Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. február 23-án (260. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5319

[…] tárgyévi adózott eredmény csak akkor, ha azt a törvény ilyennek minősíti (a tőkeleszállításhoz kapcsolódóan nincsen ilyen rendelkezés, ezért nincs szükség a tulajdonost megillető vagyon meghatározásához közbenső mérlegre). A leírtakból következik, hogy ha a tőkekivonással történő tőkeleszállítást 2012 februárjában jegyzik be, az alaptőke leszállítására az alaptőkén felüli vagyonból jutó, a jegyzett tőke leszállításával arányos részét a 2011. december 31-i mérlegfordulónappal készült és elfogadott beszámoló mérlegében lévő tőketartalék, eredménytartalék (beleértve a mérleg szerinti eredményt is, mivel a cégbejegyzés napján már az eredménytartalékban lesz!) számításba vételével kell meghatározni, és az alaptőke-leszállítás összegével növelten kell a tulajdonossal szemben kötelezettségként előírni. A kérdésben az szerepel, hogy a tulajdonos részesedést fog kapni. Természetesen csak más társaságban lévő, a zrt. könyveiben kimutatott részvényt, üzletrészt kaphat, a zrt. visszavásárolt saját részvényeit nem, mivel azokat tőkeleszállítás esetén először be kell vonni, és csak ezt követheti a tőkekivonással történő alaptőke-leszállítás. Ha a tulajdonos a tőkekivonás miatti követelését eszköz (az adott esetben a zrt. tulajdonában lévő részvény, üzletrész) átadásával "egyenlíti ki", ez csak úgy teljesíthető az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján, hogy a zrt. a részvényt, az üzletrészt piaci értéken értékesíti a tulajdonosnak (ezt hangsúlyozni kell!). A zrt.-nél az így eladott részvény, üzletrész piaci értékét – ilyen jogcímen – a pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni […]