Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

539 találat a megadott áfa tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Törlesztési moratórium - áfa kezelése

Kérdés: A kft. (belföldi áfaadóalany), melyet könyvelek, a 2019. évben vásárolt egy új személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízingszerződés alapján. Havonta kap egy számlát, melyen a tőketörlesztő rész áfás, a kamatrész adómentes tételként van feltüntetve. Ezen számlatőkerész áfatartalmának 50%-át helyezem levonásba. A Covid miatt törlesztések tekintetében moratóriumot kapott a kft., ennek ellenére (nem rendszeresen ugyan, de) befizet egy-egy törlesztőrészletet. A számla kelte a legutóbbi számla esetén (melyet a Toyota Pénzügyi Zrt. kiállított) pl. 2020. 11 hónap volt, teljesítése pedig 2020. 08. 25-e. A kft. havi áfagyakoriságú. Hogyan kezeljem ezeket a számlákat? A kft. most is befizetett egy újabb részt, várhatóan kapunk egy olyan számlát, ami 2021. februári keltezésű, teljesítése pedig a soron következő 2020. augusztusi. Önrevíziózzam a 2020. augusztusi áfát, vagy rakjam be a 2021. februári áfába levonhatóként?
Részlet a válaszból: […]nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla birtokában gyakorolhatja, az Áfa-tv. 153/A. §-ában megfogalmazott, a levonási jog gyakorlásának módjára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.Utóbbi főszabálya szerint a levonható adónak az aktuális adómegállapítási időszakban való érvényesítésére az adólevonási jog keletkezésének évében és az azt követő naptári évben van lehetősége az adóalanynak.Nem kötelező tehát az adó levonása a levonási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8471
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Le nem vonható áfa elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 4 éves futamidejű nyílt végű lízingben vett több személygépkocsit. A szerződés szerint az első részlet kiemelt részlet volt, a teljes lízingdíj 20%-a. Az első részletre felszámított áfa 50%-át a társaság levonásba helyezte, hogy az autók részbeni hivatali célú használatát igazolni tudja. A másik 50%-ot le nem vonható áfaként teljes egészében az egyéb ráfordítások közé könyvelte. Nem kellett volna az első részletre felszámított nem levonható áfát megosztani a futamidő alapján adott évre jutó ráfordítás és az aktív időbeli elhatárolás között?
Részlet a válaszból: […]a szolgáltatás ellenértéke, amely áfaköteles, a szolgáltatás igénybe vevőjénél pedig a felszámított áfa - a kérdésben leírt módon - levonható. A számviteli előírások szerint viszont a lízingdíj (ideértve az első részletet is) a beszerzési érték törlesztőrészlete, a lízingdíjban elismert kamat pedig pénzügyi ráfordítás. A beszerzéshez kapcsolódó, le nem vonható áfa akkor része a bekerülési értéknek, ha teljes összegében le nem vonható. Ha csak részben le nem vonható, akkor viszont nem része a bekerülési értéknek, és így a felmerüléskor már az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. [Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdéséből következik.]A kérdés szerinti esetben nem beszerzéshez (az autók beszerzéséhez)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8420
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszból: […]tárgyi eszköz beszerzésekor érvényesített előzetesen felszámított áfa levonása a használat ideje alatt is ténylegesen levonhatónak minősül-e, azzal, hogy amennyiben a tárgyi eszköz teljes mértékben adóköteles tevékenységet szolgál, akkor az adózót a figyelési időszakban nem terheli pótlólagos adófizetési kötelezettség.Az Áfa-tv. 120-121. §-ai rögzítik, hogy az adóalany az adólevonásra abban a mértékben jogosult, amilyen mértékben - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adólevonásra jogosító, azaz adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. A levonási jog gyakorlásának további feltétele, hogy az adott beszerzés ne szerepeljen a levonást tiltó rendelkezések körében, illetve ha ott szerepel, akkor a mentesítő rendelkezéseknek feleljen meg (Áfa-tv. 124-126. §), továbbá a beszerző adóalanynak rendelkeznie kell a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként meghatározott, levonásra jogosító megfelelő bizonylattal (Áfa-tv. 127-130. §). Az adólevonási jog az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával nyílik meg (Áfa-tv. 119. §), és egy ügylet során áthárított áfát főszabály szerint abban az időpontban lehet levonásba helyezni, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósult (Áfa-tv. 55. §).Ettől eltérően, a levonható adót a keletkezésétől számított meghatározott időn belül bármelyik adómegállapítási időszakban érvényesíteni lehet, azonban az Áfa-tv. 153/A. § (1) bekezdésének b) pontja ezt az időt 2 évben korlátozza. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított maximum 2 éven belül nem érvényesített levonható adó esetében pedig továbbra is fennmarad a levonási jog, azonban az adóalany a levonási jogát csak abban az adómegállapítási időszakában érvényesítheti, amelyben a levonási jog keletkezett [Áfa-tv. 153/A. § (3) bekezdés].Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8410
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Telek és felépítmény értékesítése

Kérdés: Egy kft. 2014-ben vásárolt egy telket a rajta levő felépítménnyel együtt. A vásárlási számla megbontva tartalmazza az áfamentes és visszaigényelhető áfa tételeket. A számlán szereplő áfaösszeget visszaigényeltük. A telek és felépítmény értékesítésre kerül. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítés az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j)-k) pontja szerint? Ha áfamentesen állítjuk ki a számlát, akkor a vásárláskor visszaigényelt áfát most vissza kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év. A 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján pedig mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. További szabály, hogy amennyiben az ingatlan értékesítése a fentiek szerint adómentes lenne, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdése alapján az adóalany dönthet úgy is, hogy azt az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján adókötelessé teszi.Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő. A kettébontás például akkor merülhet fel, ha telken álló felépítmény az építési szabályok alapján nem minősült ingatlannak (tehát az nem volt a földdel tartósan egyesítve), ami miatt valójában egy telek (adómentes) és egy ingatlannak nem minősülő felépítmény (adóköteles) vásárlása történt.A továbbiakban - a felépítményre történő utalás alapján - abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a mostani értékesítéskor az ingatlan beépített ingatlannak minősül. Tekintettel arra, hogy a mostani értékesítéskor az ingatlan már biztosan nem tekinthető újnak (hiszen a használatbavétele óta már több mint két év eltelt), ezért ez az értékesítés alapesetben áfamentesen történhet. Erre az értékesítésre is igaz azonban, hogy amennyiben a kft. az ingatlanértékesítési tevékenységet adókötelessé tette, úgy a számlát áfa felszámításával kell kiállítania. A 2014-ben levont (visszaigényelt) áfa kezelése is attól függ, hogy a mostani értékesítés adómentesen vagy adókötelesen történik.Az Áfa-tv. 135. és 136. §-ai alapján ugyanis abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ a vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8360
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Fizetendő áfa önellenőrzése

Kérdés: Társaságunk 2018. évben hibás vevő részére állított ki számlákat. Érvénytelenítő számlákat kell kiállítanunk, valamint a tényleges vevő részére új számlákat. Az érvénytelenítő, valamint az új számlákon a számlakiállítás dátuma a 2020. év, az összes többi dátum az eredeti 2018. évi számlákon szereplő dátum lesz. Jól gondoljuk, hogy a 2018. évre önellenőrizni kell a fizetendő áfát a tényleges vevő részére kiállított számlák áfatartalmával, az érvénytelenítő számlában szereplő "negatív" fizetendő áfát pedig a 2020. évi áfabevallásban vesszük figyelembe? A 2018. évre más önellenőrzési teendőnk nincs?
Részlet a válaszból: […]és eredménykimutatásában a középső oszlopban be kell mutatni.Tehát 2020-ban külön - 2018. évi jelzésű - főkönyvi számlákra könyvelni kell az érvénytelenítő számlákat: T 91-92, 467 - K 311, de könyvelni kell az újonnan kibocsátott, 2018. évi számlákat is: T 311 - K 91-92, 467. Ha csak névváltozás volt, akkor a 2018. évi eredmény nem változott. Nem változott a fizetendő áfa sem, ha az áfa nélküli összeg változatlan maradt. Így nem változik a 2018. évi áfafizetési kötelezettség, nincs mit önellenőrizni.Az adott esetben a számlák kibocsátása 2020-ban történt. Így az adófizetési kötelezettség megállapítása is 2020-ban van, tehát a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni. De a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni az Áfa-tv. 153/B. §-a alapján a fizetendő adó utólagos csökkentését is az eredeti számlát érvénytelenítő számla alapján. A különbözet nulla, késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget nem eredményez.Megjegyzés: Az eredeti vevő részére kiállított számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8345
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Új építésű ingatlannál a vevői igények áfája

Kérdés: Egy projektcég új építésű ingatlan létrehozására generálkivitelezővel kötött szerződést. Az építés folyamatban, a lakások vevőivel az építtető előszerződést kötött. A felmerülő vevői egyedi igények kielégítését (egyedi szaniterek, egyedi burkolás, egyedi nyílászárók beszerelése stb.) azonban a projektcég nem vállalja, ezért a generálkivitelező ezen munkálatok elvégzésére közvetlenül a vevőkkel köt szerződést. A generálkivitelező milyen áfakulccsal számlázza ezeket a munkálatokat a vevők felé?
Részlet a válaszból: […]szerinti, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésére rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot. Eszerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet során új építésű lakás értékesítése történik-e, vagy pedig az 5%-os adókulcs alá nem tartozó (építési-szerelési) szolgáltatásnyújtás. A megítélés szempontjából lényeges elem, hogy az Áfa-tv. 10. § d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosult részére. A projektcég és a generálkivitelező között olyan építési-szerelési szerződés jön létre, mely tartalmát tekintve ugyan építési szolgáltatás, de az Áfa-tv. 10. § d) pontja alapján az termékértékesítésnek minősül, így arra az 5%-os adókulcs alkalmazandó.Ugyanakkor a jelen esetben a lakások vevői, illetve a generálkivitelező között önálló szerződések jönnek létre, amelyeket a generálkivitelezői (az ingatlan létrehozására irányuló) szerződéstől külön kell kezelni. Ezek az egyedi igényeket megvalósító megállapodások nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8333
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszból: […]bérleti díj felszámítása esetén a társaság nem lenne veszteséges stb.).Térítés nélküli használatbaadás könyvelése:- a használatba adónál:= a térítés nélküli használatbaadás bekerülési értéke egyéb ráfordítás (T 8648 - K 271, ezt megelőzően T 271 - K 582), jelen esetben ez nulla érték, mivel az építési telek után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet;= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke alapján a fizetendő áfa: T 311 - K 467, ha az átvevő nem téríti meg, akkor egyéb ráfordítás, mint elengedett követelés: T 8644 - K 467;- a használatba vevőnél:= a térítés nélküli használatbaadás piaci értéke mint igénybe vett szolgáltatás az egyéb bevételekkel szemben: T 522 - K 9648;= az előzetesen felszámított áfa általában levonható (az általános szabályok alkalmazandók).A térítés nélküli használatbaadás piaci értékeként (szokásos piaci árként) elfogadható az építésitelek-ingatlan helyben szokásos bérleti díja.Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó előírásokat a Tao-tv. 18. §-a tartalmazza, amelyet az adott esetben is alkalmazni kell. Az adott esetben az adózás előtti eredményt- a használatba adónál növelni kell, mert az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna;- a használatba vevőnél csökkenteni kell, mert az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8328
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Megszüntetett társasággal szembeni követelés áfája

Kérdés: Cégünk 2017. évben keletkezett követelést tart nyilván egy olyan céggel szemben, amelyet 2018 novemberében a cégbíróság kényszertörlési eljárás keretében megszüntetett. A társaság - a kényszertörléssel egy időben eltiltott - képviselője ellen feljelentést tettünk, amelyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk a követelés áfáját behajthatatlan követelés okán visszaigényelni, azonban - értelmezésem alapján - erre a cég törölt adószáma miatt nincs módunk. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. idevágó rendelkezéseit, mely szerint a kényszertörléssel megszüntetett céggel szembeni követelés esetében nincs lehetőség a behajthatatlan követelés elszámolására.
Részlet a válaszból: […]követeléshez kapcsolódó sajátos utólagos csökkentését az Áfa-tv. 77. §-ának (7)-(10) bekezdése szabályozza. A (7) bekezdés közel tíz olyan követelményt sorol fel, amelyek együttes teljesülése a visszaigénylés előfeltétele. A kérdés szerinti esetben ezek teljesülését -részletes információ hiányában - nem tudjuk ellen­őrizni. A (8) bekezdés szerinti, az adósnak küldendő előzetes értesítés küldésére, kapcsolódóan a bevallás elkészítésére nincs lehetőség, mivel a cégbíróság az adott céget kényszertörlési eljárás keretében megszüntette. [A megszüntetett cég nem tud az adóhatóság felé az Áfa-tv. 153/D. §-a (2) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot tenni az általa levont áfáról.]A hivatkozott jogszabályi előírások alátámasztják következtetését,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8325
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Behajthatatlan követelés visszatérített áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
Részlet a válaszból: […]behajthatatlan követelés még szerepel a nyilvántartásban (a vonatkozó számviteli előírások szerint ez nem lehetséges, mert a behajthatatlan követelés már nem szerepelhet a könyvekben!), akkor először azt ki kell vezetni: az elszámolt értékvesztéssel csökkenteni a követelés eredeti értékét: T 315 - K 311, majd egyéb ráfordításként elszámolni a még le nem írt követelést: T 8691 - K 311. A pénzügyileg rendezett visszatérített áfát külön tételben egyéb bevételként kell kimutatni: T 384 - K 9699.Meg kell jegyezni, az áfa visszatérítése történhet úgy is, hogy a fizetendő áfát csökkentik: T 467 - K 9699, vagy az előzetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8300
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Régi, felújított épület értékesítésének áfája

Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?
Részlet a válaszból: […]beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése a kivételként felsoroltak kivételével. A kft. élt az adókötelessé tétel 88. § szerinti lehetőségével, így a kérdés szerinti ingatlan értékesítése fordítottan adózik. Ezen kijelentés helytállóságához azonban vizsgálni kell, hogy a törvényben rögzített kivételek teljesülnek-e vagy sem.Az első rendeltetésszerű használatbavétel biztosan megtörtént már, közel 90 éve létezik és használják az épületet, függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatbavételhez szükséges engedély rendelkezésre áll-e. (A kérdésből nem derül ki, mikor volt az épület felújítása, mikor történt a hozzáépítés, feltételezhetően 2 évnél hosszabb időtartam telt el azóta, és ezek ténye, legalább a hozzáépítés az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.)Az első rendeltetésszerű használatbavételt két szempontból indokolt vizsgálni, az egyik az épület megépítésének időszaka (az 1930-as évek), a másik a hozzáépítés, felújítás időszaka. Az első időszakhoz kapcsolódóan vélelmezhetjük, hogy volt használatbavételi engedély, tehát nem tartozik a kivételek közé. A második[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8266
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést