Importbeszerzésnél SPOT árfolyam használata

Kérdés: A kft. ablakokat hozat be Lengyelországból, és eladja Magyarországon. Nem rendelkezik devizaszámlával, sem devizapénztárral. Az ügyletek során egy külföldi kifizetésekkel foglalkozó cég (továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) szolgáltatását veszi igénybe, amelynek során SPOT ügylet keretében történik a PLN- és a HUF-átváltás SPOT árfolyamon. Az ügyletről számviteli bizonylatot kap a kft. a pénzügyi szolgáltatótól, és a forintbankszámlán megjelenik a terhelés összege. A kft. nem választotta az MNB-árfolyam alkalmazásának lehetőségét. Helyesen könyvelünk-e, ha a forintbankszámlán szereplő összeggel szerepel a könyvekben a SPOT ügylet? A Lengyelországból történő ablakok beszerzéséről kap a lengyel partnertől számlát. Milyen árfolyamon kell az áfabevallásban szerepelnie a beszerzésnek, és milyen árfolyamon a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...(pedig nem az), továbbá a gazdasági események sorrendjét felcserélik.Először a Lengyelországból való beszerzést kell könyvelni az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének az a) pontja és (2) bekezdése szerinti árfolyamon: T 261 - K 4542 (a számla szerinti PLN...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Könyvek, régiségek készletre vétele

Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...alapján - térítés nélkül történik, szabályszerű elszámolás mellett eredményhatása nincs, így a társaságiadó-alapot nem érinti.Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke magában foglalja az eszköz raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költséget is. A külföldi vevőhöz a külföldi eladótól történő szállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Közüzemi számlák díjfizetője, számla nélkül

Kérdés: Cégünk a bérelt székhelyén a közüzemi számlák díjfizetője lett, tehát átírásra kerültek a közművek a cég nevére, de a számlát úgy kapjuk, hogy a vevőnévnél nem mi szerepelünk. Tehát se levonható áfát, se jogos költséget nem tudunk könyvelni ezekből a számlákból. Egyáltalán ezeket a számlákat kell nekünk könyvelni? Csak díjfizetőként szerepelünk, vagy ez alapján kellene a tulajdonosnak a bérleti díjat együtt számláznia felénk a közüzemi költségekkel, és ott, abban a számlában már jogosan szereplő áfát levonni, illetve költségre könyvelni? Mivel elég sok a rezsi, a cég semmiképpen nem szeretne elesni sem az áfától, sem a költségérvényesítéstől. Ezért ehhez kérek egy használható megoldást.
Részlet a válaszából: […] A használható megoldás a kérdésben benne van!A szerkesztőbizottság nem hatóság, nem rendelkezik hatósági jogkörrel. A törvényi előírások figyelembevételével igyekszünk a felmerült problémákra választ adni, segíteni a kérdezőt a megfelelő megoldás megtalálásában.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
Részlet a válaszából: […] ...2023. 12. hónapban, azaz csökkentette a kft. eredményét. Ha 2024. 03. hónapban továbbszámlázza, akkor a továbbszámlázott összeg - áfa nélkül - növeli az eredményt. Ha a továbbszámlázás 2023. 12. hónapban megtörtént volna, akkor a tételnek az eredményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Egyenlegvizsgálat adónemenként

Kérdés: Beszámolókészítésnél a negatív kötelezettségeket át kell sorolni a követelések közé. Az egyenlegvizsgálatot adónemenként kell elvégezni, külön tb, külön szja, külön áfa, vagy lehet csoportonként az adóhatósággal összefüggő járulékok egyben és másik csoport a helyi adóval összefüggő kontírok? Törvényben hol található erről pontos leírás? Van-e eltérés a vizsgálat menetében éves, egyszerűsített éves és mikrogazdálkodói beszámolókészítés esetén?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy nincs eltérés! Ugyanazon előírás érvényes az éves, az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói beszámolókészítés esetében. Ez pedig a következő:Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a beszámoló elkészítéséhez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Egyéni vállalkozó zárt végű lízingjének értékcsökkenése

Kérdés: Egyéni vállalkozó zárt végű lízing keretében munkagépet szerez be. A teljes 2023-ban az első lízingdíj 5600 E Ft, és 2 további részletet fizetett ki az évben. Az elszámolható értékcsökkenési leírás alapja a kifizetett lízingdíj, vagy a teljes bekerülési érték?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési ára (36.200 E Ft). Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. [Szja-tv. Tárgyi eszköz nyilvántartása 5. számú melléklet II/3-4. pont;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Kártalanítás vagy költségáthárítás

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.
Részlet a válaszából: […] ...számlázza tovább (ebben állapodjon meg a bérbevevővel), és azt közvetített szolgáltatásként mutassa ki. A továbbszámlázás is áfaköteles.Kártalanítást akkor lehet számlázni, ha az adott esetben a bérbeadó és a bérbevevő arról állapodott volna meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás - végelszámolás

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...végzett felújítás könyvekből történő kivezetését.Ha a bérbeadó hajlandó megvenni, akkor a bérlőnek a megállapodás szerinti áron áfa felszámításával számláznia kell, az eladási árat elsődlegesen egyéb bevételként kell a követelésekkel szemben elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Kezelt vagyon elkülönített könyvelése

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Részlet a válaszából: […] Kezelt vagyonnak - a számviteli törvény 3. §-a (14) bekezdés 1. pontjának az előírása alapján - a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként külön-külön) minősül, mely kezelt vagyon a számviteli törvény 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
1
2
3
323