Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál
Kérdés
Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. február 13-án (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6180
[…] A biztosítási díjak továbbszámlázása nem értelmezhető, hiszen nem a magyar kft. a díjfizetésre kötelezett. Amennyiben a szerződés szerint a magyarországi kft. a németországi anyavállalat ilyen típusú költségeinek a megtérítésére vállalt kötelezettséget, akkor ezt a költségtérítést a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdése c) pontjának az előírása alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. Mivel az így kifizetett összeg tartalmában költségráfordításra adott támogatás, ezért – mint külföldi szervezetnek adott támogatás – a magyarországi kft.-nél a Tao-tv. 3. számú melléklete A)13. pontja alapján nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, az így elszámolt egyéb ráfordítással a társaságiadó-alapot meg kell növelni. Mivel nem a magyarországi kft. a díjfizetésre kötelezett, a magyar ügyvezető adófizetési kötelezettségét a német cég díjfizetése alapján kell elbírálni, a magyar kft. és a német anyavállalat közötti elszámolás a magyar ügyvezető, mint magánszemély adófizetési kötelezettségét nem érinti.A német anyavállalat által fizetett biztosítási díj tekintetében – az Szja-tv. 25. §-a (1) bekezdésének előírása alapján – a magyar ügyvezetőnek jövedelme keletkezik, mely jövedelem […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. február 13-án (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6180
[…] A biztosítási díjak továbbszámlázása nem értelmezhető, hiszen nem a magyar kft. a díjfizetésre kötelezett. Amennyiben a szerződés szerint a magyarországi kft. a németországi anyavállalat ilyen típusú költségeinek a megtérítésére vállalt kötelezettséget, akkor ezt a költségtérítést a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdése c) pontjának az előírása alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. Mivel az így kifizetett összeg tartalmában költségráfordításra adott támogatás, ezért – mint külföldi szervezetnek adott támogatás – a magyarországi kft.-nél a Tao-tv. 3. számú melléklete A)13. pontja alapján nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, az így elszámolt egyéb ráfordítással a társaságiadó-alapot meg kell növelni. Mivel nem a magyarországi kft. a díjfizetésre kötelezett, a magyar ügyvezető adófizetési kötelezettségét a német cég díjfizetése alapján kell elbírálni, a magyar kft. és a német anyavállalat közötti elszámolás a magyar ügyvezető, mint magánszemély adófizetési kötelezettségét nem érinti.A német anyavállalat által fizetett biztosítási díj tekintetében – az Szja-tv. 25. §-a (1) bekezdésének előírása alapján – a magyar ügyvezetőnek jövedelme keletkezik, mely jövedelem […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
