Késedelmi kamatról lemondás
Kérdés
A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. október 9-én (313. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6441
[…] dönthetnek, de annak mértéke nulla nem lehet. A késedelmi kamat a pénztartozás teljesítésének időtartamára, a késedelemmel érintett naptári napokra fizetendő. Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján fizetendő behajtási költségátalány a késedelembe esés napjától esedékes, függetlenül a késedelem időtartamától, a fizetendő késedelmi kamat mértékétől, a tényleges teljesítéstől. A behajtási költségátalány és a késedelmi kamat alapvetően eltér – részben az esedékessége időpontjában (a behajtási költségátalány a késedelembe esés napján, a késedelmi kamat a kötelezett tényleges fizetésekor); – részben a mértékében (a behajtási költségátalány legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, a késedelmi kamat a késedelem időtartamának és szerződésben foglalt mértékének függvényében változó összeg); – a kötelezettnél történő egyéb ráfordításkénti elszámolásában (a behajtási költségátalányt a késedelembe eséskor, a késedelmi kamatot a pénztartozás rendezésekor, illetve a mérleg-fordulónapi tételek között). Nincs eltérés abban, hogy a jogosult a behajtási költségátalányt is, a késedelmi kamatot is csak akkor számolhatja el az egyéb bevételek között, ha a kötelezett azt pénzügyileg rendezte. Sem a behajtási költségátalány, sem a késedelmi kamat a jogosultnál a kötelezettel szembeni követelésként nem mutatható ki. Megjegyzés: a kérdésben hivatkozott NAV-tájékoztató címe: A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése. A tájékoztató valójában a behajtási költségátalány bevezetésével okozott problémát igyekszik a végrehajtók számára kedvező módon feloldani úgy, hogy az új Ptk. ezen rendelkezése nem módosult. Ezek után a kérdésre a válasz: A behajtási költségátalányt a kötelezett a fizetési késedelembe esés napján köteles a könyveiben rögzíteni egyéb ráfordításkénti elszámolással (T 8632 – K 479). A késedelmi kamatot a késedelembe esés napján még nem lehet könyvelni, annak összege még nem ismert. A jogosult a behajtási költségátalányt csak akkor könyvelheti, ha azt a kötelezett […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. október 9-én (313. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6441
[…] dönthetnek, de annak mértéke nulla nem lehet. A késedelmi kamat a pénztartozás teljesítésének időtartamára, a késedelemmel érintett naptári napokra fizetendő. Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján fizetendő behajtási költségátalány a késedelembe esés napjától esedékes, függetlenül a késedelem időtartamától, a fizetendő késedelmi kamat mértékétől, a tényleges teljesítéstől. A behajtási költségátalány és a késedelmi kamat alapvetően eltér – részben az esedékessége időpontjában (a behajtási költségátalány a késedelembe esés napján, a késedelmi kamat a kötelezett tényleges fizetésekor); – részben a mértékében (a behajtási költségátalány legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, a késedelmi kamat a késedelem időtartamának és szerződésben foglalt mértékének függvényében változó összeg); – a kötelezettnél történő egyéb ráfordításkénti elszámolásában (a behajtási költségátalányt a késedelembe eséskor, a késedelmi kamatot a pénztartozás rendezésekor, illetve a mérleg-fordulónapi tételek között). Nincs eltérés abban, hogy a jogosult a behajtási költségátalányt is, a késedelmi kamatot is csak akkor számolhatja el az egyéb bevételek között, ha a kötelezett azt pénzügyileg rendezte. Sem a behajtási költségátalány, sem a késedelmi kamat a jogosultnál a kötelezettel szembeni követelésként nem mutatható ki. Megjegyzés: a kérdésben hivatkozott NAV-tájékoztató címe: A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése. A tájékoztató valójában a behajtási költségátalány bevezetésével okozott problémát igyekszik a végrehajtók számára kedvező módon feloldani úgy, hogy az új Ptk. ezen rendelkezése nem módosult. Ezek után a kérdésre a válasz: A behajtási költségátalányt a kötelezett a fizetési késedelembe esés napján köteles a könyveiben rögzíteni egyéb ráfordításkénti elszámolással (T 8632 – K 479). A késedelmi kamatot a késedelembe esés napján még nem lehet könyvelni, annak összege még nem ismert. A jogosult a behajtási költségátalányt csak akkor könyvelheti, ha azt a kötelezett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
