CO2-kvóta ellenében baktériumtrágya
Kérdés
Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgázemisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. október 20-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5190
[…] marad a társaság tulajdonában sem (nem tudja ismételten raktárra venni). Ha nem számlázza a baktériumtrágyát a társaság a termelő felé, akkor azt térítés nélkül bocsátotta a termelő rendelkezésére, amely térítés nélküli átadást az áfa felszámításával rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, következményeivel együtt (áfa, társasági adó). Ha a termelő rendelkezésére bocsátott eszközök használatáért a társaság díjat nem számít fel, akkor az eszközöket térítés nélkül használja a termelő, a térítés nélküli szolgáltatás közvetlen költségeit és annak az áfáját a társaságnál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, adókövetkezményeivel együtt. Természetesen, amikor a társaság a megtakarított CO2–kvóta birtokába jut, azt az immateriális javak között a rendkívüli bevételekkel szemben piaci értéken állományba kell vennie, s halasztott bevételként a rendkívüli bevételt időbelileg el kell határolni. (Az időbeli elhatárolást a CO2–kvóta értékesítésekor lehet megszüntetni!) A fentiekből látható, hogy a rendkívüli ráfordításkénti elszámolás időpontja akár több évvel is eltérhet az időbeli elhatárolás feloldásakor elszámolható rendkívüli bevétel időpontjától. A számviteli alapelvekből az is következik, hogy a számviteli elszámolásnak a valós gazdasági eseményeket valódi tartalmuknak megfelelően kell tükrözniük. A kérdésben leírt esetben miről van szó? Az együttműködés keretében – a termelő baktériumtrágyát, a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközök átmeneti használatának a lehetőségét kapja, valójában lemond a környezet terhelésének csökkenése során felszabaduló CO2–kvótáról, – a társaság adja a baktériumtrágyát, a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket a szükséges időre rendelkezésre bocsátja, és megkapja a felszabaduló CO2–kvótát. Nyilvánvalóan a két oldal azonos értéket kell hogy képviseljen. Ezért a következő […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. október 20-án (253. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5190
[…] marad a társaság tulajdonában sem (nem tudja ismételten raktárra venni). Ha nem számlázza a baktériumtrágyát a társaság a termelő felé, akkor azt térítés nélkül bocsátotta a termelő rendelkezésére, amely térítés nélküli átadást az áfa felszámításával rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, következményeivel együtt (áfa, társasági adó). Ha a termelő rendelkezésére bocsátott eszközök használatáért a társaság díjat nem számít fel, akkor az eszközöket térítés nélkül használja a termelő, a térítés nélküli szolgáltatás közvetlen költségeit és annak az áfáját a társaságnál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, adókövetkezményeivel együtt. Természetesen, amikor a társaság a megtakarított CO2–kvóta birtokába jut, azt az immateriális javak között a rendkívüli bevételekkel szemben piaci értéken állományba kell vennie, s halasztott bevételként a rendkívüli bevételt időbelileg el kell határolni. (Az időbeli elhatárolást a CO2–kvóta értékesítésekor lehet megszüntetni!) A fentiekből látható, hogy a rendkívüli ráfordításkénti elszámolás időpontja akár több évvel is eltérhet az időbeli elhatárolás feloldásakor elszámolható rendkívüli bevétel időpontjától. A számviteli alapelvekből az is következik, hogy a számviteli elszámolásnak a valós gazdasági eseményeket valódi tartalmuknak megfelelően kell tükrözniük. A kérdésben leírt esetben miről van szó? Az együttműködés keretében – a termelő baktériumtrágyát, a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközök átmeneti használatának a lehetőségét kapja, valójában lemond a környezet terhelésének csökkenése során felszabaduló CO2–kvótáról, – a társaság adja a baktériumtrágyát, a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket a szükséges időre rendelkezésre bocsátja, és megkapja a felszabaduló CO2–kvótát. Nyilvánvalóan a két oldal azonos értéket kell hogy képviseljen. Ezért a következő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
