541 találat a megadott áfa tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]változott, ezért álláspontunk szerint a jogalanyokat - függetlenül attól, hogy e nyilvántartásban szerepelnek-e vagy sem - a korábbiak szerint kell az adójogviszonyokban megítélni. Az áfaalanyiságot az Áfa-tv. 5. §-a határozza meg. Eszerint adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa-tv. 6-7. §-ai azt is meghatározzák, hogy mit kell gazdasági tevékenységnek tekinteni. Ebből is látható, hogy jelenleg sem az határozza meg az áfaalanyiságot, hogy az adott jogalany jogi személynek minősül-e vagy sem, hanem hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. Emiatt a jelenlegi szabályok szerint is lehet áfaalany egy társasház, ha végez olyan tevékenységet, ami a gazdasági tevékenység fogalmába tartozik. A gazdasági társaságokkal ellentétben azonban - amelyek fogalmilag gazdasági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.A kft. adóköteles tevékenysége végzése közben sajnálatos módon kárt okozott. Az okozott kár megtérítése érdekében fizetendő összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak tekintendő. Így a káresemény, károkozás címén számlázott összeg előzetesen felszámított áfája levonható! Ezt alátámasztja az Áfa-tv. 124. §-a, ahol tételesen felsorolták azokat a beszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket, amikor az áfa nem vonható le, illetve csak részben vonható le. Ezek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla birtokában gyakorolhatja, az Áfa-tv. 153/A. §-ában megfogalmazott, a levonási jog gyakorlásának módjára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.Utóbbi főszabálya szerint a levonható adónak az aktuális adómegállapítási időszakban való érvényesítésére az adólevonási jog keletkezésének évében és az azt követő naptári évben van lehetősége az adóalanynak.Nem kötelező tehát az adó levonása a levonási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a szolgáltatás ellenértéke, amely áfaköteles, a szolgáltatás igénybe vevőjénél pedig a felszámított áfa - a kérdésben leírt módon - levonható. A számviteli előírások szerint viszont a lízingdíj (ideértve az első részletet is) a beszerzési érték törlesztőrészlete, a lízingdíjban elismert kamat pedig pénzügyi ráfordítás. A beszerzéshez kapcsolódó, le nem vonható áfa akkor része a bekerülési értéknek, ha teljes összegében le nem vonható. Ha csak részben le nem vonható, akkor viszont nem része a bekerülési értéknek, és így a felmerüléskor már az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. [Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdéséből következik.]A kérdés szerinti esetben nem beszerzéshez (az autók beszerzéséhez)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tárgyi eszköz beszerzésekor érvényesített előzetesen felszámított áfa levonása a használat ideje alatt is ténylegesen levonhatónak minősül-e, azzal, hogy amennyiben a tárgyi eszköz teljes mértékben adóköteles tevékenységet szolgál, akkor az adózót a figyelési időszakban nem terheli pótlólagos adófizetési kötelezettség.Az Áfa-tv. 120-121. §-ai rögzítik, hogy az adóalany az adólevonásra abban a mértékben jogosult, amilyen mértékben - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adólevonásra jogosító, azaz adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. A levonási jog gyakorlásának további feltétele, hogy az adott beszerzés ne szerepeljen a levonást tiltó rendelkezések körében, illetve ha ott szerepel, akkor a mentesítő rendelkezéseknek feleljen meg (Áfa-tv. 124-126. §), továbbá a beszerző adóalanynak rendelkeznie kell a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként meghatározott, levonásra jogosító megfelelő bizonylattal (Áfa-tv. 127-130. §). Az adólevonási jog az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával nyílik meg (Áfa-tv. 119. §), és egy ügylet során áthárított áfát főszabály szerint abban az időpontban lehet levonásba helyezni, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósult (Áfa-tv. 55. §).Ettől eltérően, a levonható adót a keletkezésétől számított meghatározott időn belül bármelyik adómegállapítási időszakban érvényesíteni lehet, azonban az Áfa-tv. 153/A. § (1) bekezdésének b) pontja ezt az időt 2 évben korlátozza. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított maximum 2 éven belül nem érvényesített levonható adó esetében pedig továbbra is fennmarad a levonási jog, azonban az adóalany a levonási jogát csak abban az adómegállapítási időszakában érvényesítheti, amelyben a levonási jog keletkezett [Áfa-tv. 153/A. § (3) bekezdés].Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év. A 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján pedig mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. További szabály, hogy amennyiben az ingatlan értékesítése a fentiek szerint adómentes lenne, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdése alapján az adóalany dönthet úgy is, hogy azt az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján adókötelessé teszi.Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő. A kettébontás például akkor merülhet fel, ha telken álló felépítmény az építési szabályok alapján nem minősült ingatlannak (tehát az nem volt a földdel tartósan egyesítve), ami miatt valójában egy telek (adómentes) és egy ingatlannak nem minősülő felépítmény (adóköteles) vásárlása történt.A továbbiakban - a felépítményre történő utalás alapján - abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a mostani értékesítéskor az ingatlan beépített ingatlannak minősül. Tekintettel arra, hogy a mostani értékesítéskor az ingatlan már biztosan nem tekinthető újnak (hiszen a használatbavétele óta már több mint két év eltelt), ezért ez az értékesítés alapesetben áfamentesen történhet. Erre az értékesítésre is igaz azonban, hogy amennyiben a kft. az ingatlanértékesítési tevékenységet adókötelessé tette, úgy a számlát áfa felszámításával kell kiállítania. A 2014-ben levont (visszaigényelt) áfa kezelése is attól függ, hogy a mostani értékesítés adómentesen vagy adókötelesen történik.Az Áfa-tv. 135. és 136. §-ai alapján ugyanis abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ a vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és eredménykimutatásában a középső oszlopban be kell mutatni.Tehát 2020-ban külön - 2018. évi jelzésű - főkönyvi számlákra könyvelni kell az érvénytelenítő számlákat: T 91-92, 467 - K 311, de könyvelni kell az újonnan kibocsátott, 2018. évi számlákat is: T 311 - K 91-92, 467. Ha csak névváltozás volt, akkor a 2018. évi eredmény nem változott. Nem változott a fizetendő áfa sem, ha az áfa nélküli összeg változatlan maradt. Így nem változik a 2018. évi áfafizetési kötelezettség, nincs mit önellenőrizni.Az adott esetben a számlák kibocsátása 2020-ban történt. Így az adófizetési kötelezettség megállapítása is 2020-ban van, tehát a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni. De a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni az Áfa-tv. 153/B. §-a alapján a fizetendő adó utólagos csökkentését is az eredeti számlát érvénytelenítő számla alapján. A különbözet nulla, késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget nem eredményez.Megjegyzés: Az eredeti vevő részére kiállított számla[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésére rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot. Eszerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet során új építésű lakás értékesítése történik-e, vagy pedig az 5%-os adókulcs alá nem tartozó (építési-szerelési) szolgáltatásnyújtás. A megítélés szempontjából lényeges elem, hogy az Áfa-tv. 10. § d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosult részére. A projektcég és a generálkivitelező között olyan építési-szerelési szerződés jön létre, mely tartalmát tekintve ugyan építési szolgáltatás, de az Áfa-tv. 10. § d) pontja alapján az termékértékesítésnek minősül, így arra az 5%-os adókulcs alkalmazandó.Ugyanakkor a jelen esetben a lakások vevői, illetve a generálkivitelező között önálló szerződések jönnek létre, amelyeket a generálkivitelezői (az ingatlan létrehozására irányuló) szerződéstől külön kell kezelni. Ezek az egyedi igényeket megvalósító megállapodások nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérleti díj felszámítása esetén a társaság nem lenne veszteséges stb.).Térítés nélküli használatbaadás könyvelése:- a használatba adónál:= a térítés nélküli használatbaadás bekerülési értéke egyéb ráfordítás (T 8648 - K 271, ezt megelőzően T 271 - K 582), jelen esetben ez nulla érték, mivel az építési telek után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet;= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke alapján a fizetendő áfa: T 311 - K 467, ha az átvevő nem téríti meg, akkor egyéb ráfordítás, mint elengedett követelés: T 8644 - K 467;- a használatba vevőnél:= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke mint igénybe vett szolgáltatás az egyéb bevételekkel szemben: T 522 - K 9648;= az előzetesen felszámított áfa általában levonható (az általános szabályok alkalmazandók).A térítés nélküli használatbaadás piaci értékeként (szokásos piaci árként) elfogadható az építésitelek-ingatlan helyben szokásos bérleti díja.Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó előírásokat a Tao-tv. 18. §-a tartalmazza, amelyet az adott esetben is alkalmazni kell. Az adott esetben az adózás előtti eredményt- a használatba adónál növelni kell, mert az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna;- a használatba vevőnél csökkenteni kell, mert az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követeléshez kapcsolódó sajátos utólagos csökkentését az Áfa-tv. 77. §-ának (7)-(10) bekezdése szabályozza. A (7) bekezdés közel tíz olyan követelményt sorol fel, amelyek együttes teljesülése a visszaigénylés előfeltétele. A kérdés szerinti esetben ezek teljesülését -részletes információ hiányában - nem tudjuk ellen­őrizni. A (8) bekezdés szerinti, az adósnak küldendő előzetes értesítés küldésére, kapcsolódóan a bevallás elkészítésére nincs lehetőség, mivel a cégbíróság az adott céget kényszertörlési eljárás keretében megszüntette. [A megszüntetett cég nem tud az adóhatóság felé az Áfa-tv. 153/D. §-a (2) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot tenni az általa levont áfáról.]A hivatkozott jogszabályi előírások alátámasztják következtetését,[…] részlet vége a válaszból.