Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott behajtási átalány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Késedelmi kamat szabályozása

Kérdés: A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos elszámolások a szabályozás módosulásával tisztázódtak. Mi a helyzet a késedelmi kamattal?
Részlet a válaszból: […]ráfordításkénti elszámolással könyvelni is kell, mint a jogosulttal szembeni kötelezettséget. A késedelmi kamat a késedelembe esés időpontjától a megfizetés időpontjáig terjedő időszak, a hivatkozott előírás úgy értendő, hogy a késedelembe esés napjától a mérlegfordulónapig terjedő időszakra is el kell számolni a késedelmi kamatot a kötelezettséggel szemben, ha a tartozást a mérlegfordulónapig nem fizették meg.A késedelmi kamat esetében nincs lehetőség arra, hogy a vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7007
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Behajtási költségátalány - törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszból: […]való lemondást nem kellett könyvelnie, de nyilatkozattal le kellett mondania arról. A NAV-tájékoztató szerint ugyanis a jogosultnak azt követően kell kifejezett nyilatkozattal lemondania a behajtási költségátalányról, amikor azt a kötelezett már kötelezettségként kimutatta, de a jogosult részére még nem utalta át. A NAV-tájékoztató alapján, az azt követőknél megindult egy levelezési dömping, a számviteli elszámolás megfelelő bizonylati alátámasztására. Célszerűnek az látszott, ha a kötelezett akkor, amikor a behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként elszámolta, a jogosulttal szembeni kötelezettségként kimutatta, erről a tényről és az ezzel összefüggő adatokról tájékoztatja a jogosultat. A jogosult pedig ezen tájékoztató alapján - figyelemmel arra is, hogy a tájékoztató szerinti behajtási költségátalány hozzá még nem érkezett meg - kifejezett nyilatkozatot tesz írásban, amelyben a konkrét (adott) behajtási költségátalány összegéről lemond.A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 2016. március 25-én lépett hatályba. Mint a kérdező is utalt rá, ez a törvény a behajtási költségátalány fizetésére akkor kötelezi a kötelezettet, ha a behajtási költségátalányt a jogosult igényli. A törvény 5. §-a szerint a törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani.És mi legyen a hatálybalépést megelőző napon, illetve a 2015. december 31-én fennálló fizetési késedelmek esetében?A legegyszerűbb eset, ha a NAV-tájékoztató szerint jártak el, és a kötelezett rendelkezik a jogosult lemondó nyilatkozatával. Ez esetben ugyanis a kötelezett a késedelembeesés időpontjával ugyan kimutatta a 40 eurónak megfelelő összegű kötelezettséget a jogosulttal szemben, elszámolta egyéb ráfordításként, de még ugyanezen elszámolási időszakon belül - a jogosult lemondó nyilatkozata birtokában - könyvelte azt elengedett kötelezettségként is a rendkívüli bevételekkel szemben. (A jogosultnak ezzel kapcsolatosan könyvelési feladata nem volt!)Ha a jogosult nem adott lemondó nyilatkozatot, a kötelezett viszont kimutatta a behajtási költségátalányt kötelezettségként, elszámolta az egyéb ráfordítások között, akkor egyrészt a már hivatkozott 5. §, másrészt az Szt. 177. §-ának (56) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vállalkozó a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott, behajtási költségátalányból származó kötelezettséget - ha azt ezen időpontig a jogosult nem követelte tőle - az egyéb bevételekkel szemben megszünteti. Ebből az következik, hogy a 2015. december 31-én a behajtási költségátalány miatt kimutatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6964
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
Részlet a válaszból: […]százalékát meghaladó pénzeszközt, akkor az átalakulás kedvezményezettnek minősülhet. Nem zárja ki a kedvezményezett átalakulássá minősítést az sem, ha csökken a jegyzett tőke az átalakulás keretében [Tao-tv. 4. §-ának 23/a) pontja].2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint a belföldi ingatlannal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét megszerzése akkor illetékköteles, haa) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát [Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja és (4) bekezdése].Abban az esetben tehát, ha a 74 százalék és az 1 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező magánszemélyek (legyen X és Y) között fennáll az a) pontban felsorolt viszony, akkor illetékkötelezettség keletkezik, akkor, amikor X részesedése 74 százalékra nő.Az offshore[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6720
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszból: […]saját vagyonukból, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. A társasági szerződésben ilyenkor is meg kell határozni a törzstőke és a törzsbetétek összegét, de azt a tagoknak nem kell megfizetniük a társaság részére, hanem a társaság eredményes működése során megtermelt nyereségből lehet megteremteni a fedezetét. (Az indokolás a garanciális szabályok kapcsán visszatartott nyereségről szól!)Az új Ptk. előírásának és a kapcsolódó indokolásának összeolvasásából, együttértelmezéséből az következik, hogy a tagok számára a felkínált lehetőség mindenképpen előnyökkel jár, különösen annak ismeretében, hogy a törzstőkét 2016. március 15-e előtt 3 millió forintra fel kell emelni. De hogyan kell elszámolni?Az új Ptk. nem tartalmaz elszámolási szabályt. Sőt a számviteli törvény 2015. évi módosítása sem. Így a jogalkalmazónak kell az új Ptk. hivatkozott előírását a jogalkotó elképzeléseinek megfelelően értelmeznie!Az indokolás szerinti "a társaság felosztható nyereségéből fedezzék", továbbá az új Ptk. szerinti "a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség" szövegrészek nem értelmezhetők másként, a "nyereség" csak az adózott eredmény lehet, és az az eredményfelosztás során csökkenti a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét. A kérdés csak az lehet, hogy közvetlenül vagy közvetett módon?Mivel az adózott eredményből rendezett befizetés a tagok helyett történik, így az a tagok befizetéseként kezelendő. Ha viszont a tagok befizetése, akkor "az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség" csak úgy értelmezhető, hogy azt először osztalékként kell elszámolni (T 493 - K 4792), majd az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás levonása után (T 4792 - K 462, 463-10) a különbözet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összeget fogja csökkenteni (T 4792 - K 355). Ez esetben a magánszemély tulajdonosok a nekik járó osztalékot "fizették be" a társasághoz törzsbetéteik arányában, csökkentették a jegyzett, de még be nem fizetett tőke miatti kötelezettségüket, így a törzsbetéteik szerzési értéke is nő az így "befizetett" összeggel.A leírtak bemutatását a következő példával szemléltetjük:A kft.-t három magánszemély alapítja 1-1 millió forint értékű törzsbetéttel. A törzstőke 3 millió forint, amelynek az egésze pénzbeli vagyoni hozzájárulás, amelyből a tagok tagonként 200-200 ezer forintot a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a társaság rendelkezésére bocsátottak. A társasági szerződésben úgy rendelkeztek, hogy élnek az új Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a különbözetet, két üzleti évet követően a nyereségből rendezik, vállalják a Ptk.-ban előírt - ezzel kapcsolatos - követelményeket. Könyvelési tételek a kft.-nél:- a tagok által - a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt (a cégnyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6719
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszból: […]kell elszámolni azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.Mivel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás bármilyen - a mérlegben kimutatható - eszköz lehet (pénzeszköz kivételével), az eszköz értékesítésekor a piaci értéket indokolt (a taggyűlési határozatban rögzíteni) érvényesíteni, és indokolt esetben az áfát is fel kell számítani, a pótbefizetésként átadott (esetenként számlázott) eszközök könyvelése:- piaci értéken: T 31-36 - K 91-92, 96, 97, 467;- könyv szerinti értéken: T 81-83, 86, 87 - K 1,2,3;- a követelés összegével az eredménytartalékot kell csökkenteni: T 413 - K 31-36.Itt kell megjegyezni, abban az esetben, ha az áfát is fel kell számítani, nem indokolt a követelés teljes összegével csökkenteni az eredménytartalékot, mivel az áfát a pótbefizetésre kötelezettnek be kell fizetnie, a pótbefizetéssel megsegített társaságnak pedig meg kell fizetnie, de ezt - jellemzően - levonásba helyezheti.Pótbefizetésként kapott nem pénzbeli eszközök lekötött tartalékba helyezése [az Szt.-ben külön előírás nincs, valójában az előzőekből következik].A gazdasági társaságnál a pótbefizetésként kapott nem pénzbeli eszközöket a pótbefizetést teljesítő (a tag) számlája (egyéb bizonylata) alapján eszközbeszerzést kell elsődlegesen- piaci értéken (a taggyűlési határozatban rögzített értéken) elszámolni: T 1,2,3,466 - K 454;- majd a pótbefizetésként elfogadott összegben: T 454 - K 414.Nem indokolt pótbefizetésként számításba venni az előzetesen felszámított, levonható áfát.Figyelem! A pótbefizetésként átadott/átvett nem pénzbeli eszköz piaci értéke eltérhet a taggyűlési határozatban rögzített értéktől. Ez esetben a különbözetet (a felszámított áfával) pénzügyileg külön kell rendezni. (A taggyűlési határozatban rögzített érték nem lehet több, mint a nem pénzbeli eszköz piaci értéke.)A pótbefizetés visszafizetésének elszámolása a pótbefizetéssel megsegítettnél [Szt. 38. §-ának (10) bekezdése]:Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egy­idejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben a lekötött tartalékot kell csökkenteni.Mivel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás bármilyen - a mérlegben kimutatható - eszköz lehet (pénz­eszköz kivételével), az eszköz értékesítésekor a piaci (a taggyűlési határozatban rögzített) értéket indokolt érvényesíteni, esetenként az áfát is fel kell számítani, a pótbefizetés visszafizetéseként átadott (esetenként számlázott) eszközök könyvelése:- piaci értéken: T 31-36 - K 91-92, 96, 97, 467;- könyv szerinti értéken: T 81-83, 86, 87 - K 1, 2, 3;- a követelés összegével a lekötött tartalékot kell csökkenteni: T 414 - K 31-36.Itt is meg kell jegyezni, abban az esetben, ha az áfát fel kell számítani, csak a fizetendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6717
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Behajtási költségátalány számlakésedelem, kompenzálás esetén

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?
Részlet a válaszból: […]meghatározniuk. A szerződésben történő meghatározásból az is következik, hogy a pénzfizetésre kötelezett (a vevő) már a szerződés teljesítése előtt ismeri azt az időpontot, amikor a jogosult (a szállító) részére fizetnie kell, függetlenül attól, hogy hozzá megérkezett-e a szállító számlája.A hivatkozott előírás alapján, ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Tehát csak abban az esetben szükséges igazolni a számla kézhezvételét, ha a szerződésben - az általános gyakorlattól eltérően - a fizetési határidőt (a pénztartozás teljesítésének idejét) nem határozták meg.A törvény rendelkezik arról is, hogy mikor kell a jogosult szerződés szerinti teljesítésétől számítani a fizetési határidőt. A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha- a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;- nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja, vagy- a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.A leírtakból következően helytelen gyakorlatot tükröz a kérdés, mely szerint a számla a fizetési határidő letelte után érkezik. Természetesen ez esetben a kötelezett fizetési késedelembe esik, és behajtási költség­átalány fizetésére kötelezett. Az új Ptk. diszpozitív elő­írásainak figyelembevétele mellett azonban ez elkerülhető, ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének időpontját körültekintően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6515
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését - azaz 2014. március 15-ét - követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszból: […]Ebből következik a válasz a kérdésére, a behajtási költségátalányt valójában nem 2014. január 1-jétől, hanem már 2013. július 1-jétől alkalmazni kell.Az 1959. évi IV. törvény (korábbi Ptk.) 2013. július 1-jétől hatályos 301/A. §-ának (3) bekezdése szerint: "Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább negyven eurónak az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis."A 6449. számú kérdésre adott válaszban csupán[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6498
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Behajtási költségátalányról lemondás

Kérdés:

A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?

Részlet a válaszból: […]rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költség­átalányról való lemondást nem kell könyvelnie. Az új Ptk. szerint (de az előtte hatályos Ptk. szerint is), ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. Ebből az előírásból egyértelműen következik, hogy a kötelezettnek (például a vevőnek) a fizetésikésedelembe-esés napján tételesen könyvelnie kell a behajtási költségátalány miatti tartozásának a forintösszegét (T 8632 - K 479), függetlenül attól, hogy azt a jogosult (a szállító) kéri-e vagy sem. A Ptk. előírását megszegve járt el az a kötelezett, amelyik a 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását. (A jogalkotó nyilvánvaló szándéka az volt, hogy a kötelezett ezen kötelezettségét a késedelembe esés napjával pénzügyileg is rendezze, függetlenül a pénztartozása rendezésétől!) A jogosult számára a behajtási költségátalány esedékességét, nagyságát ismertté tette a Ptk. vonatkozó elő­írása. Így a kötelezettet nem terheli az a feladat, hogy a jogosultat a behajtási költségátalányról tájékoztassa. A NAV-tájékoztató szerint a jogosultnak azt követően kellene kifejezett nyilatkozattal lemondania a behajtási költségátalányról, amikor azt a kötelezett már kötelezettségként kimutatta, de a jogosult részére még nem utalta át. Mivel a jogosult a nyilatkozattal - könyveiben ki nem mutatott - követeléséről mond le, ennek a nyilatkozatnak a számviteli bizonylatokkal szembeni követelményeknek kell megfelelnie. Ezért azt csak írásban teheti meg a jogosult és behajtási költségátalányonként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6449
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszból: […]vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.A behajtási költségátalány számviteli elszámolása az Szt. előírásaiból egyértelműen következik. Úgy, mint a késedelmi kamatot, azaz- a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt a jogosulttal szembeni kötelezettségként elő kell írni az egyéb ráfordítások közötti elszámolással (T 8632 - K 479);- a jogosultnál viszont csak akkor lehet könyvelni, ha a behajtási költségátalánynak megfelelő pénzösszeg hozzá megérkezett (T 384 - K 9632), illetve ha a következő üzleti évben, de legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett (fizetett a kötelezett) (T 391 - K 9632).Az új Ptk. hivatkozott előírásainak jogi értelmezése szerint a jogosultság elválik az igény érvényesítésétől, ez utóbbira a jogosultnak nincs jogszabályi kötelezettsége. A behajtási költségátalány vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az új Ptk. "köteles megfizetni" fordulata a behajtási költségátalány vonatkozásában sem teszi kötelezővé, hogy azt a jogosult érvényesítse. Ezen értelmezés alapján tehát a jogosult eltekinthet a behajtási költségátalány érvényesítésétől, és erről - a kötelezettség keletkezését követően - írásban nyilatkozik a kötelezett felé.A jogosultnak azon nyilatkozata alapján, mely szerint eltekint a behajtási költségátalány érvényesítésétől, a kötelezett helyesbíti a könyvelését (T 479 - K 8632), mivel nem elengedett kötelezettségről van szó. A jogosultnál, mivel pénzügyi rendezés nem volt, nincs könyvelési feladat.A behajtási költségátalány ellenében - a jogosult, vagy­is a szerződést elszenvedő fél - teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem értelmezhető, ezért az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6364
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszból: […]idejét (a fizetési határidőt) indokolt meghatározni. Ha nem határozták meg, akkor a Ptk. 292/A. §-ának (1) bekezdése szerint a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a pénztartozását (a számla szerinti ellenértéket) a fizetési határidő leteltéig nem egyenlítette ki.Ha feltételezzük, hogy egy szerződés alapján egy időben csak egy számla kerül kibocsátásra, amelyen a fizetési határidőt egyértelműen rögzítik, és a kötelezett (az adós) ezen fizetési határidőn belül tartozását nem rendezte, akkor késedelembe esett, a jogosult köteles őt felszólítani, a fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni. Véleményünk szerint behajtási ügyletenként indokolt a 40 eurós behajtási költségátalányt kérni, és a kötelezettnek a jogosult részére megfizetni. Normál körülmények között ugyanazon szerződéssel kapcsolatosan kibocsátott számlák szerinti fizetési határidő különböző időpontokban, egymás után teljesül, így a kötelezett késedelembe esése valójában számlánként eltérő időpontban lesz, a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként indokolt megfizetni.Ha viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6121
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: