Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott reklámadó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszból: […]függetlenül, adókötelezettséget generál. Ezen szabály ugyanakkor csak a 2018-ban létesített reklámhordozókra vonatkozik, lévén ez a rendelkezés ekkor lépett hatályba. A 2018. január 1-je előtt létesített és 2018-ban meglévő reklámhordozó adókötelezettsége a Htv. 11/A. §-án, azaz az adótárgyat (adóköteles vagyontárgyat) rögzítő rendelkezésen alapul, a Htv. 14. § (5) bekezdése ez esetben irreleváns. Természetesen más a helyzet a 2017. évben még létező, de a Htv.-beli szabályozás hatálybalépésekor (2018. január 1-jén) már reklámhordozói minőségét vesztett (megszüntetett, leszerelt) felületek esetében. Ekkor - mint azt a kérdés is tartalmazza - az adókötelezettség fennállásáról (2018-ban vagy az azt követő években) értelemszerűen nem beszélhetünk.A Htv. az adókötelezettség időtartamát tekintve semmiféle időbeli arányosítást nem fogalmaz meg. Ugyanakkor az adókötelezettség megszűntét a Htv. 14. § (5) bekezdésében (annak második mondatában) a reklámhordozó lebontása, eltávolítása, megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjára teszi. Ezért a 2018. év közben megszüntetett óriásplakát után a teljes 2018-as évben fennáll az adókötelezettség (az nem szűnik meg, csak az év utolsó napjával bezárólag). Mindez független attól, hogy az eszközt 2018-ban vagy azt megelőzően hozták létre.Azt, hogy mi felel meg a "túlnyomórészt" kitételnek, sem a településkép védelméről szóló törvény, sem pedig a Htv. nem definiálja. Ugyanakkor a szavak köznyelvi jelentéséből az következik, hogy ezen "arány" meghatározásához a reklámcélú felület nagyságát kell alapul venni, s erre utal az is, hogy az adó alapja a reklámfelület területe. Tehát először azt kell megvizsgálni, hogy a reklám elhelyezését szolgáló létesítmény felülete mekkora, másodjára pedig azt, hogy ezen létesítmény vagy berendezés felületének több mint 50%-át használják-e ténylegesen vagy potenciálisan reklámkihelyezésre. Az adott felület reklámközzétételre való használatának időintervalluma[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7523

2. találat: Matricázott hűtővitrin kihelyezése értékesítés elősegítésére

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszból: […]kérdést feltevő vállalkozásé a közzétételi felület (a hűtő). Az általános gyakorlat szerint az esetek többségében ilyenkor a vállalkozás szerződésben is kiköti, hogy a hűtővitrint a kereskedelmi egység melyik részén helyezzék el, tehát őt illeti meg a közzétételi felülettel való rendelkezés joga is, közzétevőnek tehát a hűtővel rendelkező vállalkozás minősül. Az így közzétett reklám ún. saját célú reklámnak tekintendő, közzétételi ellenszolgáltatás hiányában pedig nem valósul meg reklámadó-köteles tényállás. Természetesen más lenne a helyzet akkor, ha a vállalkozás termékeit népszerűsítő hűtőt a kereskedő tulajdonolná, illetve rendelkezne vele (azaz a kereskedő döntene arról is, hogy a hűtőt hol helyezi el), és látná el reklámcélú emblémákkal, szlogenekkel. Ekkor ugyanis a vállalkozás által fizetendő díj egyértelműen a reklámközzététel ellenértékének minősülne, s e minőségében természetesen adóalapot képezne a közzétevő, s így reklámadóalany kereskedőnél.Ami a másik esetet (a gyártó tulajdonában álló display-ekről történő értékesítés) illeti, a helyzet hasonló. A display kihelyezéséről szóló, a vállalkozás és a terméket forgalmazó kereskedő közötti megállapodás pedig az esetek döntő többségében - egyebek mellett - arra is kitér, hogy az állványt az üzlet melyik részén (esetleg pontosan hol) kell a kereskedőnek elhelyezni. Mivel a vállalkozás által a display kihelyezéséért fizetendő díj ekkor az állvány elhelyezéséért fizetendő "bérleti" díj, s nem a reklám közzétételének díja, így közzétevőnek az állványt (display-t) kihelyező vállalkozás minősül, a display-en megjelenő reklám pedig saját célú reklámnak tekintendő. Ezen az adójogi minősítésen nem változtat az a tény sem, ha a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott állványt a vállalkozás pontos utasításai szerint ugyan a kereskedő matricázza fel, de az állvánnyal a vállalkozás rendelkezik, azaz a vállalkozás az, amely - díjfizetés ellenében - dönt az állvány elhelyezésének helyéről és módjáról (ekként kvázi kibérli annak helyét). Abban az esetben ugyanakkor, ha a vállalkozás termékeit népszerűsítő display-jel való rendelkezés joga teljes egészében a kereskedőé (ő tulajdonolja, illetve ő dönti el, hogy hova helyezi ki), illetve a kereskedő és a vállalkozás közti szerződés mindössze arra terjed[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7470
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat - valamint azok logóját, reklámszlogenjét - az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára - a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján - a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszból: […]magyar nyelvű honlapon történő közzététele által az ügyfele a partnervállalkozásokat (illetve közvetetten azok termékeit és szolgáltatásait is) népszerűsíti, így egyértelműen beazonosítható a Reklámtv. 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám mögött húzódó, a vállalkozás elnevezése, tevékenysége népszerűsítésére, illetve annak árujának értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló szándék. (E szándékot az is alátámasztja, hogy az anyavállalatot forgalmi jutalék illeti meg a partnervállalkozások online boltjában történt vásárlások után.)A tényleírásból (jelesül, hogy az anyavállalat a weboldal tulajdonosa) arra lehet következtetni, hogy az ügyfele magyar nyelvű honlapjának teljes felületével az ügyfele jogosult rendelkezni, ezért azzal a feltételezéssel lehet élni, hogy az ügyfele rendelkezik a tartalomelhelyezés jogával a teljes honlapon, így ő diszponál a honlap partnervállalkozások népszerűsítésére kialakított felületei fölött is. A fent írt adóköteles tényállás megvalósulásakor tehát a reklámadó alanyának az ügyfele, azaz a levele szerinti anyavállalat minősül. (Amennyiben - ellentétben a fent írt feltételezéssel - mégsem az anyavállalat, hanem a levele szerinti leányvállalat [szolgáltató] jogosult a saját nevében elhelyezni a partnervállalkozásokra vonatkozó közléseket, hirdetéseket a honlapon, a reklám közzétevőjének [így a reklámadó alanyának] is ő tekintendő.)A partnervállalkozásokra vonatkozó hirdetések, információk magyar nyelvű honlapon történő közzététele után - az Rtv. 4. § (1) bekezdése, valamint 1. § 5. pontja értelmében - a reklámadó alapjának az ügyfele reklámközzétételből származó adóévi nettó árbevétele minősül. A reklámadó alapjának meghatározásakor mindazon ellenérték (mint a reklámközzétételből származó nettó árbevétel része) irányadó, melyet az anyavállalat - a levelében írt szisztéma szerint - a partnervállalkozásoktól csatlakozási díj vagy forgalmi jutalék összegének elszámolása címén kap. Amennyiben az ezen összegekről, az ügyfele által kiállított számla tételesen tartalmazza a kifejezetten a reklám közzétételéért fizetendő ellenértékrészt, akkor ezen összeget, ha viszont ez külön tételként nem szerepel a számlán (és a közzétételért fizetendő ellenérték összege más úton sem állapítható meg [pl. arányosítással]), a szolgáltató által a partnervállalkozásoktól beszedett, majd az anyavállalattal elszámolt (anyavállalat által kiszámlázott) teljes összeget kell az ügyfelének figyelembe vennie a fizetendő reklámadó alapjának megállapításakor.A levélben feltett kérdés kapcsán fontos, hogy az Rtv. 2. § (2) bekezdése szerint - az e bekezdésben felsorolt esetek kivételével - a reklám közzétételének megrendelése is adókötelesnek minősül. A közölt tényállás szerint a partnervállalkozások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7469
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszból: […]adóévre már bevallott adóel ő legek különbözete, amelyet szintén be kell vallani, de ett ő l még nem lesz adó, azaz az el ő legkiegészítés is követelés a bevallott összegben az adóhatósággal szemben: T 464-11 - K 384.A reklámadótörvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. Az így megállapított és bevallott reklámadót kell az adóév egyéb ráfordításaként könyvelni legkésőbb a mérlegfordulónappal: T 8671 - K 463-11. Ezt követően, de még a zárlati feladatok között, a 464-11. számlát és a 463-11. számlát össze kell vezetni. Ha az összevezetés után a 463-11. számlán mutatkozik egyenleg, azt be kell fizetni, ha a 464-11. számlán, az az adóelőlegből, az előlegkiegészítésből származó túlfizetés. Ha ez a túlfizetés az adófolyószámlán jóváírásra kerül, akkor a pénzmozgást kell könyvelni: T 384 - K 464-11. Ezt a pénzmozgást nem szabad egyéb bevételként elszámolni, és így a társaságiadó-alapot sem érinti, nincs társaságiadó-kötelezettsége.A kérdés azt sugallja, hogy az egyéb ráfordítások között nem a reklámadótörvény 7. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7363
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Reklám nyomtatott anyagon (címkén, csomagoláson)

Kérdés: A cégünk által gyártott élelmiszerek csomagolásán különféle, a termékre, gyártóra jellemző színvilágú címke, felirat található. A csomagoláson, címkén lévő felirat tipikusan a gyártó nevét, elérhetőségét, a termék jellemzőit, összetételét tartalmazza, sokszor jogszabályi előírás alapján. Esetenként a következő feliratok is szerepelnek a címkén: "A karcsúbb alakért!", "Azért, hogy egészséges maradj!"
Részlet a válaszból: […]előmozdítására, vagy- a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére,- egy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.Utóbbi két esetben feltétel, hogy a népszerűsítés, illetve ismertségnövelés az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására irányuló céllal (közvetlen vagy közvetett) összefüggésben legyen.A kérdésben említett, csomagoláson, címkén lévő feliratok kapcsán kiemelendő, hogy annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egy konkrét - adott esetben akár tényszerű - tájékoztatás megvalósítja-e a fentebb írt célokat, s ezáltal gazdasági reklámnak minősül-e, mindig a közlés, tájékoztatás mögötti célok, szándék megismerését feltételezi. Ezek alapján tehát, ha egy áru címkéjén (mint nyomtatott üzleti reklámanyagon) található tájékoztatás megvalósítja az áru értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló, illetve ezzel összefüggésben az áru ismertségének növelésére irányuló célzatot, reklámadó-köteles tényállás valósulhat meg (még akkor is, ha a tájékoztatás tényeken alapul).Kétségtelen ugyanis, hogy az áru címkéjén elhelyezett, vásárlást ösztönző, a fogyasztói magatartás befolyásolására alkalmas feliratok (de akár magának az árunak a tetszetős csomagolása is) a termék kelendőségét befolyásolják, potenciálisan előmozdítják a termék értékesítését (vagy más módon történő igénybevételét). Ezáltal - adott esetben - megfeleltethetők a Reklámtv. gazdasági reklám fogalmának is.Ezért azon feliratok címkén való elhelyezése eredményezi az Rtv. 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adóköteles tényállás megvalósulását, melyek a termék fogyasztásának kedvező hatásait mutatják be, azaz következtetést tartalmaznak a termék fogyasztásáról (pl. a kérdésben említett: "A karcsúbb alakért" mondat), vagy az adott terméktől független közlést, tájékoztatást tartalmaznak (például egy másik termék népszerűsítésére/ismertségének növelésére vagy egy nyereményjáték ismertetésére irányuló információt). Ezen feliratok elsődlegesen nem az adott termékre (annak jellemzőire, tulajdonságaira) vonatkozó tájékoztatási, hanem a Reklámtv.-ben rögzített célokra irányulnak (az értékesítés ösztönzésére, az ismertség növelésére).Ezzel szemben a termék címkéjén elhelyezett azon feliratok, melyek az adott termék (műszaki) jellemzőire, paramétereire, összetételére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6901
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Reklámplakátok, szóróanyagok elhelyezése

Kérdés: Cégünk az orvosi rendelőkben helyez el termékeinket népszerűsítő plakátokat, szóróanyagokat. Az orvosi rendelőket működtető vállalkozó háziorvosok, gazdasági társaságok vállalják a plakátok, szóróanyagok kihelyezését akként, hogy azok konkrét helyét a rendelő helyiségében ők maguk választhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy azokat jól látható helyre kell elhelyezni. A szóróanyagok elhelyezése vélhetően reklámadó-köteles, azonban kérdéses, hogy jelen esetben ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszból: […]keletkezik. A reklámadó alanyának meghatározásához az Rtv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja nyújt segítséget, melynek értelmében az adó alanya - többek között - a nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet.A kérdés szerint az orvosi rendelők (illetve az azokat működtető háziorvosok, gazdasági társaságok) dönthetnek - bizonyos megszorítással - arról, hogy a nyomtatott anyagot a rendelő helyiségében pontosan hol (a plakátot mely falszakaszon, a szóróanyagot asztalon, állványon, a bejáratnál vagy attól távolabb) helyezik el. Ezért a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet a háziorvosi szolgálatot működtető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6900
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk - részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú - tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszból: […]erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.Abban az esetben, ha a tájékoztató filmek nem tartalmaznak utalást sem konkrét cégre, sem annak valamely termékére, mert kizárólag az egészséges életmódot népszerűsítik, vagy a betegtájékoztatást szolgálják, a fenti fogalom alapvető tartalmi kritériuma nem teljesül, így a közlés nem minősül az Rtv. alkalmazásában reklámközzétételnek. Amennyiben azonban ezeken a filmeken látható, hallható a cégre (akár konkrét megnevezés, akár logó, embléma vagy márkajelzés, esetleg jellemző szlogen, jelmondat formájában) vagy a cég termékére való utalás, akkor megvalósul a gazdasági reklám minden alapvető fogalmi eleme, így reklám­adó-kötelezettség keletkezik. Mi több, a fenti definícióból az is következik, hogy amennyiben a hirdetés a cég megnevezése nélkül, de beazonosítható módon népszerűsíti annak jellemző tevékenységét, áruját, szintén gazdasági reklám közzétételéről beszélhetünk.Az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles a médiaszolgáltatásban, a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon történő reklámközzététel.E rendelkezés alapján megállapítható, hogy az üzlettérben elhelyezett, mozdítható, vagyis az ingatlanhoz nem rögzített monitoron futó reklámfilm nem valósítja meg a reklámadó-köteles közzététel egyik tényállását sem, így e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6899
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszból: […]árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám minősül az Rtv. 1. §-ának 10. pontja alapján.A fentiek kapcsán kiemelendő, hogy az Rtv. az 1. §-ának 8. pontjában meghatározott "reklám közzététele" fogalom kapcsán utal a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Reklámtv.) rögzített "közzététel" definíciójára, a közzétevő vonatkozásában ugyanakkor nem hivatkozik a Reklámtv. "reklám közzétevője" fogalmára. Éppen ezért, valamint annak okán, hogy az Rtv. nem rögzít (a Reklámtv.-hez képest) eltérő, speciális szabályt a közzétevő személyének definiálása kapcsán, annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valamely konkrét internetes reklám vonatkozásában ki minősül a reklám közzétevőjének, minden esetben a megvalósított tényállás vizsgálatától függ.Ha a hirdetők (reklámozók) közvetlenül az internetes felület (weboldal, honlap) üzemeltetőjének adnak megbízást a hirdetésük megjelenítésére, a reklám közzétevőjének az internetes felület üzemeltetője minősül, figyelemmel arra, hogy ez esetben csakis ő jogosult a hirdetés közzétételének lehetőségéről rendelkezni. Más a helyzet például akkor, amikor az internetes felület (honlap/weboldal) üzemeltetője az oldalon található hirdetési felületet tulajdonképpen bérbe adja a hirdetésszolgáltatónak, s ez utóbbi az, aki rendelkezik az adott reklámfelülettel, illetve jogosult arra, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Ebben az esetben nem a weboldal/honlap üzemeltetője, hanem a hirdetésszolgáltató minősül az Rtv. értelmében közzétevőnek, vagyis a reklámadó alanyának.A fent írtak természetesen irányadók a Facebook hivatalos hirdetési felületein (ideértve az egyes felhasználók oldalain, a felhasználótól függetlenül) közzétett reklámok esetében is. Azaz ha valaki rendelkezik ezen oldalak felületeivel, és ezeken reklámot tesz közzé, a döntési jogosultsággal rendelkező személy (tipikusan a Facebook rendszerét üzemeltető társaság) minősül a reklám közzétevőjének.Általánosságban tehát az állapítható meg, hogy az interneten közzétett reklámok esetében a reklám közzétevőjének az a személy tekinthető, aki ténylegesen rendelkezik egy adott portálon/honlapon való tartalom­elhelyezés jogával. Ez a személy/szervezet ugyanakkor nem feltétlenül azonos a honlap üzemeltetőjével. Utóbbira példa, amikor valaki saját Facebook-oldalt üzemeltet, szerkeszt. Ekkor a profil/oldal szerkesztője az, aki dönt arról, hogy el kíván-e helyezni - az Rtv. szerinti - reklámot (legyen az akár saját célú, akár "idegen" reklám) az általa szerkesztett oldalon vagy sem, konkrétan, hogy fel kíván-e tölteni a Facebookra (saját profiljára) - adott esetben bárki által elérhető, megismerhető - reklámfilm(ek)et.Ez a helyzet nagyban hasonlít a fent vázolt azon esethez, amikor az internetes felület üzemeltetője az oldalon található hirdetési felületet bérbe adja egy másik személynek, így ez utóbbi az, aki jogosult arra, hogy a reklámot a rendelkezési joga alatt álló felületen ténylegesen közzétegye. Az eltérés egyrészt abban áll, hogy a bérbeadás bérleti díj ellenében történik, míg a saját Facebook-oldal ingyenes lehet, másrészt, hogy a "saját oldalak" nem minősülnek az adott internetes oldal "hivatalos hirdetési felületeinek", ettől függetlenül azonban ugyanúgy alkalmasak arra, hogy azon adóköteles reklámközzétételi tevékenységet valósítson meg az oldal szerkesztője. A "saját oldal" gondozása, tartalmának meghatározása az oldalt létrehozó személy, szervezet joga. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy bizonyos esetekben az internetes felület üzemeltetője adatvédelmi, személyiségi jogi, büntetőjogi stb. okokból jogosult az oldalon elhelyezett tartalom eltávolítására.A fentiekből következően a saját Facebook-oldalon közzétett reklámok esetében a reklámadó alanyának (reklámközzétevőnek) az oldalt/profilt létrehozó s azt szerkesztő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6829
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszból: […]megrendelője (jelen esetben a bérlő) saját maga reklámozása céljából rendelje meg a reklám közzétételét, vagyis a közzétevőnél reklámadó-kötelezettséggel párosul az az eset is, ha a közzététel megrendelője más személy, esetleg nem is személy, hanem például egy tárgy reklámozását rendeli meg a közzétevőtől. Utóbbit támasztja alá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) 3. §-ának d) pontja is, mely az Rtv. 1. §-ának 7. pontjában rögzített reklámfogalom háttérjogszabályi rendelkezésének tekintendő. A Reklámtv. hivatkozott pontja szerint ugyanis gazdasági reklámnak minősülnek a birtokba vehető forgalomképes ingó dologra - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatásra, ingatlanra, vagyoni értékű jogra vonatkozó, meghatározott célú közlések, tájékoztatások, megjelenítési módok is.Mindezek fényében tehát az állapítható meg, hogy - amint azt az Rtv. 4. §-ának (1) bekezdése is rögzíti - a közzétevő mindazon adóévi nettó árbevételének részét képező bevétele, melyet reklám közzétételéért kap, vagyis az az adóköteles tevékenységéből származik, az őt terhelő reklámadó alapjának tekintendő. Ezért ha a kérdésben írtak szerint az üzemeltető a bevásárlóközpont reklámozására irányuló tevékenységét az Rtv. 2. §-a (1) bekezdésében rögzített platformok valamelyikén valósítja meg, reklámadó-kötelezettsége keletkezik. A reklámadó alapjának (az adóalap részének) meghatározáskor az előzőeknek megfelelő reklámközzétételből származó bevételét (vagyis a bérlőtől kapott hirdetési hozzájárulás összegét) kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a közzétett reklám nem a megrendelőt (azaz a bérlőt) vagy annak áruját népszerűsíti, reklámozza.Mindemellett az üzemeltetőnek akkor is reklámadó-kötelezettsége keletkezik, ha a hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenysége keretében szervezett rendezvényeken, kiállításokon az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti formák valamelyikén (pl. járművön, nyomtatott anyagon) teszi közzé az Rtv. 1. §-ának 7. pontja szerinti reklámot.Abban az esetben, ha az üzemeltető a hirdetési hozzájárulás ellenében, a bevásárlóközpont egészére nézve reklámközzétételi szolgáltatásokat is megrendel harmadik felektől (reklámközzétevőktől, például televízióreklám közzététele érdekében médiaszolgáltatóktól), akkor az üzemeltető szintén reklámadó-köteles tényállást valósít meg, nevezetesen reklámközzétételt rendel meg, feltéve hogy a reklámot az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti felületek valamelyikén teszik közzé, s az Rtv. 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjai­ban írt, a megrendelő adókötelezettséget kizáró okok nem állnak fenn.A reklámközzététel megrendelőjének adókötelezettsége kapcsán fontos összefüggés, hogy azt az Rtv. a reklámközzététel megrendeléséhez köti (ami nem feltétlenül azonos a szerződéskötés napjával). Az azonban egyértelmű, hogy amennyiben az Rtv. hatálybalépését (2014. augusztus 15.) követően kötött szerződést a közzétevő és a megrendelő a reklám közzététele tárgyában, a szerződés adóköteles tényállást keletkeztet a megrendelő számára az Rtv. 2. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban írtak hiánya esetén. Ebből következően az is igaz, hogy az Rtv. hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekhez - főszabály szerint - nem kapcsolódik adókötelezettség a megrendelő oldalán. Az Rtv. hatálybalépése előtt kötött szerződések kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy ha a szerződő felek ezeket a szerződéseket az Rtv. hatálybalépését követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6827
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Nem elismert reklámköltség

Kérdés: A 6541. számú kérdésre adott válaszuk szerint a reklámadó nem minősül a reklám közzétételével összefüggő költségnek, ezért a megfizetett reklámadó összegével a társasági adó alapját - a Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/16 pontja alapján - nem kell megnövelni. Ezzel szemben a 80/2014. sz., "a reklám közzétételével összefüggő költség a társaságiadó-alapnál" c. adózási kérdésre adott válasz szerint "A Ratv. szerinti megrendelő (a példában B közvetítő cég) vonatkozásában a növelő tétel részét képezi - felmerülése esetén - a megfizetett 20% mértékű reklámadó is". Érvényes-e a hivatkozott NAV-iránymutatás, vagy a 2015. évi törvénymódosítás miatt már nem alkalmazható, és az Önök válaszában foglaltak az irányadók?
Részlet a válaszból: […]álló költség, hanem az adókötelezettség miatt felmerülő, tehát azzal összefüggő - egyebekben pedig nem költség, hanem - ráfordítás. Ezért a reklámadó összegével nem kell növelni a társasági adó alapját. Válaszunk irányadó a 2014. évben hatályban volt és a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6636
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést