Reklámújság összeállítása
Kérdés
Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, s reklámújságjában jeleníti meg azokat az árukat, amelyeket forgalmaz. Összeállítjuk a reklámújságban szereplő termékek listáját, fotóját, a nyomdai előkészítéssel és a nyomdai munkával, továbbá a terjesztéssel azonban más-más vállalkozást bízunk meg. Ezen túlmenően egyes beszállítóktól marketing-hozzájárulást kérünk, melynek ellenében a beszállító termékét a reklámújságban kiemelt helyen szerepeltetjük. Ebben az esetben a reklámújság terjesztőjét vagy társaságunkat terheli reklámadó-kötelezettség? Ha társaságunk a reklámadó alanya, akkor mi képezi az adó alapját?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. január 29-én (319. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6535
[…] reklámozó vagy annak alkalmazottjai, hanem általuk megbízottak (a nyomdai munkákkal, valamint a terjesztéssel megbízott társaságok) gyártják le, illetve juttatják el a címzetthez, azaz a potenciális vásárlókhoz. Ilyen esetben ugyanis ezen megbízottak a reklámozó nevében, illetve megbízása alapján járnak el, azaz nem minősülnek tőle független reklámközzétevőnek. A nyomtatott anyag közzétételéről szóló döntést a reklámújságot megjelentető társaság hozza meg.A fentieket összefoglalva, a reklámújságot terjesztő társaság nem tekinthető az Rtv. vonatkozásában reklámközzétevőnek, így sem adóbevallási, sem adófizetési, sem pedig az Rtv. 3. §-a (3) bekezdésében említett nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn. A konkrét esetben a társaság minősül reklámközzétevőnek, a reklámadó-kötelezettség őt terheli.A társaság az általa kiadott (közzétett) reklámújságban egyrészt a saját termékeit reklámozza, másrészt pedig olyan termékeket is szerepeltet, amelyek népszerűsítéséért a beszállítója – a köztük fennálló szerződéses jogviszony alapján – ún. "marketing-hozzájárulást" fizet. Más szóval a hirdetési felület (reklámújság, hirdetési újság vagy szórólap) nemcsak saját célú reklámot, hanem "idegen" reklámot is tartalmaz. Ez pedig – értelemszerűen – azt is jelenti, hogy ez utóbbi reklámok esetében a közzétevő társaság idegen reklám közzétevőjének minősül, így a beszállítóitól (vagyis a reklámozóktól) a reklámmegjelenítésért kapott árbevétel (a marketing-hozzájárulás összege vagy annak egy része) esetében reklámadóalapot képez. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról a körülményről, hogy a hirdetési újságban megjelenő termék legalább annyira a bolt, mint amennyire a gyártó (beszállító) terméke. Ha pedig a beszállító a terméke megjelenéséért ellenértéket térít a kérdésben említett társaságnak, akkor egyben reklámközzétételt valósít meg.Tehát amennyiben a kérdésben említett társaság olyan reklámújságot vagy szóróanyagot, szórólapot tesz közé, amelyben olyan általa értékesített terméket is népszerűsít, amelynek a reklámújságban történő elhelyezéséért a terméket beszállítótól (pl. a gyártótól) bármilyen jogcímen ellenértéket, hozzájárulást kap, akkor ezen reklámújság megjelenítéséhez kétféle jogcímen is kapcsolódik reklámadóalap. Egyrészt saját célú reklám közzététele okán adóalapot képez a társaságnak a prospektus közzétételéhez kapcsolódó valamennyi közvetlen […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. január 29-én (319. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6535
[…] reklámozó vagy annak alkalmazottjai, hanem általuk megbízottak (a nyomdai munkákkal, valamint a terjesztéssel megbízott társaságok) gyártják le, illetve juttatják el a címzetthez, azaz a potenciális vásárlókhoz. Ilyen esetben ugyanis ezen megbízottak a reklámozó nevében, illetve megbízása alapján járnak el, azaz nem minősülnek tőle független reklámközzétevőnek. A nyomtatott anyag közzétételéről szóló döntést a reklámújságot megjelentető társaság hozza meg.A fentieket összefoglalva, a reklámújságot terjesztő társaság nem tekinthető az Rtv. vonatkozásában reklámközzétevőnek, így sem adóbevallási, sem adófizetési, sem pedig az Rtv. 3. §-a (3) bekezdésében említett nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn. A konkrét esetben a társaság minősül reklámközzétevőnek, a reklámadó-kötelezettség őt terheli.A társaság az általa kiadott (közzétett) reklámújságban egyrészt a saját termékeit reklámozza, másrészt pedig olyan termékeket is szerepeltet, amelyek népszerűsítéséért a beszállítója – a köztük fennálló szerződéses jogviszony alapján – ún. "marketing-hozzájárulást" fizet. Más szóval a hirdetési felület (reklámújság, hirdetési újság vagy szórólap) nemcsak saját célú reklámot, hanem "idegen" reklámot is tartalmaz. Ez pedig – értelemszerűen – azt is jelenti, hogy ez utóbbi reklámok esetében a közzétevő társaság idegen reklám közzétevőjének minősül, így a beszállítóitól (vagyis a reklámozóktól) a reklámmegjelenítésért kapott árbevétel (a marketing-hozzájárulás összege vagy annak egy része) esetében reklámadóalapot képez. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról a körülményről, hogy a hirdetési újságban megjelenő termék legalább annyira a bolt, mint amennyire a gyártó (beszállító) terméke. Ha pedig a beszállító a terméke megjelenéséért ellenértéket térít a kérdésben említett társaságnak, akkor egyben reklámközzétételt valósít meg.Tehát amennyiben a kérdésben említett társaság olyan reklámújságot vagy szóróanyagot, szórólapot tesz közé, amelyben olyan általa értékesített terméket is népszerűsít, amelynek a reklámújságban történő elhelyezéséért a terméket beszállítótól (pl. a gyártótól) bármilyen jogcímen ellenértéket, hozzájárulást kap, akkor ezen reklámújság megjelenítéséhez kétféle jogcímen is kapcsolódik reklámadóalap. Egyrészt saját célú reklám közzététele okán adóalapot képez a társaságnak a prospektus közzétételéhez kapcsolódó valamennyi közvetlen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
