Tiszteletjegyek áfája
Kérdés
Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. június 19-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6337
[…] jutó önköltséget (a közvetlen önköltség mellett a szűkített, illetve a teljes önköltséget is). Nyilvánvaló, hogy a közvetlen önköltségbe nemcsak a fellépő művészek fellépési díja és annak járulékai tartoznak, de idesorolandó a fellépés helyének terv szerinti értékcsökkenési leírása, bérleti díja, a rendező, az előadásokon közreműködők, takarítók stb. díja és annak járuléka is. Több előadás szervezése esetén az egyes jegyek névértékére jutó közvetlen önköltséget összevontan indokolt meghatározni. És még nem szóltunk a közvetett költségekről!Mivel nehezen megoldható, hogy naprakészen ismert legyen az ingyenes szolgáltatásnyújtás érdekében felmerült és dokumentált költség, célszerűnek az látszik, ha a tiszteletjegyek névértéke alapján történik az áfa bevallása. (A tiszteletjegyek áfája a térítés ellenében eladott – azonos névértékű – jegyek áfájával egyezzen meg!)A tiszteletjegyek közvetlen önköltségének meghatározásától azonban nem lehet eltekinteni, mivel azt a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni, a fizetendő áfa bevallását pedig a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben kell könyvelni (T 551 – K 467). A közvetlen önköltséget azonban nem az egyes költségszámlákról kell átvezetni, azt a saját előállítású eszközök aktivált értéke elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell oda könyvelni a közvetlen önköltségnek megfelelő összeggel: T 271 – K 582, majd T 551 – K 271.Feltételezve, hogy a tiszteletjegyek egyedi értéke (névértéke) személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, adóztatására az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. június 19-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6337
[…] jutó önköltséget (a közvetlen önköltség mellett a szűkített, illetve a teljes önköltséget is). Nyilvánvaló, hogy a közvetlen önköltségbe nemcsak a fellépő művészek fellépési díja és annak járulékai tartoznak, de idesorolandó a fellépés helyének terv szerinti értékcsökkenési leírása, bérleti díja, a rendező, az előadásokon közreműködők, takarítók stb. díja és annak járuléka is. Több előadás szervezése esetén az egyes jegyek névértékére jutó közvetlen önköltséget összevontan indokolt meghatározni. És még nem szóltunk a közvetett költségekről!Mivel nehezen megoldható, hogy naprakészen ismert legyen az ingyenes szolgáltatásnyújtás érdekében felmerült és dokumentált költség, célszerűnek az látszik, ha a tiszteletjegyek névértéke alapján történik az áfa bevallása. (A tiszteletjegyek áfája a térítés ellenében eladott – azonos névértékű – jegyek áfájával egyezzen meg!)A tiszteletjegyek közvetlen önköltségének meghatározásától azonban nem lehet eltekinteni, mivel azt a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni, a fizetendő áfa bevallását pedig a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben kell könyvelni (T 551 – K 467). A közvetlen önköltséget azonban nem az egyes költségszámlákról kell átvezetni, azt a saját előállítású eszközök aktivált értéke elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell oda könyvelni a közvetlen önköltségnek megfelelő összeggel: T 271 – K 582, majd T 551 – K 271.Feltételezve, hogy a tiszteletjegyek egyedi értéke (névértéke) személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, adóztatására az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
