Könyvelés külföldön
Kérdés
Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. április 24-én (304. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6278
[…] megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. E kötelezettség papíralapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy – ha azt a törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik (ez azt is jelenti, hogy az elveszett, megsemmisült számlapéldány annak kiállítója vagy közjegyző által hitelesített másolattal pótolható).Az Art. szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást, online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt [Art. 16. §-a (3) bekezdésének g) pontja]. Itt kell megemlíteni, hogy a cégtörvény értelmében főszabályként a cég székhelye, a cég levelezési címe az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik [Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése].Az Áfa-törvény szerint a megőrzési kötelezettség teljesíthető a papíralapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is (Áfa-törvény 179. §). Ehhez kapcsolódóan az Art. előírja, hogy az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást, online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani (Art. 47/A. §).Végül rátérve a kérdés lényegére: az Art. előírása alapján az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni [Art. 47. §-ának (2) bekezdése]. Ha ez tartható, akkor a leírt feldolgozási rend önmagában nem kifogásolható azért, mert egyes részfolyamatok külföldön valósulnak meg. A Legfelsőbb Bíróság viszont korábban leszögezte: az adózót az iratbemutatási kötelezettség alól nem mentesíti az a tény, hogy az iratanyagot saját döntése alapján külföldön őrzi.Érdemes tudni, hogy egy esetleges helyszíni ellenőrzésnek részét képezheti az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is, ami persze külföldre továbbított anyagok esetén akadályokba ütközhet [Art. 94. §-ának (2) bekezdése]. Másrészt az adózó köteles az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. április 24-én (304. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6278
[…] megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. E kötelezettség papíralapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy – ha azt a törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik (ez azt is jelenti, hogy az elveszett, megsemmisült számlapéldány annak kiállítója vagy közjegyző által hitelesített másolattal pótolható).Az Art. szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást, online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt [Art. 16. §-a (3) bekezdésének g) pontja]. Itt kell megemlíteni, hogy a cégtörvény értelmében főszabályként a cég székhelye, a cég levelezési címe az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik [Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése].Az Áfa-törvény szerint a megőrzési kötelezettség teljesíthető a papíralapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is (Áfa-törvény 179. §). Ehhez kapcsolódóan az Art. előírja, hogy az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást, online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani (Art. 47/A. §).Végül rátérve a kérdés lényegére: az Art. előírása alapján az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni [Art. 47. §-ának (2) bekezdése]. Ha ez tartható, akkor a leírt feldolgozási rend önmagában nem kifogásolható azért, mert egyes részfolyamatok külföldön valósulnak meg. A Legfelsőbb Bíróság viszont korábban leszögezte: az adózót az iratbemutatási kötelezettség alól nem mentesíti az a tény, hogy az iratanyagot saját döntése alapján külföldön őrzi.Érdemes tudni, hogy egy esetleges helyszíni ellenőrzésnek részét képezheti az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is, ami persze külföldre továbbított anyagok esetén akadályokba ütközhet [Art. 94. §-ának (2) bekezdése]. Másrészt az adózó köteles az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
