292 talált állásfoglalás a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: 1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: Egy román-magyar kettős állampolgár egy romániai SRL-ben 50%-os tulajdonos és ügyvezető is. Napi 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői és személyes közreműködői feladatokat. Egy most alakuló magyar kft.-ben is 50%-os tulajdonos lenne és ügyvezető is, plusz személyesen is közreműködne a cég tevékenységében. Mivel a magánszemély már 25 éves magyar szolgálati idővel rendelkezik, és csak 1 éves romániaival, ezért szeretné, hogyha majd Magyarországról kapna egyszer nyugdíjat, ezért itt lenne biztosított onnantól, hogy megalapításra kerül a kft. Ettől a ponttól a fizetését csak a kft.-ből kapná, és csak itt fizetne maga után járulékot. Az SRL-ben ingyenesen végezné tovább a feladatait (az ügyvezetést és a személyes közreműködést), illetve osztalékot venne ki. Jól gondoljuk-e, hogy egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított, és hogy a kft.-ben, hogyha társas tagi jogviszony keretén belül lenne alkalmazva, és bemutatná Romániában a magyar szervek által kiállított A1-es igazolást, akkor elvileg nem kellene az SRL-ben utána járulékot fizetni?

Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?

Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?

Kérdés: Egy zárt körű részvénytársaság biztosítási alkuszi tevékenységet végez. Az árbevétele nem érte el a 300 millió forintot egyik megelőző évben sem. Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?

Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében ügyvezetőként (tevékenységét nem munkaviszonyban, hanem tagi jogviszonyban lája el), amelyért év közben díjazásban részesült. A kft. taggyűlése 2025 januárjában úgy dönt, hogy a tagot a személyes közreműködésben ellátott tevékenysége kiemelkedő minőségére tekintettel jutalomban részesíti (erről taggyűlési határozat születik), amelyet 2025 februárjában fog részére kifizetni. A személyesen közreműködő tagnak is fizethető-e jutalom, és ha igen, akkor mivel az a 2024-es adóévre vonatkozik, és a mérlegkészítés időpontjáig (2025. január 31.) jóváhagyásra került, 2024. évi bérköltségként kell-e elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben?