, az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján a vevőnél ez esetben is könyvelni kell a teljesítés időszakára, mint nem számlázott szállítást, nem számlázott szolgáltatást a szállítókkal szemben. (Ez sem időbeli elhatárolás!) Ez esetben a várhatóan számlázott – áfa nélküli – értéket kell a mérlegben szerepeltetni, a nem számlázott szállítások, szolgáltatások analitikájával alátámasztottan. Számla hiányában azonban ez az analitika a szállítókkal nem egyeztethető! Az üzleti évben történt és elfogadott teljesítésekről a számlát minden esetben ki kell állítani. Ha a számla kiállítása csak a mérlegfordulónapot követően történik meg, akkor is a teljesítés üzleti évére kell könyvelni a szállítónál és a vevőnél is, így a mérleget alátámasztó vevői, szállítói leltárban annak szerepelnie kell, arra az év végi egyeztetés vonatkozik. A szállítónál, a szolgáltatónál nem fordulhat elő az, hogy az üzleti évben történt szerződés szerinti teljesítésekről a számlát nem állítják ki (amely számla a fizetendő áfát is tartalmazza!). Ha mégsem állították ki, akkor megsértették […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*