Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak hiányosak. A leglényegesebb elem abban nem szerepel, nevezetesen az, hogy a cég milyen tartalmú követelése tárgyában hozott a bíróság jogerős ítéletet, azaz mit kell a megítélt tőkén érteni? Így többféle változat lehetséges, amelyből néhányat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Különböző díjak továbbhárítása

Kérdés: Egyik vevőnk nem fizette ki a számlatartozását. Társaságunk felszámolási eljárást kezdeményezett. Ezzel kapcsolatosan felmerült ügyvédi díj, felszámolási illeték és felszámolási közzétételi díj. Ezt követően a vevő megfizette számlatartozását, a késedelmi kamatot, a behajtási költségátalányt, továbbá a felmerült ügyvédi díjat, felszámolási illetéket és felszámolási közzétételi díjat. A felmerült és megfizetett - előbbiek szerinti - költségekről kell-e társaságunknak számlát kiállítania, ha igen, az áfát fel kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. A kérdés szerinti ügyvédi díj, a megfizetett felszámolási illeték, felszámolási közzétételi díj olyan tételek, amelyek a nem fizető vevővel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Késedelmi kamat szabályozása

Kérdés: A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos elszámolások a szabályozás módosulásával tisztázódtak. Mi a helyzet a késedelmi kamattal?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamat elszámolását nem befolyásolja a költségátalánnyal kapcsolatos változás. A késedelmi kamatot a késedelembe esőnek - a jogosult külön felszólítása nélkül - a késedelembe esés napjával meg kell határozni, és egyéb ráfordításkénti elszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Behajtási költségátalány - törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek különböző számaiban az új Ptk. hatálybalépésétől kezdődően foglalkoztunk a behajtási költségátalány elszámolásának kérdésével. Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésével előírtak a kötelezettet arra kényszerítették, hogy könyvelnie kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Behajtási költségátalány nem forintban vezetett könyvvezetés esetén

Kérdés: A 40 euró alapján meghatározott forintösszeget hogyan kell értelmezni eurós, illetve USD-s könyvvezetés esetén? A törvényszöveg szó szerint forintösszegről szól, nem pedig könyvelési alapdevizáról. Helyesen járunk-e el, ha euróban történő könyvvezetés esetén 40 eurót rögzítünk? USD-ben történő könyvvezetés esetén mi a helyes eljárás? Átszámítani a 40 eurót forintra, majd onnan USD-re?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Behajtási költségátalány beszámítása

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Behajtási költségátalány jóváíró (sztornó-) számlák esetén

Kérdés: Jóváíró (sztornó-) számlák esetében, ha a jóváíró számlához pénzforgalom kötődik, kalkulálni kell a behajtási költségátalánnyal, ha a visszafizetés késedelembe esik?
Részlet a válaszából: […] Helyesbítő (jóváíró) számla esetén, ha az eredeti számlát pénzügyileg rendezték, nyilvánvalóan a helyesbítő számlához is pénzforgalom kapcsolódik. Ez esetben is van fizetésre kötelezett, aki (amely) késedelembe esik (eshet), és ebből következően alkalmazandó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:183. §-a - a Gt. szabályaitól eltérően - lehetőséget adott arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénz­eszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Az így átadásra kerülő eszközöknek azonban apportképesnek kell lenniük.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamennyi tag a pénzbetétek felénél kisebb összeget köteles fizetni, vagy- a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
1
2
3