Befektetés ingatlanban
Kérdés
Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. április 5-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5390
[…] értékesítéséről kiállított számla alapján az eladási árat árbevételként, a bekerülési értéket (a vételárat, a vagyonszerzési illetéket stb.) pedig az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Ha arról döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján vagy egyéb módon kívánják hasznosítani, akkor az erről szóló határozat alapján üzembe helyezési jegyzőkönyvvel, a szükséges hatósági igazolásokkal alátámasztva rendeltetésszerűen használatba veszik, a beruházási számláról a bekerülési értéket átvezetik az ingatlan (tárgyi eszköz) számlára. Döntenek a várható hasznos élettartamról, a hasznos élettartam végén várható maradványértékről, és ezek függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegéről, megállapításának módszeréről stb. Ha úgy döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján hasznosítják, akkor meg kell határozni a bérbeadás feltételeit, a bérleti szerződés meghatározó elemeit, többek között a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díj számítási módszerét, esetleg konkrét összegét stb. Idetartozóan meghatározandó az is, hogy az ingatlant csak gazdasági társaságoknak lehet bérbe adni vagy magánszemélyeknek is, továbbá iroda, raktár vagy éppen üdülés céljára lehet használni stb. Nyilvánvalóan a bérlők közül nem lehet a tulajdonos(oka)t kizárni. Természetesen nekik is a piaci bérleti díjat kell megfizetni. Térítés nélkül […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. április 5-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5390
[…] értékesítéséről kiállított számla alapján az eladási árat árbevételként, a bekerülési értéket (a vételárat, a vagyonszerzési illetéket stb.) pedig az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Ha arról döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján vagy egyéb módon kívánják hasznosítani, akkor az erről szóló határozat alapján üzembe helyezési jegyzőkönyvvel, a szükséges hatósági igazolásokkal alátámasztva rendeltetésszerűen használatba veszik, a beruházási számláról a bekerülési értéket átvezetik az ingatlan (tárgyi eszköz) számlára. Döntenek a várható hasznos élettartamról, a hasznos élettartam végén várható maradványértékről, és ezek függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegéről, megállapításának módszeréről stb. Ha úgy döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján hasznosítják, akkor meg kell határozni a bérbeadás feltételeit, a bérleti szerződés meghatározó elemeit, többek között a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díj számítási módszerét, esetleg konkrét összegét stb. Idetartozóan meghatározandó az is, hogy az ingatlant csak gazdasági társaságoknak lehet bérbe adni vagy magánszemélyeknek is, továbbá iroda, raktár vagy éppen üdülés céljára lehet használni stb. Nyilvánvalóan a bérlők közül nem lehet a tulajdonos(oka)t kizárni. Természetesen nekik is a piaci bérleti díjat kell megfizetni. Térítés nélkül […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
