Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

536 találat a megadott áfa tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Telek és felépítmény értékesítése
Kérdés: Egy kft. 2014-ben vásárolt egy telket a rajta levő felépítménnyel együtt. A vásárlási számla megbontva tartalmazza az áfamentes és visszaigényelhető áfa tételeket. A számlán szereplő áfaösszeget visszaigényeltük. A telek és felépítmény értékesítésre kerül. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítés az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j)-k) pontja szerint? Ha áfamentesen állítjuk ki a számlát, akkor a vásárláskor visszaigényelt áfát most vissza kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év. A 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján pedig mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. További szabály, hogy amennyiben az ingatlan értékesítése a fentiek szerint adómentes lenne, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdése alapján az adóalany dönthet úgy is, hogy azt az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján adókötelessé teszi.Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő. A kettébontás például akkor merülhet fel, ha telken álló felépítmény az építési szabályok alapján nem minősült ingatlannak (tehát az nem volt a földdel tartósan egyesítve), ami miatt valójában egy telek (adómentes) és egy ingatlannak nem minősülő felépítmény (adóköteles) vásárlása történt.A továbbiakban - a felépítményre történő utalás alapján - abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a mostani értékesítéskor az ingatlan beépített ingatlannak minősül. Tekintettel arra, hogy a mostani értékesítéskor az ingatlan már biztosan nem tekinthető újnak (hiszen a használatbavétele óta már több mint két év eltelt), ezért ez az értékesítés alapesetben áfamentesen történhet. Erre az értékesítésre is igaz azonban, hogy amennyiben a kft. az ingatlanértékesítési tevékenységet adókötelessé tette, úgy a számlát áfa felszámításával kell kiállítania. A 2014-ben levont (visszaigényelt) áfa kezelése is attól függ, hogy a mostani értékesítés adómentesen vagy adókötelesen történik.Az Áfa-tv. 135. és 136. §-ai alapján ugyanis abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ a vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8360
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Fizetendő áfa önellenőrzése
Kérdés: Társaságunk 2018. évben hibás vevő részére állított ki számlákat. Érvénytelenítő számlákat kell kiállítanunk, valamint a tényleges vevő részére új számlákat. Az érvénytelenítő, valamint az új számlákon a számlakiállítás dátuma a 2020. év, az összes többi dátum az eredeti 2018. évi számlákon szereplő dátum lesz. Jól gondoljuk, hogy a 2018. évre önellenőrizni kell a fizetendő áfát a tényleges vevő részére kiállított számlák áfatartalmával, az érvénytelenítő számlában szereplő "negatív" fizetendő áfát pedig a 2020. évi áfabevallásban vesszük figyelembe? A 2018. évre más önellenőrzési teendőnk nincs?
Részlet a válaszból: […]és eredménykimutatásában a középső oszlopban be kell mutatni.Tehát 2020-ban külön - 2018. évi jelzésű - főkönyvi számlákra könyvelni kell az érvénytelenítő számlákat: T 91-92, 467 - K 311, de könyvelni kell az újonnan kibocsátott, 2018. évi számlákat is: T 311 - K 91-92, 467. Ha csak névváltozás volt, akkor a 2018. évi eredmény nem változott. Nem változott a fizetendő áfa sem, ha az áfa nélküli összeg változatlan maradt. Így nem változik a 2018. évi áfafizetési kötelezettség, nincs mit önellenőrizni.Az adott esetben a számlák kibocsátása 2020-ban történt. Így az adófizetési kötelezettség megállapítása is 2020-ban van, tehát a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni. De a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni az Áfa-tv. 153/B. §-a alapján a fizetendő adó utólagos csökkentését is az eredeti számlát érvénytelenítő számla alapján. A különbözet nulla, késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget nem eredményez.Megjegyzés: Az eredeti vevő részére kiállított számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8345
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Új építésű ingatlannál a vevői igények áfája
Kérdés: Egy projektcég új építésű ingatlan létrehozására generálkivitelezővel kötött szerződést. Az építés folyamatban, a lakások vevőivel az építtető előszerződést kötött. A felmerülő vevői egyedi igények kielégítését (egyedi szaniterek, egyedi burkolás, egyedi nyílászárók beszerelése stb.) azonban a projektcég nem vállalja, ezért a generálkivitelező ezen munkálatok elvégzésére közvetlenül a vevőkkel köt szerződést. A generálkivitelező milyen áfakulccsal számlázza ezeket a munkálatokat a vevők felé?
Részlet a válaszból: […]szerinti, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésére rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot. Eszerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet során új építésű lakás értékesítése történik-e, vagy pedig az 5%-os adókulcs alá nem tartozó (építési-szerelési) szolgáltatásnyújtás. A megítélés szempontjából lényeges elem, hogy az Áfa-tv. 10. § d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosult részére. A projektcég és a generálkivitelező között olyan építési-szerelési szerződés jön létre, mely tartalmát tekintve ugyan építési szolgáltatás, de az Áfa-tv. 10. § d) pontja alapján az termékértékesítésnek minősül, így arra az 5%-os adókulcs alkalmazandó.Ugyanakkor a jelen esetben a lakások vevői, illetve a generálkivitelező között önálló szerződések jönnek létre, amelyeket a generálkivitelezői (az ingatlan létrehozására irányuló) szerződéstől külön kell kezelni. Ezek az egyedi igényeket megvalósító megállapodások nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8333
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Építési telek ingyenes használatba adásának áfája
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszból: […]bérleti díj felszámítása esetén a társaság nem lenne veszteséges stb.).Térítés nélküli használatbaadás könyvelése:- a használatba adónál:= a térítés nélküli használatbaadás bekerülési értéke egyéb ráfordítás (T 8648 - K 271, ezt megelőzően T 271 - K 582), jelen esetben ez nulla érték, mivel az építési telek után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet;= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke alapján a fizetendő áfa: T 311 - K 467, ha az átvevő nem téríti meg, akkor egyéb ráfordítás, mint elengedett követelés: T 8644 - K 467;- a használatba vevőnél:= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke mint igénybe vett szolgáltatás az egyéb bevételekkel szemben: T 522 - K 9648;= az előzetesen felszámított áfa általában levonható (az általános szabályok alkalmazandók).A térítés nélküli használatbaadás piaci értékeként (szokásos piaci árként) elfogadható az építésitelek-ingatlan helyben szokásos bérleti díja.Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó előírásokat a Tao-tv. 18. §-a tartalmazza, amelyet az adott esetben is alkalmazni kell. Az adott esetben az adózás előtti eredményt- a használatba adónál növelni kell, mert az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna;- a használatba vevőnél csökkenteni kell, mert az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8328
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Megszüntetett társasággal szembeni követelés áfája
Kérdés: Cégünk 2017. évben keletkezett követelést tart nyilván egy olyan céggel szemben, amelyet 2018 novemberében a cégbíróság kényszertörlési eljárás keretében megszüntetett. A társaság - a kényszertörléssel egy időben eltiltott - képviselője ellen feljelentést tettünk, amelyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk a követelés áfáját behajthatatlan követelés okán visszaigényelni, azonban - értelmezésem alapján - erre a cég törölt adószáma miatt nincs módunk. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. idevágó rendelkezéseit, mely szerint a kényszertörléssel megszüntetett céggel szembeni követelés esetében nincs lehetőség a behajthatatlan követelés elszámolására.
Részlet a válaszból: […]követeléshez kapcsolódó sajátos utólagos csökkentését az Áfa-tv. 77. §-ának (7)-(10) bekezdése szabályozza. A (7) bekezdés közel tíz olyan követelményt sorol fel, amelyek együttes teljesülése a visszaigénylés előfeltétele. A kérdés szerinti esetben ezek teljesülését -részletes információ hiányában - nem tudjuk ellen­őrizni. A (8) bekezdés szerinti, az adósnak küldendő előzetes értesítés küldésére, kapcsolódóan a bevallás elkészítésére nincs lehetőség, mivel a cégbíróság az adott céget kényszertörlési eljárás keretében megszüntette. [A megszüntetett cég nem tud az adóhatóság felé az Áfa-tv. 153/D. §-a (2) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot tenni az általa levont áfáról.]A hivatkozott jogszabályi előírások alátámasztják következtetését,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8325
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Behajthatatlan követelés visszatérített áfája
Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
Részlet a válaszból: […]behajthatatlan követelés még szerepel a nyilvántartásban (a vonatkozó számviteli előírások szerint ez nem lehetséges, mert a behajthatatlan követelés már nem szerepelhet a könyvekben!), akkor először azt ki kell vezetni: az elszámolt értékvesztéssel csökkenteni a követelés eredeti értékét: T 315 - K 311, majd egyéb ráfordításként elszámolni a még le nem írt követelést: T 8691 - K 311. A pénzügyileg rendezett visszatérített áfát külön tételben egyéb bevételként kell kimutatni: T 384 - K 9699.Meg kell jegyezni, az áfa visszatérítése történhet úgy is, hogy a fizetendő áfát csökkentik: T 467 - K 9699, vagy az előzetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8300
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Régi, felújított épület értékesítésének áfája
Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?
Részlet a válaszból: […]beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése a kivételként felsoroltak kivételével. A kft. élt az adókötelessé tétel 88. § szerinti lehetőségével, így a kérdés szerinti ingatlan értékesítése fordítottan adózik. Ezen kijelentés helytállóságához azonban vizsgálni kell, hogy a törvényben rögzített kivételek teljesülnek-e vagy sem.Az első rendeltetésszerű használatbavétel biztosan megtörtént már, közel 90 éve létezik és használják az épületet, függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatbavételhez szükséges engedély rendelkezésre áll-e. (A kérdésből nem derül ki, mikor volt az épület felújítása, mikor történt a hozzáépítés, feltételezhetően 2 évnél hosszabb időtartam telt el azóta, és ezek ténye, legalább a hozzáépítés az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.)Az első rendeltetésszerű használatbavételt két szempontból indokolt vizsgálni, az egyik az épület megépítésének időszaka (az 1930-as évek), a másik a hozzáépítés, felújítás időszaka. Az első időszakhoz kapcsolódóan vélelmezhetjük, hogy volt használatbavételi engedély, tehát nem tartozik a kivételek közé. A második[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8266
8. találat: Gyűjtőszámlák szerinti tankolás időpontja
Kérdés: Fuvarozással foglalkozó cégünk belföldi és külföldi tankolásairól kéthetenként gyűjtőszámlát kap az egyes szolgáltatóktól. A DKV a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel, euróra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő az egyes számlákon nem szerepel, csak az egyes tankolások dátuma. Az OMV és a SHELL a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő nem szerepel az egyes számlákon, csak az egyes tankolások dátuma. A Mol a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő szerepel az egyes számlákon, a magyarországi számla esetén a folyamatos teljesítés szabályai szerint, a külföldi számlák esetén, a számlán feltüntetett teljesítési idő, vagy a számlázási időszak utolsó napja, vagy időben a legutolsó tankolás időpontja. Az említett szolgáltatók esetén mikori teljesítési idővel (kivéve a Mol, amely a számlán feltünteti azt), milyen devizanemben könyveljük a kötelezettségeinket, külföldi deviza esetén milyen árfolyamon kell a kötelezettséget forintosítani?
Részlet a válaszból: […]az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.A számviteli előírások szerint a kötelezettség beszerzés esetén az eladó teljesítéséhez, szolgáltatás igénybevétele esetén a szolgáltatást nyújtó teljesítéséhez (a vevő a terméket átvette, az igénybevétel megtörtént) kapcsolódik. A kérdés szerinti esetekben a teljesítés időpontja valójában a tankolás időpontjához kapcsolódik, függetlenül az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől.A kérdés szerinti szolgáltatók mindegyikénél (a DKV kivételével) a fizetés pénzneme magyar forint. Ezen számlák esetében sem az áfa-, sem a számviteli elszámoláshoz a külföldi pénznemet nem kell forintra külön átszámítani, csupán rögzíteni kell- az OMV és a SHELL gyűjtőszámlái szerint áfafizetési kötelezettséget (a fentebb körülírt teljesítési időpontokkal), a beszerzést, a szolgáltatás-igénybevételt pedig a tankolás időpontjai szerint anyagbeszerzésként, igénybe vett szolgáltatásként forintban;- a MOL esetében az áfafizetési kötelezettséget a folyamatos teljesítés szabályai (illetve az előbbiek) szerint, a beszerzést, a szolgáltatás-igénybevételt pedig a tankolás időpontjai szerint anyagbeszerzésként, igénybe vett szolgáltatásként forintban.Kivétel a DKV, ahol a gyűjtőszámla alapján a fizetés pénzneme euró. A fentebb leírtak (az Áfa-tv. 60. és 63. §-a) szerint kell a gyűjtőszámla szerinti teljesítési időpontot meghatározni, és az Áfa-tv. 80. §-a alapján az áfa alapját forintban megállapítani, az áfafizetési kötelezettséget forintban az áfabevallásban rögzíteni.Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerint: Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8252
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Levonható áfa "továbbgörgetése"
Kérdés: A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
Részlet a válaszból: […]forintot.Az Art. 6. § (3) bekezdés b) pontja értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A költségvetési támogatásokra vonatkozóan pedig a 202. § (1) bekezdés az elévülést akként határozza meg, hogy a visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.Az Áfa-tv. eltérő rendelkezésének hiányában az áfa-visszaigénylési jog megnyílásának időpontja az az időpont, amikor az Áfa-tv. 186. §-ában foglalt visszaigénylési feltételek teljesülnek. Ebből következően addig, amíg a bevallásban szereplő negatív különbözet nem éri el a visszaigényléshez szükséges összeghatárt, addig a visszaigénylési jog nem nyílik meg, így annak elévülése sem kezdődhet meg. Ezért amennyiben ezt a különbözetet az adóalany a soron következő bevallásában minden alkalommal átvihető követelésként szerepelteti (továbbgörgeti), az gyakorlatilag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8171
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Utazásszervezők áfaelszámolása
Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor az utazási iroda a külföldi fél díját már átutalással teljesítette a szerződésben foglaltak alapján. Erre tekintettel a felek között fennálló szerződés és az átutalásról szóló bankbizonylat az előleg tekintetében - az Szt. 166. § (1) bekezdésével összhangban - alkalmas az adóalap és az adó meghatározására.2. Abban az esetben, ha a beszedett előlegnél a kalkulált adatok alapján számított és a számlán feltüntetett árrés és áfa összege eltér a végleges adatok alapján számított árrés és áfa összegétől, akkor a számlát az Áfa-tv. 168. és 170. §-ának megfelelő számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítani szükséges.Amennyiben az Áfa-tv. 209. §-a alapján az előleg megfizetése időpontjában nagyobb árréssel számoltak, mint a konkrét út tényleges árrése (például azért, mert nem lett százszázalékos a kihasználtság), akkor az előleg után a korábbi bevallásokban már bevallott és megfizetett adó összegét nem önellenőrzés keretében szükséges rendezni, hanem az Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a különbözetet fizetendő adót csökkentő tételként legkorábban, abban az adómegállapítási időszakban, amelyben az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.Gyakorlatias megközelítésben megállapítható, hogy az áfa szempontjából a számla módosítása a helyes eljárás, és nemcsak abban az esetben, ha a teljesítésről kiállított számla szerinti számított árrés megegyezik az előlegszámla szerinti számított árrés összegével, hanem minden esetben, ha az árrés utólag módosul, és emiatt az előleg kalkulált árrése (ezzel együtt áthárított áfája) is változik.Ebből viszont az is következik, hogy ha az árrés utólag (ténylegesen) kisebb lesz, mint az eredetileg kalkulált árrés, akkor az előlegszámlán megállapított, arányos áfaösszeg nagyobb lesz, mint a végleges adatok alapján számítandó, az előlegre eső, arányos áfaösszeg. Vagyis az előlegszámla nem az Áfa-tv. 209. §-ának megfelelő áfaösszeget tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy ez az eltérés elméletileg és logikailag a végszámlában rendezhető lenne (hiszen így az előlegszámlában több az áthárított áfa a kelleténél, a végszámlán pedig majd ennyivel kevesebb lenne), ugyanakkor az Áfa-tv. ilyen "egyszerűsítési" szabályt nem tartalmaz. Áfa szempontjából tehát a jogszerű megoldás egyedül a számla módosítása lehet.Összefoglalóan, ha a tervezett, előkalkulált (számított) árréstől a végleges (tényleges) árrés eltér, akkor nyilvánvalóan a számított árrés alapján bevallott áfától is eltér a tényleges árrés alapján megállapított áfa összege. Az eltérés lehet fizetendő áfát csökkentő, de növelő összeg is. Az áfakülönbözet rendezéséhez számlával egy tekintet alá eső okiratot (helyesbítő számlát) kell kiállítani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8160
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést