3252 cikk rendezése:
1. cikk / 3252 Számla sztornója, új számla kiállítása
Kérdés: Megbízómat egy szabályosan kiállított számla sztornózására és új számla kiállítására kérte egyik ügyfele. Az indok az volt, hogy a számla befogadója (költségvetési szerv) nem teljesíthet olyan számla alapján kifizetést, amelyben a fizetési határidő már lejárt. A számla kiállítója (megbízóm) a fizetési határidő előtt, szerződés szerint kiállított számlát küldött a végzett teljesítéséről, azt a költségvetési szerv meg is kapta, és a számla csak a befogadó intézmény iktatási rendszerében történő késedelmes ügyintézés miatt került a kiegyenlítés határideje utáni időpontban az utalásra jogosultsággal rendelkező munkatárshoz. Véleményünk szerint ilyen esetben nem helyes a számla sztornója és új számla kiállítása, amelyben új fizetési határidő szerepel. Megítélésünk szerint a bizonylatkorrekció módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, mivel tartalmában és formájában is szerződés szerinti dokumentum került eredetileg kiállításra a teljesítésről, és a helyesbítés csak azért történt, mivel a számla befogadója a számviteli, pénzügyi rendszerének kötöttségére hivatkozva utólag kérte a bizonylat módosítását.
2. cikk / 3252 Vámügyintézéssel kapcsolatos tételek könyvelése
Kérdés: A bt. tárgyi eszközöket szerez be harmadik országból. A vámügyintézéssel a FedEx-et bízza meg, ami közvetlen képviselet keretében látja el, és egyetlen számlát állít ki egyrészről a vámeljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs költségekről (27% áfatartalommal), másrészről a vámhatározatban kivetett vám és áfa összegéről (az EU áfaszabályai alá nem tartozó kifizetés megnevezéssel). A vám és áfa beszedett összegét a FedEx utalja tovább a NAV-nak (a kötelezettség és a teljesítés is megjelenik a bt. adófolyószámláján). Hogyan kell könyvelni, milyen főkönyvi számlákra a FedEx számláját? Hogyan kell, kell-e könyvelni a vámhatározatot?
3. cikk / 3252 Külföldi tankolás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.
4. cikk / 3252 Energiamegtakarítás számviteli kezelése
Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
5. cikk / 3252 Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?
6. cikk / 3252 Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása
Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
7. cikk / 3252 Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel
Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
8. cikk / 3252 Visszaváltási díj áfatartalma az áfabevallásban
Kérdés: A kötelezően visszaváltási díjas (DRS) termékek visszaváltási díjának 0% az áfatartalma. Ezt a tételt hogyan kell kezelni az áfában, fel kell-e tüntetni valahol az áfabevallásban?
9. cikk / 3252 Visszaváltási díj jelölése a pénztárgépben
Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. A kérdésem az, hogy a pénztárgépben nekem is külön gyűjtőt kell létrehozni a kötelezően visszaváltási díjas termékek értékesítése esetén a visszaváltási díj jelölésére a nyugtán, vagy elég, ha egy összegben rögzítem az árat a pénztárgépben?
10. cikk / 3252 Visszaváltási díj felszámítása az étteremben
Kérdés: A kötelező visszaváltási díjjal kapcsolatban van kérdésem. Egy étterem esetében megtehetem-e azt, hogy annak sem számolom fel az 50 forintos visszaváltási díjat, aki elviszi a vizet, üdítőt stb., és ebben az esetben nem kell a pénztárgépben új forgalmi gyűjtőt sem létrehozni?
