Importtevékenység "alvállalkozói"
Kérdés
A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. április 16-án (323. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6620
[…] tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.A gyakorlat az alvállalkozói teljesítményt a korábbi Ptk.-ban előírtaknál is tágabban értelmezi. Valójában a vállalkozó által igénybe vett valamennyi szolgáltatást nyújtót, így az eredeti kérdésben szereplő, szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet szolgáltatót is alvállalkozónak tekint, a korábbi Ptk.-tól eltérően, és így helytelenül.A helyiadó-törvény hivatkozott előírása nem a hétköznapi használatra utal, hanem abból kiemel egy – a korábbi Ptk.-nak megfelelő alvállalkozói kört – jogviszonyt, amikor az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával 2014. március 15-től az új Ptk. szerinti (6:238-6:256. §) vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll fenn az adóalany által továbbadott (továbbszámlázott) teljesítmény esetében.A fuvarozási, a szállítmányozási, a megbízási stb. szerződés szerinti teljesítmények nem tartoznak a Ptk. szerinti vállalkozási szerződések közé. Így az ilyen szerződéses kapcsolatban igénybe vett szolgáltatók nem minősülnek az iparűzési adó alapját csökkentő alvállalkozói teljesítménynek.Az írásban kötött szerződés mind a számviteli elszámolás, mind az adóalap megállapítása során a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, a gazdasági esemény megtörténte utólagos ellenőrzése lehetőségének nélkülözhetetlen dokumentuma. A szerződéssel kapcsolatosan pedig elengedhetetlen feltétel az elvégzendő teljesítmény konkrét meghatározása és az ellenérték rögzítése is.Mind a számviteli törvény, mind a helyiadó-törvény ismeri a közvetített szolgáltatás fogalmát, amelynek a törvényi előírás szerinti alkalmazása hozzájárulhat például a helyi iparűzési adó adóalapjának csökkentéséhez is. Természetesen ez esetben sem az elnevezés, hanem a tartalmi követelmények teljesülése a meghatározó.A Htv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetített szolgáltatások […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. április 16-án (323. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6620
[…] tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.A gyakorlat az alvállalkozói teljesítményt a korábbi Ptk.-ban előírtaknál is tágabban értelmezi. Valójában a vállalkozó által igénybe vett valamennyi szolgáltatást nyújtót, így az eredeti kérdésben szereplő, szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet szolgáltatót is alvállalkozónak tekint, a korábbi Ptk.-tól eltérően, és így helytelenül.A helyiadó-törvény hivatkozott előírása nem a hétköznapi használatra utal, hanem abból kiemel egy – a korábbi Ptk.-nak megfelelő alvállalkozói kört – jogviszonyt, amikor az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával 2014. március 15-től az új Ptk. szerinti (6:238-6:256. §) vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll fenn az adóalany által továbbadott (továbbszámlázott) teljesítmény esetében.A fuvarozási, a szállítmányozási, a megbízási stb. szerződés szerinti teljesítmények nem tartoznak a Ptk. szerinti vállalkozási szerződések közé. Így az ilyen szerződéses kapcsolatban igénybe vett szolgáltatók nem minősülnek az iparűzési adó alapját csökkentő alvállalkozói teljesítménynek.Az írásban kötött szerződés mind a számviteli elszámolás, mind az adóalap megállapítása során a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, a gazdasági esemény megtörténte utólagos ellenőrzése lehetőségének nélkülözhetetlen dokumentuma. A szerződéssel kapcsolatosan pedig elengedhetetlen feltétel az elvégzendő teljesítmény konkrét meghatározása és az ellenérték rögzítése is.Mind a számviteli törvény, mind a helyiadó-törvény ismeri a közvetített szolgáltatás fogalmát, amelynek a törvényi előírás szerinti alkalmazása hozzájárulhat például a helyi iparűzési adó adóalapjának csökkentéséhez is. Természetesen ez esetben sem az elnevezés, hanem a tartalmi követelmények teljesülése a meghatározó.A Htv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetített szolgáltatások […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
