Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. július 10-én (308. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6364

[…] azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.A behajtási költségátalány számviteli elszámolása az Szt. előírásaiból egyértelműen következik. Úgy, mint a késedelmi kamatot, azaz– a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt a jogosulttal szembeni kötelezettségként elő kell írni az egyéb ráfordítások közötti elszámolással (T 8632 – K 479);– a jogosultnál viszont csak akkor lehet könyvelni, ha a behajtási költségátalánynak megfelelő pénzösszeg hozzá megérkezett (T 384 – K 9632), illetve ha a következő üzleti évben, de legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett (fizetett a kötelezett) (T 391 – K 9632).Az új Ptk. hivatkozott előírásainak jogi értelmezése szerint a jogosultság elválik az igény érvényesítésétől, ez utóbbira a jogosultnak nincs jogszabályi kötelezettsége. A behajtási költségátalány vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az új Ptk. "köteles megfizetni" fordulata a behajtási költségátalány vonatkozásában sem teszi kötelezővé, hogy azt a jogosult érvényesítse. Ezen értelmezés alapján tehát a jogosult eltekinthet a behajtási költségátalány érvényesítésétől, és erről – a kötelezettség keletkezését követően – írásban nyilatkozik a kötelezett felé.A jogosultnak azon nyilatkozata alapján, mely szerint eltekint a behajtási költségátalány érvényesítésétől, a kötelezett helyesbíti a könyvelését (T 479 – K 8632), mivel nem elengedett kötelezettségről van szó. A jogosultnál, mivel pénzügyi rendezés nem volt, nincs könyvelési feladat.A behajtási költségátalány ellenében – a jogosult, vagy­is a szerződést elszenvedő fél – teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem értelmezhető, ezért az Áfa-tv. […]