Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. október 9-én (313. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6443

[…] osztalékelőleg maximális összegének meghatározásáról rendelkezik. Könyvelni az osztalékelőleg tényleges kifizetését kell követelésként a tagokkal szemben, valamint a pénzeszközcsökkenést, és az osztalékelőleget terhelő személyi jövedelem­adót a bevallással egyezően (T 355 – K 381, 462). Így kell eljárni 2014-ben is!Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése valójában a jóváhagyható osztalék legmagasabb összegének meghatározásáról rendelkezik (bár fizethető osztalékról szól). E szerint a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A legfőbb szervnek kell eldöntenie, hogy az így meghatározott összeg egészét vagy annak csak egy részét hagyja jóvá osztalékként. A jóváhagyott osztalékot a tulajdonosokkal (a tagokkal) szembeni kötelezettségként kell előírni (T 493 – K 4792).Az adózott eredmény felosztásáról, osztalék jóváhagyásáról csak az üzleti évről készült számviteli beszámoló elfogadásakor lehet dönteni, az osztalék tényleges kifizetéséről csak ezt követően lehet, akár évekkel később is. Az osztalék tényleges kifizetésekor kell megállapítani a magánszemély tulajdonosokat terhelő személyi jövedelemadót, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) be­kezdésének c) pontja alapján fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (a hozzájárulás-fizetési felső határig), a jóváhagyott osztalékból levonni, és az Art. szerint bevallani (T 4792 – K 462, 463-10, 381).Korlátolt felelősségű társaságnálAz osztalékelőlegre vonatkozóan az új Ptk. alapvetően a Gt.-ben előírtakhoz hasonlóan szabályoz, de elmaradt a számviteli törvényre való hivatkozás, nemcsak a beszámolónál, a közbenső mérlegnél, de a helyesbített saját tőkénél is.Az új előírás szerint a taggyűlés két, egymást követő számviteli beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;– a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.Az osztalékelőlegnél az új Ptk.-ban nem feltétel, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha az osztalékfizetésnek nem lenne jogszabályi lehetősége. Az új Ptk. azonban rögzíti – nem a feltételek között -, ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves (nyilvánvalóan egyszerűsített éves) beszámolóból az állapítható meg, hogy az osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.Idetartozóan az új Ptk. általános szabályként rögzíti, semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az új Ptk.-ban foglaltaknál a tagra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.Az új Ptk. nem említi az osztalékelőlegnél az ún. hat hónapos szabályt, mely szerint a beszámoló mérlege, a közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapon belül felhasználható a feltételek teljesülésének dokumentálására. Az új Ptk. előírásából az következik, hogy csak közbenső mérleg alapján fizethető osztalék­előleg, és az esetleges többszöri osztalékelőleg-fizetést külön-külön közbenső mérleggel kell alátámasztani.Az új Ptk. szabályai mellett azonban tekintettel kell lenni az Szt. 39. §-a (4) bekezdése szerinti előírásra is, mely szerint osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ezzel valójában az osztalék­előleg maximális összege kerül meghatározásra. Könyvelni kell az osztalékelőleg tényleges kifizetését a tagokkal szembeni követelésként, továbbá magánszemély tulajdonosoknál az osztalékelőleget terhelő személyi jövedelemadót a bevallással egyezően. (T 355 – K 381, 462).Osztalékra az új Ptk. szerint az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló […]